Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-242
342. országos ülés 1903 április 1-én, szerdán. 119 voltam. Abban viszont az én t. képviselőtársam tévedt, hogy sohse vettem részt a közgazdasági bizottság tárgyalásain, mert feljegyzéseim alapján meggyőződtem, hogy 1897-ben, a mikor a czukorjavaslat tárgyaltatott, a mely itt obstrukczió tárgyát is képezte, én igenis részt vettem, sőt fel is szólaltam, a mint arról jegyzeteimből meggyőződtem. B. Feilitzsch Arthur: T. ház! Oly ügyben kívánom a t. ház türelmét nagyon röviden igénybe venni, a mely, azt hiszem, nemcsak az én személyemnek egyéni ügye, hanem talán a t. ház minden egyes tagjának, az összes képviselők jogai megvédésének ügye. (Halljuk! Halljuk!) A legközelebb múlt napokban — eltekintve a megjelenésemben engem gátló körülményektől — a pénzügyi bizottsághoz a tisztviselők fizetéséről szóló 318. számú törvényjavaslatnak módosítását czélzó indítványt terjesztettem be Írásban, kellő indokolással. A t. pénzügyi bizottság, szombaton tartott ülésében, ha jól tudom, Barta Ödön t. képviselőtársam felszólalására, a ki kijelentette, hogy országgyűlési képviselő bizottsághoz írásban indítványt nem terjeszthet be, az én Írásban beterjesztett és Írásban indokolt indítványomat egyszerűen nem olvastatta fel és nem tárgyalta, abból indulván ki, hogy a képviselőnek, ha nem tagja a bizottságnak, személyesen kell megjelennie és szóval kell indítványát előterjesztenie. Én ebben a házszabályok flagrans megsértését és a képviselőkkel szemben való olyan jogfosztást látok, hogy •— eltekintve a magam személyétől — összes képviselőtársaim érdekében is szükségesnek tartottam ezt itt szóvá tenni, és a mélyen t. elnökségnek mint házszabálysérelmet bejelenteni. (Helyeslés.) A házszabályok 128. §-a következőleg szól (olvassa): »Azon törvényjavaslatokra vonatkozólag, a melyek előkészítő tárgyalás végett bizottsághoz utasíttattak, minden képviselő, habár nem tagja a bizottságnak, nyújthat be indítványt vagy módosítást az illető bizottság elnökénél, a ki azokat a bizottsági tárgyalás folyama alatt előterjeszti és a bizottság az illő képviselőt meghallgatja.« Tehát a bizottságtól függ, hogy az illető képviselőt előterjesztett indítványára vonatkozólag meghallgatja-e vagy sem. Megerősíti e véleményemet ezen szakasznak következő alineája, a mely azt mondja, (olvassa) : »Azon képviselőnek, kinek indítványa vagy törvényjavaslata a ház által utasíttatott valamely bizottsághoz, joga van annak tárgyalásában részt venni, habár nem tagja is a bizottságnak, szavazattal azonban nem bir.« Tehát megerősíti az én felfogásomat az, hogy azon képviselő, a ki nem tagja egy bizottságnak, nemcsak hogy szóval nem köteles, hanem írásban kénytelen, — mert másképen nem teheti — beterjeszteni inditványát, (Mozgás a ssélsobaloldalon.) és nem szólhat hozzá az indítványához, csak akkor, ha a bizottság meg akarja hallgatni; mig ellenben a ház utján beterjesztett törvényjavaslatának vagy indítványának tárgyalásánál joga van felszólalni. (Mozgás a szélsfibálólclalon.) Én tehát írásban beterjesztett indítványomnak ilyen brevi manu való féiretételében házszabálysértést és a képviselőkkel szemben való jogfosztást látok fenforogni, (ügy van! TJgy van! jobbfelöl.) s ennek alapján ezen házszabálysérelmet a mélyen t. r elnök urnak bejelentvén, kérem intézkedését. (Altalános élénk helyeslés.) Elnök : T. ház ! Egyelőre nem tehetek egyebet, mint hogy a képviselőház pénzügyi bizottságának elnökétől hMatalos jelentést kérek a történtekről, s azután ugy b. Feilitzsch képviselő ur előadásának, mint azon jelentésnek nyomán fogom esetleg a szükséges lépéseket megtenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A házszabályokhoz kérek szót. A kérdés itt nem egyedül az, a mit Feilitzsch képviselő ur itt előadott, hogy ő megfosztatott-e jogától vagy sem; hanem azon esetben, ha a t. képviselő ur joga érintve lett és ő a jogával való élésben gátoltatott, egy másik igen fontos kérdés merül itt fel, az t. i., hogy abban az esetben, ha azon ügyben, a melyre az ő figyelembe nem vett indítványa vonatkozott, a pénzügyi bizottságban határozat hozatott, a t. ház ezen bizottsági határozattal szemben minő állást foglaljon el. Ha már a mélyen t. elnök ur ezt a bizottság elnökének át fogja adni és hMatalosan tudomására fogja hozni azt, a mit b. Feilitzsch Artúr t. képviselő ur itt előadott, kérném a t. elnök urat, hogy egyszersmind a bizottság foglaljon állást ezen második kérdéssel szemben, hogy t. i. ha valóban jogsértés történt b. Feilitzsch Arthur képviselő indítványával szemben, miként reparálja ezt a t. bizottság, (Helyeslés a jobboldalon.) mert különben ezen felszólalásnak semmi praktikus jelentősége és érvénye nem lenne. Rátkay László: T. képviselőház! A b. Feilitzsch Arthur t. képviselőtársam által bejelentett, hogy ugy mondjam, panaszt, azt hiszem, a t. képviselőháznak nyomban el kell bírálnia, mert azzal az elnöki kijelentéssel, hogy majd későbben — gondolom, igy méltóztatott mondani az elnök urnak — fogunk ebben a kérdésben határozni . . . Elnök: Talán czélszerü lesz előbb tett kijelentésemet ismételni. (Halljuk ! (Halljuk!) Rátkay László: Helyes, nem hallottam jól! Elnök: A t. képviselő ur felhozott egy esetet. Én természetesen arról az esetről csak akkor alkothatok magamnak Ítéletet, ha azon tényezőt, a mely ellen a panasz intéztetett, magát a pénzügyi bizottságot, illetőleg annak elnökét szintén meghallgatom. Ennek folytán én azt mondtam, hogy bevárom a pénzügyi b>
