Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-238

238. országos ülés 1903 márczius 27-én, péntekén, 23 volna abban, ha a magyar ezredek magyarul vezónyeltetnének ? Szemere Miklós t. képviselőtársam itt elmondta épen Savoyai Eugénről, hogy ő négy hadsereget akart tervezni az akkori viszonyokhoz képest: egy magyar, egy cseh, egy német-osztrák és egy vallon-hadsereget. Természetes, hogy mindenkit a maga nemzeti karakterével és a maga nemzeti vezényletével. Ez a vezényleti, szolgálati nyelv semmi zavart nem okozott volna. Hát a mint Eugén is igy gondolkozott; a mint Mária Terézia idejében nem okozott zavart, a mikor Trenk pandúrjai horvátul vezényeltettek, a magyarok magyarul, a többiek pedig németül voltak vezényelve, és a mint a krimi háború idejében az oroszok ugyan egy nyelven vezényeltettek, mig az ellenük küzdő hadseregben törökül, francziául, angolul és olaszul vezényeltek, tehát ott négy vezényleti nyelv volt a hadseregben és mégis az egynyelvű orosz hadsereget megverték, ugy miért nem lehetne most is a hadseregben magyar vezényleti nyelv is ? (Élénk helyeslés a szélsöhaloldalon.) Beőthy Ákos: Hát Napóleon Lipcsénél? És Waterloonál ? Thaly Kálmán: Mikor mi most eltekintve, — azaz voltaképen sohasem tekintve el, mert mi mindig fentartjuk elveinket, — de a diskusszió kedvéért felemlítve, hogy ez a párt legalább az önálló hadsereg roncsaiért küzd, hogy legalább egy kis nemzeti szellem vitessék be a nemzeti hadseregbe, a mely a csapatok katonai értékét is rendkívül fogná emelni, (Ugy van! Ugy van fa, szélsöhaloldalon.) akkor mi semmi zavart, semmi megbontást ez által nem követünk. Hiszen hány szolgálati, vezényleti nyelv, kommandó van tényleg jelenleg is a hadseregnél? A közös hadseregben a német, a magyar honvédségnél a magyar és a horvát honvédségnél a horvát. Ezek sokszor együtt gyakorolnak és a mennyire én tudom, eddig nem történt semmi zavar a háromnyelvű kommandó daczára. Kossuth Ferencz: Milyen nyelven szól a trombita? (Tetszés a szélsöhaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De sok generális van ott! (Zaj a szélsöhaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Thaly Kálmán: Erről a témáról sokat disputáltam, diskuráltam magasrangu katonákkal, szellemes, eszes tábornokokkal. Majd felhozok egy példát. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöhaloldalon.) Koronatanuként hMatkozom — sajnálom, hogy nincs itt •— Falk Miksa t. barátomra. Jelen volt, a mikor egy kommandirozó generálissal beszéltem erről Falk Miksa barátom gasteini szállásán. Majd megmondom, ki volt. Elmondtam neki, hogy nem látom be, mMel lennének gyengébbek a „magyar ezredek, ha magyarul vezényelnék, 0 is Mollináry-ezredes volt. Mondom, nem látom be, mMel lenne gyengébb a Mollináry-ezred, ha magyarul vezényelnék. Hiszen annyi katonai erény van a magyarban, és annyi benne a nemzeti érzés, hogy katonai jó tulajdonait meg lehetne tizszerezni, ha magyarul vezényelnék. (Igaz! Ugy van! a bal-és a szélsöhaloldalon.) Beőthy Ákos: A nyelvén kell vele beszélni! Thaly Kálmán: Ön tábornok ur magyar ezredben volt ezredes, — tudott is magyarul, — ön ezt elismeri, szóltam. — tgaz, tökéletesen igaza van a képviselő urnak, szólt a tábornok ; igaz, hogy a magyar katonai elemnek hasznavehetó'sége megtízszereződnék a nemzeti kommandó által és ha a ti bolond, — ezeket a szavakat használta — és ha a ti bolond magyar nagylelküségtek nem lett volna, ez azóta már megvalósult volna. (Tetszés a szélsöhaloldalon.) Beöihy Ákos: Nem kell megmondani ki volt, mert penzionálnák! Thaly Kálmán: Meghalt már, de volt tanúm, a ki hallotta ezt a beszélgetést. — Hogy érti ezt exczellencziád, kérdeztem. Miért adtak a horvátoknak 1869-ben horváth kommandót? — — Tudom, emlékszem erre, feleltem. Andrássy!, Hollán Ernő és más katonai vezérlő emberek eleget ostromolták érte, de már Albrecht főherczegnek akkoriban megigértc a három vármegyét és a horvát kommandót. Albrecht volt a horvátoknak fó'patrónusuk, nem lehetett kibújni. Jól emlékszem. Es elmondtam a tábornoknak, hogy azt vetették fel, hogy nagyon lármáznának a horvátok, ha nem kapnák meg a horvát kommandót. — Nos, lármáztak volna valami két esztendeig, felelt a tábornok, azután a jó avancement kedvéért elhallgattak volna szépen, (Derültség a szélsöhaloldalon.) és azóta addig fejlődtek volna a dolgok, hogy a többi sorhadbeli magyar ezred szolgálati nyelve minden zavar nélkül át lett volna vihető magyarra. De a ti bolond magyar nagylelküségtek elrontotta a dolgot. Most már három kommandó van. Ha most ezt a kérdést szóba hoznák, ott túl a csehek, lengyelek és esetleg az olaszok is kívánnák a külön szolgálati nyelvet. Ez pedig lehetetlenség. A ki ezt mondotta, az akkori bécsi vezénylő tábornok, később gyalogsági inspektor, Schönfeld volt, egy nagyműveltségű katona és humánus ember. 0 mondta, nem felejtettem el, mert sokban igaza van. A bolond magyar nagylelkűség ártott nekünk. 0 mondta és ismételte, hogy ezt a követelést meg lehetett volna valósítani. Mondom, Falk Miksa a tanúbizonyság, 6 jelen volt. Beőthy Ákos: Elhiszszük úgyis! Thaly Kálmán: Semmi rettenetest nem követelünk azzal, a mikor a magyar vezény-nyelvet követeljük. Hiszen három van, és mi nem követeljük a negyediket. Csak azt akarjuk, hogy a magyar vezény-nyelv terjesztessék ki. (Zaj a jobboldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Másutt követelnék!