Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-244

2U. országos ülés 1903 járástól és a török inváziótól általunk meg­mentve a vegyészetben, a kémiában, a techniká­ban, a fizikában, az építészetben, a gyáriparban, a kereskedelemben rendkívül nagy baladásokat, előmeneteleket tettek; de kérdem, oly termé­szetü-e ez a körülmény, bogy az általunk utol­érhető nem lehetne? Hiszen mindaz, a mi a Nyugaton van, ma már Ázsiában is meg van honosítva. Nézetem az, hogy nekünk sem keleti eredetünket, sem keleti kultúránkat szégyelnünk nem kell. A Kelettel szemben pedig a katona­ságot emelni: először nem szükséges, másodszor czéltalan is. Mi hMatva lettünk volna a Keletet a magunk számára megnyerni. Nem értem ez alatt a népek leigázását, hanem azt, hogy a ke­leti népek közt és közöttünk barátságos utón egyetértést hozhattunk volna létre. De mi épen a Nyugat miatt elmulasztottuk ezen feladatun­kat teljesíteni. A Keletnek földrajzi, néprajzi, kultúrai, kereskedelmi és egyéb viszonyai és ér­dekei a mi viszonyainkkal, érdekeinkkel nem ellentétesek, hanem azokkal inkább összeesnek. Igen gyakran hallom a »nemzet« kifejezés használatát és mindig fájdalmat érzek e felett. (Halljuk! Halljuk!) Miért ez ? Azért, mert mi politikai nemzetet tulaj donképen csak a törvény­ben képezünk, nem a praxisban, nem az életben. Ballagj Aladár: Ez az ő témája! (Egy hang jobbfelöl: Ezt kell begöngyölni a másikba !) Veszeiovszky Ferencz: A politikai nemzetet ugyanis a honpolgárok összessége képezi. (Egy hang jobbfelöl: A honpolgárok összessége képezi!) E szerint kellene tehát az összes honpolgárok­nak politikai jogokkal is birniok. És bir-e ná­lunk valaki politikai jogokkal? (Felkiáltások jobbfelöl: Hogyne! mozgás és zaj.) Ballagj Aladár: Lehet ezt kérdezni ? Min­den állampolgár bir politikai jogokkal! (Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.) Veszeiovszky Ferencz: Nálunk politikai jo­gokkal csak a vagyon bir és pedig a politikai jogok egyik felét a virilis vagyon, másik felét pedig a czenzusvagyon foglalta le és birtokolja, a személyes kvalifikáczióhoz kötött jog is csak ábránd, mert a kinek vagyona nincs, az nem szerezhet magának kvaliíikácziót sem. Ez az én nézetem. (Mozgás a baloldalon.) Ez visszaesés még a rendiséggel szemben is, mert a rendiség idejében a vagyon nem döntött, hanem a szü­letés és az intelligenczia. Az u. n. politikai jogok gyakorlásánál legszégyenletesebb pedig a hMatalos jelölés, a kandidáczió. A mi alkalmazottaink parancsolnak nekünk, hogy kit kell nekünk választani. (Igaz! bal­felöl.) Hát ez a politikai jog? Hiszen ez nem ér semmit. Az ilyen politikai felfogás a politikai szabadságnak paródiája, minden szabadságnak a világon valóságos karrikaturája. (Derültség bal~ felől.) Vannak népek, t. ház, a melyek alig pár deczennium előtt szabadultak fel, és a melyek az általános szavazati jogból eredő parlamenttel bírnak; mi pedig ezer év után czenzusból eredő április 3-án, pénteken. I8á parlamenttel birunk. Hát ez bizony nem valami nagy szabadság. (Zaj jobbfelöl.) Igenis, ők bír­nak általános polgári szavazatjoggal, mi pedig ezer év múlva csak czenzusjoggal. (Zaj jobbfelöl, félkiáltások: Hát ön is czenzusjog alapján jött ide ?) Igenis, czenzusjog alapján; ha ez nincs, akkor meglehet, hogy én sem jövök ide, mert talán mást választanak. Ballagi Géza: Tessék megjavulni, akkor be­jöhet ! Veszeiovszky Ferencz: Végtelenül fájdal­masan érintett engem, a legmérvadóbb helyről, t. i. az igen t. miniszterelnök ur ajkairól el­hangzott azon kijelentés, mintha a perifériákon és igy a Felföldön is a hazaszeretetet, a hazafi­ságot jóformán csak a hMatalnokok és külö­nösen a politikai hMatalnokok képviselnék, ápol­nák és gyakorolnák. Én ezen kijelentést, mely azon ember ajkairól elhangzott, a ki Magyar­ország első tiszta választását elrendelte, jó­hiszemünek tartom. Minthogy azonban ezen ki­jelentésben nem valódi tények foglaltatnak, és ezen kijelentés csak helytelen informácziók kö­vetkeztében támadhatott, a következőket akarom felhozni. A tótok hazafisága mindenkor, minden vi­szonyok és minden körülmények közt kérdésen felül állott minden időben. Ahhoz kétség soha­sem fért. De igy van ez jelenleg is. A tót első sorban hazafi és ember. Árpád idejében az ál­lami élet a Felföldön szövődött a felföldi váro­sokban, várakban, kolostorokban, iskolákban és hMatalokban, ott volt az állami élet. Felföldön vívattak igen éles csaták és ott tört meg a ta­tárjárás ereje. A tótok kötelességüket minden­kor hMen, teljesen és készséggel teljesítették. Hasonló volt az állapot a vegyes házakból szár­mazó királyok alatt. Ekkor is a Felföldön több­ször dúlt a háború és a tótok kötelességüket mindig hMen teljesítették, mindig helyesen, po­litikailag korrekté viselkedtek, sokat szenvedhet­tek, de hazájukat mindig fentartották. Mátyás király tevékenységének, és igy politikájának, hadviselésének, kultúrájának és belreformjainak alapul és eszközül jórészt a tótok szolgáltak, a kiket annyira szeretett, hogy rendszerint köztük élt és köztük tartózkodott, a mint azt még je­lenleg is sok várnak, hegynek, völgynek, havas­nak, pataknak a neve mutatja, s a mint azt a nép mondása, regéje és dalai most is bizonyít­ják. A török hódítás idejében a tótok nemcsak hogy az összes nemességet, a főúri világot, a fő és alsó papságot és a szerzetes világot is maguk közé fogadták, hanem 150 éven át magát a ha­zát is fentartották, és mindenkMel szemben meg­védelmezték. (Ellenmondás.) Ez azért történt és igy van, mert a többi úgyis a török járom alatt volt. (Zaj.) Ballagj Géza: Nem volt mit védeni. Hó­doltság volt! Veszeiovszky Ferencz: Nem vonom két­ségbe, hogy magyarok is jöttek a Felvidékre,

Next

/
Thumbnails
Contents