Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-241

2kl. országos ülés 1903 márczius 31-én, kedden. 95 állami hMataloktól, még soha senki sem kifogásolta, sőt gyakran maguk a bizottság tagjai kívánták. Abban sem iátok semmiféle sérelmet, hogy a rendes hirlaptudósitó távollétében más ember végezte ezen funkcziót, a mi semmiféle hMatalos jelleggel nem bir és egyáltalában semmiféle fontossága nincs annak, hogy kisebb vagy nagyobb részletességgel adatnak vissza ezen tárgyalások. (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő urnak felszólalása, mint maga is bevallotta, odairányult, hogy megbélyegezzen engem olyan nyilatkozatokért, melyeket a tegnapi ülésen tettem. Hát a t. képviselő ur tetszésétől függ az, hogy teszi-e vagy nem; én azonban ki kell, hogy jelentsem, hogy ezt a megbélyegzést egyáltalában nem fogadom el és nem érzem magamat általa abszolúte érintve, mert semmiféle oly nyilatkozatot nem tettem, a mit itt a ház szine előtt nem ismételhetnék és a minek helyességéről meg nem volnék győződve. Az, a mit én mondtam, körülbelül a következő volt: A birósági tisztviselők fizetése tekintetében felhangzó kívánalmak és kérések legfőképen két motívumra vezethetők vissza és két dologgal indokoltatik meg az a kívánság, hogy a bírói tisztviselők más elbánásban részesittessenek, mint a többi tisztviselők. Az egyik indok az, hogy követelik, hogy a bíró anyagilag olyan szituáczióba juttassák, hogy anyagi gondokkal ne kelljen küzdenie és így függetlenségét minden irányban megőrizhesse. Ezt az elvet én teljesen korrektnek, helyesnek tartom, kívánatosnak tartom biráinkat ugy fizetve látni, hogy anyagi gondokkal ne kelljen küzdeniök. Nem fogadom el azonban ezt az elvet olyannak, mely csak a birői tisztviselőre alkalmazandó, mert szükségesnek tartom, hogy az adminisztratív tisztviselők is ugy szituáltassanak anyagilag, hogy függetlenek legyenek, mert valamint a birák fontos és kevésbbé fontos ügyek felett vannak hMatva dönteni, az adminisztratív tisztviselők is igen fontos és kevésbbé fontos ügyekben járnak el, tehát ép annyira szükséges az adminisztratív tisztviselőknek az anyagi függetlenség, mint a bírói tisztviselőknek. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy ebben micsoda sérelem foglaltatik, azt nem tudom belátni. Ki is jelentettem, hogy törekszik a kormány az ország anyagi erejéhez képest ugy a bírói, mint az adminisztratív tisztviselőket ugy javadalmazni, hogy függetlenségüket lehetőleg megőrizzék. A másik érv, a melyre számos kérvény, mely birák köréből érkezett, támaszkodik, azt hozza fel argumentumul, hogy a bíráknak a legszigorúbban meg van tiltva minden mellékfoglalkozás keresése és ez a tilalom szigorúan keresztül is van vMe, míg az adminisztratív tisztviselőknek, különösen a fővárosban a kormány elnézi és megengedi, hogy azok mellékfoglalkozást is űzzenek ós hogy mellékjövedelemre is tegyenek szert. Konstatáltam, hogy ez igy van, de kijelentettem azt is, hogy én ezt helyes praxisnak nem tartom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Olay Lajos: Nagyon helyes, van miniszteri tanácsos, kinek 15.000 forint a jövedelme. Lukács László pénzügyminiszter: Kívánatosnak jeleztem, hogy tisztviselőinket ugy fizessük, hogy azok ne legyenek rászorulva mellékfoglalkozásra, hogy képesek legyenek összes erejüket és tehetségüket az állam szolgálatának szentelni, és kijelentettem azt is, hogy a kormány e fizetésjavitás révén odatörekszik, hogy ezt lehetőleg minél szűkebb korlátok közé szorítsa . . . Rakovszky István : Inkompatibilitási törvény. Lukács László pénzügyminiszter: ... és végleg megszüntesse a tisztviselők mellékfoglalkozását. (Helyeslés.) Ebből azután az a konzekvenczia, hogy ha ez az állapot bekövetkezik, ez a különbség is megszűnik a bírói és adminisztratív tisztviselők között, ugy, hogy ezen argumentum is elveszti értékét. íme, majdnem szóról-szóra ezek azok, a miket elmondtam. Már most méltóztassék megítélni, foglal tátik-e ezen nyilatkozataimban oly sérelem a bírói kar ellen, a minőt a t. képviselő ur itt előadott? A mi azon nyilatkozatomat illeti, mely Szilágyi Dezsőre vonatkozott és mely állítólag Szilágyi Dezső emlékének és Plósz Sándor t. barátom tekintélyének megsértésére vonatkozik, engedje meg a t. képviselő ur, hogy ezt a dolgot Plósz barátommal prMátim intézzem el. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. A t. pénzügyminiszter ur itt elpanaszolta, hogy Rátkay László képviselő ur, előadásában gyűlöletes képét adta az ő tegnapi szereplésének, egyszersmind azzal a kérdéssel is foglalkozott, vájjon meg van-e engedve az, hogy bizottsági gyűlésekben egyes képviselők az újságok számára jegyzeteket készítenek, s azokat velük közlik; ezt ő nem tudja. Én ebből a kételyből a t. pénzügyminiszter urat kisegíteni kívánom. A házszabályok 143. §-a kijelenti, hogy az osztályok, valamint a központi és többi bizottságok ülései, a mentelmi bizottság üléseinek kMételével, a ház tagjaira nézve nyilvánosak. Ebből az következik, hogy ott csak a ház tagjai lehetnek jelen, (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) és pedig azon kötelességekkel, és jogokkal, a melyek a ház tagjait megilletik. Én már hosszabb idő óta észlelem, hogy ott kormánypárti képviselők ülnek és rendszerint tudósításokat készítenek a hírlapok számára. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezzel a 143. §. azon intézkedése, hogy ez ülések csak a ház tagjaira nézve nyilvánosak, meg van sértve, mert ez azt jelenti, hogy ott csak ilyen és nem egyszersmind hirlaptudósitói szerepben lehetnek jelen. En ezt azért hoztam fel, mert ha a t. miniszter ur egy bizottsági tagnak azt veti szemére, hogy előadását