Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-238
238. országos ülés 1903 márczius 27-én, pénteken. 9 désben kért engedélyt a felszólalásra, mielőtt áttérnénk a napirendre. (Felkiáltások jobb felöl: Nincs itt!) T. képviselőház! B. Kaas Ivor képviselő ur a most következő szónoknak felszólalása után teheti meg majd megjegyzését. (Helyeslés.) Következik napirend szerint az 1889. évi VI- t.-cz. 14. §-ának módosításáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása, Trubinyi János jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! Elismerem, nem nagyon ildomos dolog az, ha az ember, bár felszólalásában tárgyilagos óhajt is lenni, — remélem, az is leszek — mindazáltal kénytelen legalább a bevezetésben valamit magáról is mondani. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) De néha annyira indMiduális jellege van a felszólalásnak, hogy az ember a végett, hogy kellő szempontból bírálják felszólalását, nem kerülheti el, hogy a maga szempontjából egyénileg is ne jelezze. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Azért megbocsát a t. ház nekem, ha minden szerénységem mellett is igénj telén személyemmel legalább annyiban kell foglalkoznom, hogy megérintsem, hogy részemről sokkal régebben foglalkozom történeti kutatással, mint politikával, ámbár ez utóbbi igénytelen szereplésemnek is bizony-bizony hosszú ideje már. Mindazonáltal politikai csekély szereplésemben is megszoktam azt, hogy történeti szempontokkal mérlegeljem és a mennyiben lehet, történeti szemüvegen át nézzem jelentősebb mozzanatait azon tárgyaknak, a melyek a vitában fenforognak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez a szempont mentsen ki engem és ez legyen némileg magyarázata annak hogy felszólalásom milyen irányú lesz. T. ház! Ha visszatekintek a magyar parlamentnek csak a kiegyezés óta való múltjára, azt az obszervácziót kell tennem, tekintettel főleg a katonai vitákra, hogy a magyar parlament, a képviselőház, és még inkább a felsőház, a többi kérdések között a kiegyezés első idejében hadügyi dolgokkal aránylag keveset foglalkozott. Voltak tagjai még akkor a háznak, a kik maguk is jelentős szerepet vittek az 1848/49-i szabadságharczban és katonának nevelt emberek is voltak köztük, mint pl. Perczel Mór, Mánka Imre és mások. Ezek fel is szólaltak egyes esetekben katonai kérdésekben, de egyéb kérdések a házban aránylag sokkal bővebben vitattattak meg, mint a katonai ügyek. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Midőn pedig 1868-ban megalkottattak a véderőről és a honvédségről szóló törvények, az 1868 : XL. és XLI. t.-czikkek, attól az időtől kezdve körülbelül 10 esztendeig, 1868-tól 1878-ig, alig volt jelentősebb katonai vita a házban. Főleg a gazdasági fejlődés, a vasutaknak akkori rohamos építése és egyéb körülmények vették igénybe a budget-tárgyaláson kMül a háznak munkásságát KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. és a katonai ügy olyan behatóan, mint a most folyó vitában, ebben a parlamentben még soha meg nem vitattatott. (Ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezt tárgyilagosan, higgadtan, nyugodtan, történetírói szemüvegen át konstatálom és hiszem, hogy a jövő történetirója, a ki a mi korszakunknak történetét fogja megirni, ebben igazat fog nekem adni. Azok, a kik obstrukcziónak nevezik ezt a vitát, talán pártszempontból, nagyon hibáznak, mert a vita hevében merülhettek ugyan fel egyes hevesebb kifakadások, hisz a szenvedély szenvedélyt gyújt, azonban el kell ismernie akár kinek is, pl. egy idegen embernek, a ki ebben az ügyben vitáinkat, — az egész parlamentet értem, nemcsak ezt a pártot — figyelemmel kisérte, mondom, el kell ismernie, hogy a hadügy minden fázisát minden oldalról, oly behatóan igyekezett ez a képviselőház megvitatni, hogy erre példa a mi parlamentünkben nincsen; (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) különösen annak anyagi, pénzügyi oldalát, a melyről azelőtt alig szóltak, valamint a szigorúan katonai oldalát, a történelmi oldalát, annak törvénykönyvekkel való viszonyítását; szóval alig van a katonaügynek valamely oldala, a mely itt szóba ne kerüjt volna. T. ház! Én azt hiszem, hogy a magyar parlamentnek becsületére fog válni a jövendőben is, (Tetszés a szélsöbaloldalon.) hogy egy ránk nézve nagyon fontos kérdést ennyire kimerített és ennyire megvilágítani igyekezett. Ennek a konstatálásával tartozom az egyik, valamint a másik párt részéről való felszólalóknak egyaránt, mert nem pártszempontból mondom ezt, hanem történelmi szemjíontból, a midőn végig nézek higgadtan, tárgyilagosan az eddig lefolyt vitán. Én 25-dik éve, tehát negyedszázada épen, a mióta szerencsés vagyok a magyar parlament tagja lenni. (Élénk éljenzés a szélsöbaloldalon.) Ha visszatekintek erre az időre, 1878-ig és ha a ház naplóját forgatom és azok között régi felszólalásaimat nézegetem, azt tapasztalom, mint a ki megelőzőleg hadtörténelemmel sokat foglalkoztam, és a honvédség szervezésében is részt venni szerencsém volt, természetes dolog is, hogy erre a térre kMálólag súlyt helyeztem és iparkodtam 1878-tól kezdve a katonai vitákban tevékeny részt venni. A honvédelmi minisztérium költségvetéseiben azelőtt alig volt egy-két felszólalás; 1878 előtt egy-két nap alatt lefutott a vita, néha egy-két, vagy még kevesebb vagy semmi fölszólalással. 1878 óta kezdődtek ismét a behatóbb viták, miután 1868-tól 1878-ig, vagyis 10 éven át szüneteltek. Nevezetesen Boszniának a nemzet akkori közérzülete ellen történt okkupácziója, a melyből a konzekvencziát annak idején a mostani miniszterelnök is igen helyesen levonta, egyúttal katonai - momentumok is foglaltatván benne, adott alkalmat ismét bővebben katonai felszólalásokra. Még boldogult Éber Nándor akkori t. képviselőtársam, a ki a »TiXM. KÖTET.
