Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-245
245. országos ülés 1903 április 4-én, szombaton. 223 foltoktól a magyar közélet megszabaduljon. Kell királyi himnusz, nincs királyi himnusz. Én nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogyha a királyi himnuszt éneklik, akár az iskolákban, akár a társadalomban, akár magános helyeken. Méltóztassék a királyi himnuszt megszerkeszteni. Hiszen a társadalomban már többször megindult a mozgalom ez iránt, mégsem tudunk királyi himnuszt teremteni. A Kossuth-nótát egy pillanat alatt megcsinálták. Nem a nemzet az oka, hogy királyi himnusz nincs. Azt hiszem, hogy Kossuth Lajos még üzenni fog századok múlva is és a magyar nemzetnek arra szüksége lehet. Akkor, mikor a királj - himnusz kérdése szóban forgott a komolyabb hazafiak előtt, Liszt Ferencz azt mondta: Van nekünk király-himnuszunk, ott van a Csicseri borsó, vad lencse melódiája. Tessék rá királyi himnuszt Íratni, vagy csinálni. Mások más dolgon törték a fejüket, még sem lett meg a király-himnusz. Kisütötték azt, hogy egy idegen államnak a zenéjére magyar himnuszszöveget alkotnak és igy a Gotterhalte quasi már elfogadtatott társadalmilag is. Miért menjünk mi idegen államhoz, itt van nekünk az »Isten áldd meg a magyart«. Hisz úgyis olyan szöveget tettek a Gotterhaltera, hogy »Tartsd meg Isten országunkat, a királyt és a hazát« — azt hiszem, igy van. Hát ezt a szöveget meglehetne csinálni az »Isten áldd meg a magyart« zenéjére, s akkor kész volna a király-himnusz. Csinálja meg utánam más jobban: »Isten áldd meg a királyt Míg népével érez, Ne hagyj kétkedést, viszályt Gondokat BZÍvéhez ; Hozd közelebb egymáshoz Királyt és nemzetet! Szent kezedből áldást hoz majd Ez a szeretet.« interpellácziómat azok sorrendjében olvasni (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon. Olvassa): Országgyűlési kérdések a honvédelmi m. kir. miniszter úrhoz. 1. Mi való abból a budapesti társadalomban szállongó hirből, hogy a Magyar Színházban előadott »Gotterhalte« czimü darab előadása alkalmával a budapesti helyőrség, s ebben a m. kir. honvédség tisztikara is rendeleti utón felsőbb figyelmeztetést kapott, hogy e darab előadásának idejében a Magyar Színházba járníok nem szabad? 2. Valő-e, hogy a térparancsnokság tisztikara a »Gotterhalte« előadásainak estéin valóságos detektM-szolgálatot teljesített a Magyar Színház épülete körül, hogy ellenőrizze a rendelet foganatját? 3. Ha ezek valók: összeegyeztethetőnek tartja-e a honvédelmi miniszter ur ezeket a Bach-korszakba való eljárásokat a) a magyar állam szuverenitásával, b) a közszabadsággal, mely Magyarországon polgárt és katonát egyaránt megillet, c) a katonatiszti állás tekintélyével? 4. Hajlandó-e a miniszter ur ebben az ügyben szigorú vizsgálatot tartani s e nemzetellenes rendelkezésekért a megtorló lépéseket megtenni ? Országgyűlési kérdések a honvédelmi m. kir. miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a honvédelmi miniszter urnak arról, hogy a pécsi honvéd hadapródiskolában egyik vasárnap egy idegen állam király-himnuszát, az u. n. »Gotterhalte«-t, másik vasárnap Hoffer pécsi zeneszerző által szerzett magyar király-himnuszt énekeltették felsőbb rendeletre a növendékekkel? 2. Tekintettel arra, hogy a magyar állam minden idegen befolyástól ment önálló nemzet: hajlandó-e a miniszter ur rendeleti utón azonnal intézkedni, hogy amaz idegen állam királyhimnuszának énekeltetésétől a pécsi hadapródiskola és minden honvéd hadapródiskola növendékei el tiltassanak? Országgyűlési kérdések a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy több nép- és felsőbb iskolában a közoktatás vezetői annyira megfeledkeztek magukról és a magyar állam tekintélyéről, hogy egy velünk jogilag szerződéses viszonyban, de tényleg ellenséges lábon álló államcsoportozat himnuszát, az u. n. 3>Gotterhalte«-t énekeltetik? 2. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy ez az idegen himnusz a tanuló ifjúság részére tankönyvül szolgáló füzetekben van lehangjegyezve ? 3. Szándékozik-e a miniszter ur rendeleti utón intézkedni, hogy ez a magyar nemzeti önérzetet sértő gonosz szokás mielőbb véget érjen ? Ideje már, t. ház, hogy ezektől a szégyen(Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A két interpelláczió kiadatik a honvédelmi miniszternek és a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak. A vallás- és közoktatásügyei miniszter ur óhajt szólani. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Minthogy ez nem együttes interpelláczió, hanem külön van hozzám intézve, ennélfogva én igen röviden csak azt felelem, hogy nekem arról tudomásom nincs, a mit a t. képviselő ur mondott. De általánosságban, minden kétséget kizárólag kötelességem megjegyezni, hogy én a Gotterhalte kérdésében mindenben teljesen azt az álláspontot és azt a felfogást vallom, a melyet már több alkalommal a t. miniszterelnök ur itt a házban igen bölcsen, igen tapintatosan, a nemzeti érzületet összhangzásba hozva a korona tekintélyével és irányában, köteles tisztelettel elfoglalt. Ez az én általános álláspontom erre nézve. Érdemleges válaszomat később fogom megadni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.)
