Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

258 247. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. engedi meg nekik, hogy kellőleg megkülönböz­tessék a komoly dolgot a mulatságostól. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj, ellenmondás a jobboldalon. Tovább olvassa a határozatot) : »A párt ugyanis helyesli elnökének a pénzügyi bi­zottságban kifejtett álláspontját, mely szerint az ország érdekének az felel meg, hogy a tárgya­lásra már kész ügyek és ezek között első sor­ban az 1903. évi költségvetés tárgy altassák.« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez nevetséges ?!) Kubik Béla: Nem csalták meg a nemzetet? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Tárgyalták-e a költségvetési vagy nem?) Elnök: Kérem, méltóztassanak a szónokot csendesen meghallgatni. Kubik Béla: Meg sem próbálták tárgyalni! Münnich Aurél: Maguknak minden szabad! Sérteni is szabad. _ Kubik Béla: Önöknek meg szabad ígéretei­ket be nem váltani. Münnich Aurél: Mi beváltjuk! Ráth Endre: Igen azt, a mit Bécsnek tesznek ! (Közbeszólások balfelöl. Zaj a szélsöbalol­dalon.) Mi nem töröltetjük ki a naplóból, a mit mondunk! Kossuth Ferencz: (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Ismétlem tehát, hogy az ország érdekének az felel meg a mi megmosolygott meggyőződésünk szerint, (Ellenmondás a, jobb­oldalon. Felkiáltások: Nem arról van szó!) hogy a tárgyalásra már kész ügyek és ezek közt elsősorban az ] 903. évi költségvetés tárgyaltas­sanak, sőt tárgyaltassanak más kijelölendő fon­tos, vagy időhöz kötött javaslatok is, a katonai ujonczjutalék felemelésére vonatkozó törvény­javaslat kMételével. (Élénk helyeslés a szélsöbal­oldalon.) Ez esetben kész a párt a kért fel­hatalmazást meg nem gátolni. (Felkiáltások a jobboldalon •' Nagyon szép! Felkiáltások a szélsö­baloldalon : Természetes!) Kubik Béla: Nem fognak még egyszer be­csapni ! Kossuth Ferencz (tovább olvas): »Ha a kor­mány ezt az álláspontot el nem fogadja, a párt a felhatalmazási törvényjavaslatot nemcsak hogy meg nem szavazza, de ennek törvényerőre eme­lését minden erőből megakadályozza.« (Zajos lie­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: Majd meglátjuk, ki birja! Majd akkor beszéljenek! Kossuth Ferencz: T. ház! Különböző oldalról igyekeztek ezen határozatunkba mindenfélét bele­magyarázni. Mi minden] illetéktelen belemagyará­zás ellen tiltakozunk. (Élénk helyeslés a szélsöbal­oldalon.) Mi pontosan kifejeztük a mi álláspon­tunkat, s ezt elégségesnek tartjuk. Nem a mi hMatásunk kormányzási programmot adni, ha­nem a kormány hMatása. A mi hMatásunk állást foglalni . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Dik­tálni !) Barabás Béla: Diktálunk is ezután! (Moz­gás a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz: . . . a kormány által elő­terjesztett törvényjavaslatokkal szemben, és nem diktálni, hanem lelkiismeretünk szerint hazánk érdekeit védelmezni. (Élénk helyeslés a szélsö­baloldalon.) T. ház! A függetlenségi párt nem arro­gálja magának azt, — és ez a válasz azokra az igen helytelen közbeszólásokra, a melyek elhang­zottak . . . (Felkiáltások jobb felöl: Milyen közbe­szólásokra? Melyik oldalról?) az olyan közbe­szólásokra, hogy mi diktálunk. (Mozgás a jobb­oldalon. A honvédelmi miniszter tagadólag int.) Igenis a függetlenségi párt nem arrogálja magának azt, t. miniszterelnök ur. (A szónok a honvédelmi miniszter felé néz (is hozzá intézi szavait. Derültség és felkiáltások a szélsö­baloldalon: Helyes! Hiszen ö vezeti az egész kormányt! Mozgás a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Akaratlanul miniszterelnöknek nevezem a honvédelmi minisztert, mert egy idő óta az ő irányzata és nem a miniszterelnöké diadalmaskodik. (Elénk helyeslés a szélsöbalol­dalon.) Mánka Oszkár: Önöknél meg inkább a Kubiké, mint a Kossuthé! (Nagy zaj a szélsö­baloldalon.) Justh Gyula: Megint kitörli majd a közbe­szólását ! Kossuth Ferencz: Nem hallom, de sejtem, hogy mit szólt közbe Mánka t. barátom. (Hall­juk! Halljuk!) Talán azt, hogy nem én vezetem a pártot, hanem más, esetleg a titkárom. (Derült­ség a szélsöbaloldalon.) Mánka Oszkár: Nem; hanem ott van Kubik a háta mögött! Justh Gyula : »Ha magyarok vagyunk, legyünk magyarok!« Ezt mondotta, de félek, holnapra megint kitörli a naplóból. (Zaj a szélsöbalolda­lon. Felkiáltások a jobboldalon: Ha a miniszter­elnök nem vezet itt, Kossuth nem vezet ott!) Kossuth Ferencz : Nagy különbség van köztem és a miniszterelnök ur között; én nem vagyok kormány elnök, hanem egy szerény polgár, én lelkiismeretemnek, választóimnak és pártomnak vagyok csak felelős, a miniszterelnök pedig a parlamentnek. (Felkiáltások jobbfelöl: Ez nagy különbség!) Ez, igenis, nagy különbség. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Zichy Aladár: Mindig a dinasztiát keve­rik bele a dologba; a kormányt üssék, ne a dinasztiát! (Nagy zaj és derültség a szélsöbalol­dalon.) Barta Ödön: Van itt a dinasztiának elég prókátora. (Zaj.) Roppantul szeretnék már a dinasztiát közvetlenül szolgálni! Még ráérnek felajánlkozni a dinasztiának! Elnök: Csendet kérek! Kérem, tessék Kos­suth Ferencz képviselő urnak folytatni beszédét. (Mozgás. Zaj.) Kossuth Ferencz: Majd ha meglesz rá a kellő csend! (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek !

Next

/
Thumbnails
Contents