Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-245

220 24-5. országos ülés 1903 április k-én, szombaton. nincs mit keresniök, és hogy különösen meg kell védenünk és a tőzsdejátéktól távoltartanunk azokat, kik sem azon értelmi fokkal, sem azon spekulaczionális szellemmel nem birnak, hogy a tőzsdei üzlettel foglalkozzanak. Ezen kívánságnak kettős érve van. Mig egyrészről elsőrangú állami kötelesség az állam­polgárokat távoltartani minden erkölcstelen já­téktól és távoltartani az avatatlanokat attól, hogy zavarólag ne avatkozzanak be jogosulat­lan tevékenység által a közgazdaság legérzéke­nyebb organizmusába, másrészről itt is érvé­nyesülnie kell az ujabb idők legnemesebb ideá­jának : a gyöngék védelmének. És meg kell védeni a társadalom e gyengéit a nyerészkedés lehetőségétől, meg kell védeni a lelketlen kufá­rok elől, meg kell védeni ugy általános intéz­kedések, mint az egyes esetek példás bünte­tése által. Teljesen egyetértek gróf Tisza István t. képviselőtársammal midőn ő az autonóm szabad mozgás hMe gazdasági téren is. Ez a liberális programra egyik sarkalatos tétele. De az auto­nóm jogkör bizonyos korlátokhoz kell, hogy kötve legyen, s a kereskedelmi szabadság szaba­dosságig ne fajuljon. A tőzsdének ismeretes in­tézkedéseire nézve is teljesen osztom az ő véle­ményét. De az intézkedések két dolgot világosan bizonyítanak, bizonyítják a tőzsdetanács kétség­telen jóakaratát, bizonyitják azonban azt is, hogy ezen jóakarat daczára sem képes saját hatáskörében a tőzsdei illegitim játék kiirtására. Hiszen többször látott hozzá ennek meg­rendszabályozásához és e jogosulatlan játék ma is épugy virágzik, mint az előtt. És ha ez így van, akkor bizonyos az is, hogy itt törvényho­zási közbelépésre van szükség, a melynek szab­ványai távoltartsák a tőzsdétől az oda nem való elemeket, és megtisztítsák a piaczot a fiktív üz­letektől. Én azt hiszem, ez a kereskedők érdeke is. A kereskedő annál tisztábban láthat, annál jobban mérlegelheti a jövő esélyeit, a viszonyok fejlődését, ha a valódi kínálat és kereslet, a fo­gyasztás és a rendelkezésre álló készletek a maguk valójában állanak szemei előtt. Az ál­üzletek ezen képet csak megronthatják. Azt mondotta az én tisztelt képviselőtár­sam, hogy ne öntsük ki a fürdővel együtt a gyermeket. Igaza van. Vegyük ki a fürdőből a gyermeket, hogy baja ne essék, de a piszkos vizet, azt azután öntsük is ki. Ezen kérdésben az egész nemzet, az egész ország gazdaságát érdekelve látom, ugy a föld­mMelést, mint a kereskedelmet és érdekelve látom az erkölcsi jogrendet is. Ezért üdvözlöm a kormányelnök azon 1901-ben tett nyilatkoza­tát, a melyben a határidőüzlet reformját kilá­tásba helyezte. A bizottság javaslatát elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! Elérkezett az az idő, a melyben az ülés elején történt megálla­podás szerint a kereskedelemügyi miniszter ur válaszol a hozzá intézett ínterpelláczióra. Előbb azonban a háznak a ház munka­rendje és napirendje iránt kell határozni. E te­kintetben a miniszterelnök ur kMan előterjesz­tést tenni. (Halljak! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk!) A mi a ház munka­rendjét illeti, erre vonatkozólag azt az indít­ványt vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni, méltóztassék elhatározni, hogy legközelebbi ülé­sét a ház április hó 16-án, csütörtökön fogja tartani és annak napirendjére, a jelenleg tárgya­lás alatt lévő katonai javaslatok tárgyalásának félbeszakításával, azt a törvényjavaslatot tűzi ki a t. ház, melylyel a kormány a közterhek viselése és az állami kiadások fedezése dolgában fel­hatalmazást kér a törvényhozástól és melyre nézve a pénzügyi bizottság már bemutatta jelentését. (Általános helyeslés.) Elnök: Ha ehhez hozzá méltóztatnak járulni, akkor a napirendet ekként megállapítottnak jelentem ki. Kérni fogom azonban a t. házat, hogy mMel hosszabb időn át nem lesz a háznak ülése, a mai ülés jegyzőkönyvét már ma, az ülés vé­gén méltóztassék hitelesíteni. (Helyeslés.) Méltóz­tassanak egyúttal az elnököt felhatalmazni, hogy ezen húsvéti szünet alatt, ha szükséges lesz, formális üléseket összehívhasson és az eset­leg üresedésbe jövő választókerületekben a vá­lasztások iránti intézkedéseket megtehesse. (Alta­lános helyeslés.) Következik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza Szederkényi Nándor képviselő ur interpellácziójára. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház ! Minthogy az interpelláló képviselő ur nincs jelen, és mert nem szeretném, ha ugy tűnnék fel, mintha én kerülni akarnám, hogy az interpelláló képviselő ur az interpellácziójára adott feleletemre válaszolhasson, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy Szeder­kényi Nándor t. képviselő ur interpellácziójára ne ma adjam meg a választ, (általános élénk helyeslés.) Elnök: Következnek már most részint a múlt ülésről lemaradt, részint pedig a mai ülé­sen bejelentett interpellácziók, és pedig abban a sorrendben, a melyben bejegyeztettek. Tehát először is Szalay László képviselő ur interpel­lácziója, az ipartestületi békéltető-bizottságok alapszabályai tárgyában a belügy- és a keres­kedelemügyi miniszterekhez. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldahn.) Szalay László: T. képviselőház! Az 1884 : XVII. t.-cz. 122. §-a azt rendeli, hogy a szabad kir. és a rendezett tanácsú városokban, valamint oly községekben, a hol a képesítéshez kötött mesterséggel legalább 100 iparos foglalkozik, ezen iparosok 2 /3-ad részének kívánságára ipar­testületek alakíttassanak. A 127. §. értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents