Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-241
2M. országos ülés 1903 márczius 3í-én, kedden. 103 ben szintén veszély fenyegette a nemzetet. Züllés és pusztulás volt mindenütt. És mit csinált a nemzet ? Összegyűlt 14.000 köznemes a Rákos terén és meghívták oda a királyt. A király elment oda és annak a 14.000 köznemesnek a képviselője: Werbőczy a következő beszéddel fogadta a királyt (olvassa): »Jól tudjuk mi, hogy a tömérdek bajnak nem felséges urunk az oka, kinek kegyességét ismerjük, hanem ugyanazok az urak, a kik az ország szavával nem törődve, kielégithetlen birvágytól elvakítva, helytelen tanácscsal tévútra vezetik a királyt. O Felsége és az ország java egyaránt követeli, hogy azokat oldala mellől eltávolítsa és hű hazafiakat rendeljen helyükbe. Ha ezt megteszi, be fogjuk bizonyítani, hogy a magyar vitézség, mely hajdan rettegéssel töltötte el az ellenséget, ma sem halt ki a nemzetből.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Ma is el lehet mondani!) A mi küzdelmünk tartalma nem egyéb, mint a mi ebben a beszédben van és a mit ez a megszólítás tartalmaz. (Igazi Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kergesse el a király oldala mellől azokat a szűk látkörü, megbizhatlan államférfiakat, kik neki most tanácsot adnak, hogy ne fosztogassák, ne koppaszszák tovább ezt a szegény országot. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás^ és zaj a jobboldalon.) Elnök (Csenget. Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) : A képviselő ur oly kifejezést használt, mely a parlamentben meg nem engedhető, s ezért rendreutasítom. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Szíveskedjék kifejezéseit megválogatni. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Csávolszky Lajos: Elégitse ki az uralkodó népeinek jogos igényeit itt és amott, és akkor, a mint azt Werbőczy mondta, nyugodtan hunyhatja le a király szemeit, mert népének vitézsége és bátorsága meg fogja őt oltalmazni minden veszedelemmel szemben. Beszédem elején már kijelentettem, hogy én ezt a küzdelmet királyom iránti hűségből tartozom követni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mig az 1723-iki megállapodások köztünk fennállanak, addig nekünk életkérdésünk az érdekek és érzelmek közösségét helyreállítani nemzet és uralkodó közt. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Érzelmek és érdekek közössége nélkül nincs üdv, nincs boldogság sem a nemzetre, sem az uralkodóra. (Igaz ! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Az érdekek és érzelmek közösségét a mai politikai viszonyok között teljesen lehetetlen helyreállítani. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezek telve vannak mérges anyagokkal és a szeretet azon csiráját, mely a nemzet és a király közt fakadna, mindjárt elhervasztják. Ezektől a mérges anyagoktól ezt a politikai helyzetet meg kell tisztítani és csak ugy tisztithatjuk meg, ha a perszonál-unió alapján Magyarország állami önállósága helyre lesz állítva, máskép nem. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha erre a czélra más fegyver nincs, mint az obstrukczió, én előttem az is nagyon kedves. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Jaures, a franczia kamara alelnöke, nem rég egyik hires beszédében azt mondotta, hogy a népek Európában még nem bírtak oly elhelyezkedést nyerni, mely biztosítani tudná számukra a békét, de a kielégítetlen népek majd akkor reklamálják jogaikat és a megoldatlan kérdések akkor lesznek megoldva, ha az általános fegyverszünet napja bekövetkezik. Én épen az ellenkező nézeten vagyok: a mig lesznek itt népek, a melyeknek történelmi jogon alapuló igényei nincsenek kielégítve, addig itt általános béke nem lehet. Mint minden humánus ember, én is azt mondom: általános béke a czélja az emberiségnek. Azt kívánom, hogy ezen a világon a munka és a szabadság, a jog és az igazság győzedelmeskedjék. De ha az általános világbéke azt jelentené, hogy most már maradjon minden ugy, a mint van, nohát azt mondom, nekem nem kell a világbéke; nekem először Magyarország állami önállósága és függetlensége kell, nekem mindenekelőtt^ Magyarország jogainak visszaállítása kell. (Elénk helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) Én ezt elérhetőnek tartom; elérhetőnek tartom békés utón, mert ez nemcsak a nemzetnek, de az uralkodóháznak is érdeke. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én a politikában nem vagyok idealista, utópiákkal nem foglalkozom. Én oly eszmékért, a melyek a gyakorlati életben meg nem valósithatók, nem is tudok küzdeni. A messze jövő eszméinek hirdetését imádom, de másokra bizom. Én a gyakorlat embere vagyok, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és mint a gyakorlat embere állítom, tudom és vallom, hogy ha mibennünk, a nemzetben, erős akarat és rendületlen kitartás van, — mert e nélkül semmi sem lehetséges e világon (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) — és ha figyelembe veszszük a demokráczia rémséges sebességgel haladó korszakát: akkor mi egy erős és hatalmas polgári elemre támaszkodó független Magyarországot tudunk itt teremteni, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert ez a nemzetnek és a királynak egyaránt érdeke. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben a meggyőződésben lévén, határozati javaslatot is vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, terjeszszen elő haladéktalanul törvényjavaslatot az 1867: XII. törvényczikk olyképeni módosítása tárgyában, hogy Magyarország állami önállósága a kormányzás minden ágában érvényesülhessen.* Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gabányi Miklós: 65-ik határozati javaslat! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon •• Szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem.