Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

256 2'i7. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. félre, meggyőződött közleményének valótlanságáról és igy a bizonyítást meg sem kísérli. Most tehát én csak annyit jelentek ki, hogy az, a ki Rakovszky el nem hangzott közbeszólását az országgyűlési tudósításba betétette, gyáva orvtámadást követett el. Rakovszky Istvánnal szemben nincs szavam, ő nem sérthet meg senkit. (Zaj a baloldalon.) Einök: A t. képviselő ur olyan kifejezéseket használt képviselővel szemben felszólalásában, melyért kénytelen vagyok őt rendreutasítani. Rakovszky István: T. képviselőház! Nagyon köszönöm a t. elnök urnak a rendreutasitást, a mennyiben az nekem is szatiszfakcziót akart nyújtani. Nekem nem volt reá szükségem, csak annyiban, a mennyiben ezen háznak a tagja vagyok, és abban én is érdekelve vagyok, hogy a ház tanácskozásai azon előkelő szinvonalon mozogjanak, a mely a házhoz méltó. Einök: Most következik a napirend, de mielőtt arra áttérnénk, egy előterjesztést kell a t. háznak tennem a mai ülésnek napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a háznak tegnapi megállapodása szerint a honvédelmi miniszter ur válaszol ma Pap Zoltán képviselő urnak kétrendbeli interpelláoziőjára, a miniszterelnök ur pedig válaszol Barta Ödön képviselő interpellácziójára, a horvátországi események tárgyában. Ezenkívül Visontai Soma képviselő ur sürgős interpellácziót jelentett be a galicziai munkások ügyében. Én azt hiszem, hogy mindezekből folyólag a legczélszerübb lesz, ha a ház egy órakor áttér a miniszteri válaszokra és az emiitett interpelláczióra. (Helyeslés.) Most áttérünk a napirendre, az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM. törvényczikk hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 368, 372) folytatólagos tárgyalására. Endrey Gyula jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Azért szólalok fel, hogy a mostani súlyos körülmények között jelezzem a függetlenségi pártnak állásfoglalását. A jelen körülmények meggyőződésünk szerint azért lettek komolyakká, mert a ház tárgyalásának sorrendjét a kormány nem a létező tör fényekből kifolyólag és nem az alkotmányos elveknek megfelelőleg állapította meg. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nem tárgyaltatta a szorosan időhöz kötött törvényjavaslatokat, hanem e helyett kizárólag és makacsul egy súlyos következményekkel járó és nagy ujitást tartalmazó törvényjavaslatot tárgyal tátott, bár jól tudta, hogy ezen javaslat ellen az országban igen nagy ellenszenv van, és annak következtében azt is sejthette, hogy ez a javaslat ebben a házban hosszú és erős ellenzéssel fog találkozni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A kormány a mi meggyőződésünk szerint felelős a tárgyalás sorrendjének helyes megállapításáért, (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) és felelős azért is, hogy ez a sorrend ugy legyen megállapítva, hogy lehetetlen helyzetek ne következzenek be a helytelen megállapításból kifolyólag. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A parlamenti vitának helyes vezetése a mi meggyőződésünk szerint azt követeli, hogy olyan tárgyak terjesztessenek első sorban a ház elé, a melyek korábbi időlejáratokhoz vannak kötve. Ilyen tárgy kétségtelenül a költségvetés, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) a mely az 1867. évi X. törvényczikk szerint már a múlt év deczember 31-én lett volna megállapítandó. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) És ez annál fontosabb alkotmányos kellék, mennél igazabb az, hogy a költségvetésnek kellő időben le nem tárgyalása az országot törvényen kívüli állapotba hozhatja. A kormány tehát azt a kötelességét nem teljesítette, hogy helyesen állapítsa meg a tárgyalásoknak sorrendjét. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Sőt a most lejárófélben lévő négy hónap alatt egyetlenegy napig sem tárgyaltatta a költségvetést. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Pedig, t. ház, az indemnity-törvényjavaslat indokolásában az az indok hozatott fel mint egyedüli indok, hogy azért kéretik a négy hónap, hogy ezt az időt, vagy legalább annak egy részét a költségvetés letárgyalásära fordíthassa a kormány. A mi meggyőződésünk szerint nem engedhető meg az, hogy a törvényjavaslatok az igazságnak meg nem felelő indokolással adassanak be, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) már pedig, ha az indemnityt azzal az indokolással adják be, hogy a kért idő a költségvetés letárgyalásära kell, és a nyert időt nem arra használták fel, a mire kérték, hanem egészen másra, (Tetszés a szélsobaloldalon.) nevezetesen arra, hogy azt a nemzeti ellentállást, a melyet mi most képviselünk, lehetőleg kifáraszszák : ez esetben az indemnity-törvény indokolása nem felelt meg a valóságnak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Dehogy nemzeti ellentállás, csak ellenzéki. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Endrey Gyula: Talán a Gotterhalte a nemzeti ellentállás? (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Kossuth Ferencz: Én nem szoktam igyekezni az igen t. miniszter ur véleményeit tolmácsolni, engedje meg tehát, hogy saját véleményemet saját magam fejezzem ki; az én véleményem pedig az, a mit kifejeztem, hogy t. i. a mi ellentállásunk igenis nemzeti; azt azonban nem csodálom, hogy a honvédelmi miniszter ur véleménye szerint az, a mi a magyar hazát előbbre viszi az önállóság terén; nem nemzeti vívmány. Elismerem, hogy ez felfogás dolga, de nem osztom és nem irigylem a miniszter ur felfogását. (ElénTc helyeslés a szélsobaloldalon.) Visszatérve felszólalásom tárgyához, megállapítom azt, hogy nagy ellentét van a t. kor-