Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-242
24-2. országos ülés 1903 április 1-én, szerdán. 143 a t. miniszter urak pedig, a kik erről az interpelláczióról már tudomással birtak, nem vesznek annyi fáradságot maguknak, hogy jelen legyenek az ülésen. (Felkiáltások jobbfelöl: Beteg!) Ily körülmények között, t. ház, engedelmet kérek, méltányosságról beszélni nem lehet! Domahidy Elemér: Beteg! (Felkiáltások jobbfelöl: Itt van a képviselője: az államtitkár!) Rátkay László: De a másik miniszter ur itt volt, és alkalmat vett magának arra, hogy a kényes kérdés elől kitérjen. Ez világos dolog, meg is magyarázom, meg is tudom indokolni, miért. 30 nap multán, a midőn majd a katonai javaslatot levették ezen ház tárgyalásainak napirendjéről, a t. miniszter ur fog magának fáradságot venni arra, hogy ebben a kérdésben, a mely összefüggésben van a katonai kérdésekkel, választ adjon. Ma azonban, midőn forró a hangulat, a t. miniszter ur a házból távozik (Igaz l a szélsőbaloldalon.) és képviselőtársunkat kiteszi annak a nehéz helyzetnek, hogy egy interpellácziójára adandó választra 30 napig kelljen várakoznia, (ügy van! TJgy van! a szélsobaloläalon.) sőt nem is harmincz napig, mert a t. miniszter urak gyakorlatba vették,liogy 60, sőt 90 napon át nem felelnek. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! Elnök csenget.) T. ház! Én kellő tisztelettel és méltánylattal vagyok mindig a miniszter urak iránt, azt azonban, hogy kMételt tegyenek egyes képviselőtársaink között olyképen, hogy az egyiknek interpellácziójára adnak választ, a másikéra pedig nem adnak, . . . (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Valamennyire felelnek! RátkaylLászló: ... a mint azt nekik a barátság, vagy tetszésük sugalja, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj.) helyeselni nem lehet. Elnök: Csendet kérek ! Molnár Jenő : Kategóriákat állítanak fel! Rátkay László: Itt mindnyájan egyformák vagyunk; mindnyájan a nemzetnek egy-egy részét képviseljük, (jüénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és megköveteljük a miniszter uraktól, hogy minden képviselőtársunkat, a ki itt a nemzetnek egy részét képviseli, illendően tiszteljék és becsüljék meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót. Az elnök ur Pap Zoltán képviselőtársunknak azt a kérését, (Felkiáltások jobbfelöl: Milyen czinien beszél? Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy interpelláczióját szombaton mondhassa el, kifogásolta, és nem akarta teljesíteni. A házszabályok szerint itt arról nem lehet szó, hogy ő az interpellácziós napok melyikén mondja el interpelláczióját; az kizárólag az ő tetszésétől függ, és ha nem most mondja el, akkor csak szombaton mondhatja el. Az elnök urnak a kérdést feltenni és a háznak határozni joga csak az esetben volna, hogyha a képviselő ur interpelláczióját nem interpellácziós napon akarta volna elmondani, és azt kérte volna, hogy pl. a holnapi napon mondhassa el. A jelen esetben azonban nincs határozathozatalnak helye, mert mihelyt ő kijelenti, hogy nem a mai, hanem a következő interpellácziós napok egyikén mondja el interpelláczióját, ezzel a dolog el van intézve és e fölött szavazni nem lehet. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Én azt hiszem, hogy Lengyel Zoltán képviselő ur helytelenül fogja fel a házszabályokat, a midőn azokat így magyarázza. Mert hogyha az interpellácziós - könyvbe be van egy interpelláczió jegyezve, az a bejegyzést követő legközelebbi interpellácziós napra szól. Abban az "esetben, ha az illető képviselő viszszavonja interpelláczióját, bejegyezteti egy más interpellácziós*napra; ez lehetséges, de az eddigi gyakorlat 1867 óta mindig az volt, a mint mondtam. Az a joga megvan a képviselő urnak a házszabályok értelmében, hogy háromnegyed háromkor, tehát egy negyed órával az ülés vége előtt kérje beszédének áttételét, ebben az esetben a szombati napra; ez lehetséges, de ebben az esetben a kérdés nem igy áll. Pozsgay Miklós- képviselő ur a házszabályokhoz kMan szólani. Pozsgay Miklós: T. ház! Előttem szóló Eátkay László t. képviselő ur azt mondta, hogy harmincz nap alatt köteles a miniszter az interpelláczióra válaszolni. A napirendben nap-nap után olvasunk ilyeneket, hogy: Boda Vilmos a földmMelésügyi miniszterhez a fiumei borkereskedők tiltakozása tárgyában előterjesztette interpelláczióját még 1902. év november hó 22-én. Ennek már ötödik hónapja. EzenkMül ott van Szederkényi Nándor interpellácziója a kereskedelemügyi és a pénzügyi miniszterekhez a vasúton történő husszállitmányok lefoglalása tárgyában. Azok a húsok azóta már rég el is romolhattak, mert az az interpelláczió még deczember 20-án terjesztetett elő. Mikor ezt látjuk, hogy miniszter uraink ilyen sietve válaszolnak interpelláczióinkra, nagyon jogosult Kátkay László t. képviselőtársamnak felszólalása. Mert mikor a miniszter itt van a házban, és hallja és tudja, hogy micsoda interpellácziók vannak, és a miniszterelnök úrral óraszámra elbeszélget a bársony székben, az interpellácziók elől pedig egyszerűen kámforrá válik és eltűnik: akkor nagyon jogos a mi feltevésünk, hogy a miniszter nem akar lelkiismeretesen válaszolni az interpelláczióra. Ezt akartam elmondani. Elnök: Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter ur kMan szólani! Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: Pozsgay Miklós képviselő ur felpanaszolta, hogy azon interpelláczióra, a melyet Boda Vilmos képviselő már régebben előterjesztett, még eddig
