Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-243
148 2'i3. országos ülés 1903 április 2-án, csütörtökön. fog osztatni és sürgősségére való tekintettel a szombati ülés napirendjének első tárgyául tűzetik ki. Elfogadja a ház ezen javaslatomat ? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kimondom. Dedovics György jegyző: Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus előadó: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Van szerencsém bemutatni a pénzügyi bizottság jelentését az 1903. év első négy hónapjában riselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1 902 : XXM. t.-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 368, 372j tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és annak idején, az osztályok mellőzésével, napirendre kitüzetni. Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni s napirendre tüzese iránt annak idején az osztályok mellőzésével fog intézkedés tétetni. Jelentem a t. háznak, hogy a napirend előtti felszólalásra kértek és nyertek engedélyt • Boda Vilmos és Gál Sándor képviselő urak. (Halljuk! Halljuk !) Boda Vilmos képviselő urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk!) Boda Vilmos: T. képviselőház! (Halljak! Halljuk!) A tegnapi ülés végén Pozsgay Miklós t. képviselőtársam szóvá tette azon interpellácziót, a melyet még a múlt évi november hó egyik napján a fiumei borkereskedők fenyegetőzése tárgyában a t. földmMelésügyi miniszter úrhoz intézni szerencsém volt. Nevezetesen Pozsgay Miklós t. képviselőtársam a napló tanúsága szerint a következő felszólalást tette (olvassa): »Előttem szóló Rátkay László t. képviselő ur azt mondta, hogy harmincz nap alatt köteles a miniszter az interpelláczióra válaszolni. A napireudben nap-nap után olvastunk ilyeneket, hogy: Boda Vilmos a földmMelésügyi miniszterhez a fiumei borkereskedők tiltakozása tárgyában előterjesztette interpelláczióját még 1902 november hó 22-én. Ennek már ötödik hónapja.« Erre a földmMelésügyi miniszter ur a következő kijelentést tette (olvassa): »Pozsgay Miklós képviselő ur felpanaszolta, hogy azon interpelláczióra, a melyet Boda Vilmos képviselő már régebben előterjesztett, még eddig nem válaszoltam. Erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy az ügy tisztázása után én óhajtottam válaszolni Boda Vilmos képviselő urnak, azonban ő abban az időben nem volt jelen. Később Boda Vilmos képviselő ur a felvilágosításokat megkapta és ugy vagyok értesülve, hogy ezen interpellácziót visszavonni szándékozik.* T. képviselőház! Az igazság érdekében tartozom kijelenteni, (Halljuk! (Halljuk!) hogy a dolog épen ugy történt, a mint a földmMelésügyi miniszter ur előadni szíveskedett, nevezetesen nekem magánúton megadta a kellő felvilágosítást. Én interpellácziómat még márczius 19-én az interpellácziós könyvből töröltem, a miről a könyv maga tanúságot tehet és igy valószínűleg tévedésnek a kifolyása, hogy a tegnap előterjesztett, választ nem nyert interpellácziók jegyzékében ezen interpelláczió szintén előfordult. Kérem ezen kijelentésemet szMes tudomásul venni. Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A kérdéshez akarok szólam. Egy interpelláczió addig a képviselőnek saját ügye és a felett intézkedhetik és rendelkezhetik a ház tudta és beleegyezése nélkül, azt ki is törölheti a könyvből, a niig meg nem tette, de mihelyt az interpellácziót megtette, az interpellácziót ugyan a képviselő teszi meg, de a képviselőház jogát gyakorolja és arra nézve a házszabályok intézkednek, hogy az elnök azt nyilvántartsa. Az elnök pedig köteles azt nyilvántartani mindaddig, a mig vagy választ ad a miniszter, vagy pedig az illető képviselő bejelenti, hogy a kellő választ megkajován, ő többé válaszra nem reflektál. Bocsánatot kérek, nem helyes elintézése a megtett interpelláczióknak az, hogy nem nyilvánosan, nem a ház ülésében adassanak reájuk válaszok, mert akárhány képviselő ugyanazon kérdésben talán élne az interpelláczió jogával, ha tudná, hogy az a képviselő választ arra nem fog várni. Ezért kérem a t. házat, ne méltóztassék a jelen esetet preczedensnek tekinteni, hanem méltóztassék a ház jogára, a ház rendjére is figyelemmel lenni, mert a mi nyilvánosan megtétetett, annak nyilvánosan kell lebonyolittatni, mert arról az interpelláczióról a ház tudomással birt, és az a válasz elhangzása nélkül magánúton el nem intézhető ügy. (Igaz! Ugy van! a sz&sobaloläalon.) Elnök: Azt hiszem, hogy a ház ez alkalommal belenyugszik abba, miután a képviselő ur nyilvánosan kijelentette, hogy az interpelláczióra nem vár feleletet, miszerint az interpelláczió a nyilvántartási könyvből elnökileg töröltessék. A jövőre nézve pedig felkérem a képviselő urakat, hogy méltóztassanak az elnökségnek is az ilyeneket bejelenteni, hogy a nyilvántartás szempontjából szükséges intézkedések megtétethessenek. Következik Gál Sándor képviselő urnak napirend előtti felszólalása. Gál Sándor: T. ház! A sajtó utján egy rendelet jutott a kezeim közé, melyet állitólag a kereskedelemügyi miniszter megbízásából a kereskedelemügyi államtitkár ur intézett az államvasutak valamennyi üzletvezetőségéhez. A rendelet tartalma a következő (olvassa): »11.870. eln. sz. 1903. Bizalmas. Valamennyi üzletvezetőséghez. Több helyről panasz emeltetett, hogy az utasok torlódása miatt az egyes állomásokon nagy késés keletkezik, sőt többször a csatlakozás is lehetetlenné tétetik. Ennek okát abban
