Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-245
220 24-5. országos ülés 1903 április k-én, szombaton. nincs mit keresniök, és hogy különösen meg kell védenünk és a tőzsdejátéktól távoltartanunk azokat, kik sem azon értelmi fokkal, sem azon spekulaczionális szellemmel nem birnak, hogy a tőzsdei üzlettel foglalkozzanak. Ezen kívánságnak kettős érve van. Mig egyrészről elsőrangú állami kötelesség az állampolgárokat távoltartani minden erkölcstelen játéktól és távoltartani az avatatlanokat attól, hogy zavarólag ne avatkozzanak be jogosulatlan tevékenység által a közgazdaság legérzékenyebb organizmusába, másrészről itt is érvényesülnie kell az ujabb idők legnemesebb ideájának : a gyöngék védelmének. És meg kell védeni a társadalom e gyengéit a nyerészkedés lehetőségétől, meg kell védeni a lelketlen kufárok elől, meg kell védeni ugy általános intézkedések, mint az egyes esetek példás büntetése által. Teljesen egyetértek gróf Tisza István t. képviselőtársammal midőn ő az autonóm szabad mozgás hMe gazdasági téren is. Ez a liberális programra egyik sarkalatos tétele. De az autonóm jogkör bizonyos korlátokhoz kell, hogy kötve legyen, s a kereskedelmi szabadság szabadosságig ne fajuljon. A tőzsdének ismeretes intézkedéseire nézve is teljesen osztom az ő véleményét. De az intézkedések két dolgot világosan bizonyítanak, bizonyítják a tőzsdetanács kétségtelen jóakaratát, bizonyitják azonban azt is, hogy ezen jóakarat daczára sem képes saját hatáskörében a tőzsdei illegitim játék kiirtására. Hiszen többször látott hozzá ennek megrendszabályozásához és e jogosulatlan játék ma is épugy virágzik, mint az előtt. És ha ez így van, akkor bizonyos az is, hogy itt törvényhozási közbelépésre van szükség, a melynek szabványai távoltartsák a tőzsdétől az oda nem való elemeket, és megtisztítsák a piaczot a fiktív üzletektől. Én azt hiszem, ez a kereskedők érdeke is. A kereskedő annál tisztábban láthat, annál jobban mérlegelheti a jövő esélyeit, a viszonyok fejlődését, ha a valódi kínálat és kereslet, a fogyasztás és a rendelkezésre álló készletek a maguk valójában állanak szemei előtt. Az álüzletek ezen képet csak megronthatják. Azt mondotta az én tisztelt képviselőtársam, hogy ne öntsük ki a fürdővel együtt a gyermeket. Igaza van. Vegyük ki a fürdőből a gyermeket, hogy baja ne essék, de a piszkos vizet, azt azután öntsük is ki. Ezen kérdésben az egész nemzet, az egész ország gazdaságát érdekelve látom, ugy a földmMelést, mint a kereskedelmet és érdekelve látom az erkölcsi jogrendet is. Ezért üdvözlöm a kormányelnök azon 1901-ben tett nyilatkozatát, a melyben a határidőüzlet reformját kilátásba helyezte. A bizottság javaslatát elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! Elérkezett az az idő, a melyben az ülés elején történt megállapodás szerint a kereskedelemügyi miniszter ur válaszol a hozzá intézett ínterpelláczióra. Előbb azonban a háznak a ház munkarendje és napirendje iránt kell határozni. E tekintetben a miniszterelnök ur kMan előterjesztést tenni. (Halljak! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A mi a ház munkarendjét illeti, erre vonatkozólag azt az indítványt vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni, méltóztassék elhatározni, hogy legközelebbi ülését a ház április hó 16-án, csütörtökön fogja tartani és annak napirendjére, a jelenleg tárgyalás alatt lévő katonai javaslatok tárgyalásának félbeszakításával, azt a törvényjavaslatot tűzi ki a t. ház, melylyel a kormány a közterhek viselése és az állami kiadások fedezése dolgában felhatalmazást kér a törvényhozástól és melyre nézve a pénzügyi bizottság már bemutatta jelentését. (Általános helyeslés.) Elnök: Ha ehhez hozzá méltóztatnak járulni, akkor a napirendet ekként megállapítottnak jelentem ki. Kérni fogom azonban a t. házat, hogy mMel hosszabb időn át nem lesz a háznak ülése, a mai ülés jegyzőkönyvét már ma, az ülés végén méltóztassék hitelesíteni. (Helyeslés.) Méltóztassanak egyúttal az elnököt felhatalmazni, hogy ezen húsvéti szünet alatt, ha szükséges lesz, formális üléseket összehívhasson és az esetleg üresedésbe jövő választókerületekben a választások iránti intézkedéseket megtehesse. (Altalános helyeslés.) Következik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza Szederkényi Nándor képviselő ur interpellácziójára. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház ! Minthogy az interpelláló képviselő ur nincs jelen, és mert nem szeretném, ha ugy tűnnék fel, mintha én kerülni akarnám, hogy az interpelláló képviselő ur az interpellácziójára adott feleletemre válaszolhasson, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy Szederkényi Nándor t. képviselő ur interpellácziójára ne ma adjam meg a választ, (általános élénk helyeslés.) Elnök: Következnek már most részint a múlt ülésről lemaradt, részint pedig a mai ülésen bejelentett interpellácziók, és pedig abban a sorrendben, a melyben bejegyeztettek. Tehát először is Szalay László képviselő ur interpellácziója, az ipartestületi békéltető-bizottságok alapszabályai tárgyában a belügy- és a kereskedelemügyi miniszterekhez. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldahn.) Szalay László: T. képviselőház! Az 1884 : XVII. t.-cz. 122. §-a azt rendeli, hogy a szabad kir. és a rendezett tanácsú városokban, valamint oly községekben, a hol a képesítéshez kötött mesterséggel legalább 100 iparos foglalkozik, ezen iparosok 2 /3-ad részének kívánságára ipartestületek alakíttassanak. A 127. §. értelmében
