Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-245

24,5. országos ülés 1903 ennek az ipartestületnek az a feladata, hogy ellássa azokat a teendőket, a melyek az ipartörvény III. fejezetében az iparhatóságok feladataiként vannak kijelölve. A törvény 141. §-a értelmében minden ilyen ipartestület kebelében békéltető-bizottság alakítandó, a mely békéltetőbizottság felerészben az iparosok közül, felerészben pedig az iparossegédek közül választandó. Ennek a békéltető-bizottságnak az a feladata, hogy — a saját hatáskörében alkotott alapszabályok értelmében, a mely alapszabályok azonban csakis a földművelés-, ipar-, és kereskedelmi minisztereknek a belügyminiszterrel egyetértőleg történt jóváhagyása után lépnek életbe, és ezen alapszabályok szem előtt tartásával — elintézze azokat a vitás kérdéseket, a melyek egyrészt az iparosok, másrészt pedig az iparossegédek és az iparostanonczok között felmerülnek: nevezetesen mindazokat a kérdéseket, a melyek a munka- és tanviszonyok megszüntetésére, azok megszüntetéséből eredő kölcsönös követelések elintézésére, úgyszintén esetleges kártérítési követelésekre vonatkoznak. Ennek a békéltető-bizottságnak a határozatai ellen felebbezésnek helye nincs, hanem azok az iparhatóság által azonnal végrehajtandók és az ezen határozattal meg nem elégedő fél számára csakis azon jog van fentartva, hogy esetleges sérelmeit a határozat meghozatala után számitott 8 napon belül a törvény rendes utján orvosolhassa, illetőleg jogait érvényesithesse. Ezen most vázolt feladatokból kitünőleg kétségtelenül áll, hogy ezek az ipartestületi békéltető-bizottságok átruházott hatáskörben hatósági teendőket teljesítenek, és kétségkívül áll az is, hogy ilyen feladataik teljesítése alkalmával ezek a békéltető-bizottságok hatóságokként tekintendők. Már most, t. ház, az 1874. évi XXM. t.-cz., vagyis az ügyvédi rendtartás 38. §-a világosan, félreérthetetlenül és határozottan kimondja azt, hogy az ügyvéd jogosítva van minden bíróság és minden hatóság előtt a feleket szabadon képviselni, a miből az következnék, hogy az ügyvédnek kétségtelenül joga van ezen ipartestületi békéltető-bizottságok előtt is képviselni a maga ügyfelét. A törvény ezen rendelkezése azonban nem érvényesül, a mennyiben ezen ipartestületi békéltető - bizottságoknál az a gyakorlat, hogy az ügyvédeknek ily esetekben a képviseletet meg nem engedik, és pedig alapszabályaik alapján. Kezemben van a kassai ipartestületi békéltető-bizottság alapszabálya, a melyet a belügyminiszterrel egyetértőleg a földmMelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1886 évi 17.800. szám alatt helybenhagyott, a mely tehát most az ipartestületre nézve érvényes. Ennek a 14. §-a azt mondja, hogy ilyen vitás ügyekben az ügyvéd vagy más megbizott által való képviselet csak az esetben engedtetik meg, ha az illető fél a megjelenésben elháríthatatlan akadályok által van gááprilis 4-én, szombaton. 221 tolva, vagy ha saját érdekeinek megvédelmezésére képtelen. Ugy értesülök, hogy az országban lévő öszszes ijjartestületi békéltető-bizottságok alapszabályai egyöntetűen állapíttattak meg és ezek mindegyikében ki van mondva egy ilyen intézkedés, a melyet én a magam részéről törvénytelennek és tételes törvénybe ütközőnek tekintek. Tudomásom van arról is, hogy ezen gyakorlat ellen több ügyvédi kamara, többek közt régebbi időben a budapesti ügyvédi kamara, ujabban a kassai kamara feliratot intézett a minisztériumhoz, ennek a fellépésnek azonban sikere egyáltalán nem volt. Csak mellékesen említem meg, hogy én a most kiemelt gyakor' latban és az ügyvédi kamarák fellépésének eredménytelenségében annak az ellenszenvnek, annak az ellenséges áramlatnak a jelenségét látom, a melyet ujabban ugy a kormányzatban, mint a törvényhozásban az ügyvédek ellen tapasztalunk. De ezzel a kérdéssel nem akarok most foglalkozni, mert hisz az interpelláczióm szűk körében el nem helyezhető, tehát ezt csak mellékesen említem fel, hanem csak a dolognak azt az oldalát kívánom megvilágítani, hogy ez az eljárás törvénytelen és csak röviden kívánok arra rámutatni, hogy ilyen alapszabálynak, daczára, hogy az miniszterileg jóvá lett hagyva, a törvénynyel ellenkeznie nem szabad. Szabályrendelet a törvénynek nem derogálhat, tehát ennek az állapotnak a megszüntetése törvényesség szempontjából kívánatos. Csak mellékesen kívánok még rámutatni arra a viszás helyzetre is, hogy olyan helyeken, a hol ezek a békéltető-bizottságok fel nem állíttatnak, mert nincsenek meg az általános előfeltételek, az iparosok és a segédeik közt felmerült vitás kérdéseket maguk az iparhatóságok, tehát a szolgabiró és a kapitány intézik el. Ezek előtt a hatóságok előtt az ügyvédi képviselet korlátozva nincsen. Már pedig én viszás dolognak tartom azt, hogy ugyanabban az ügyben az egyik hatóságnál az ügyvédi képviselet ki van zárva, a másik hatóság előtt pedig az ügyvéd a maga törvénybiztositotta jogait gyakorolhatja. Ezekre a szempontokra való tekintettel és mert én a törvény tekintélyének helyreállítását egy miniszterileg jóváhagyott szabályrendelettel szemben szükségesnek tartom, bátor vagyok a következő interpellácziót intézni a kereskedelemügyi és belügyi miniszter urakhoz: Interpelláczió a kereskedelemügyi és belügyi ni. kir. miniszter úrhoz. Minthogy az 1884 : XVII. t.-czikk. 141. §-a alapján szervezett ipartestületi békéltető-bizottságoknak a volt földmMelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által a belügyminiszter hozzájárulásával jóváhagyott alapszabályai az ezen békéltető-bizottságok elé utalt, s általuk hatósági hatáskörben elintézendő ügyekben az ügyvédi képviseletet kizárják; minthogy ezen alapszabályoknak emez ín-