Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-224
48 WÍ. országos ülés 1903 osztályt terhelik, 1881-ben 50'6 milliót tettek ki, 1901-ben 175"3 milliót, az emelkedés 125 millió. A husadó 4'8 millióról 8'3 millióra, a boradó 6'8 millióról 16 millióra, a söradó 2'3 millióról 20 millióra, a czukoradó 6'9 millióról 30'6 millióra, az ásványolajadó, a világosságnak nem lévén barátai, 0"7 millióról 10'7 millióra, szeszadó 14'3 millióról 85 millió koronára emelkedett. Ugy látjuk, t. képviselőház, hogy az adóterhek meglehetős rohamosan emelkednek. Az a kérdés most, vájjon az adóterhek ezen emelkedésének megfelel-e a gazdasági jólét emelkedése? Ha a bélyegek összegét nézzük — a melyek nem nagy népszerűségnek örvendenek, — azt látjuk, hogy 16 millióról 32'40 millió koronára emelkedtek a bélyegösszegek, tehát megkétszereződtek. A jogilletékek 28'2 millióról 49'7 millió koronára emelkedtek, a mi azt mutatja, hogy Magyarországon az igazság szolgáltatása mennyire válik olcsóbbá. Az állami kiadások az 1882-ik évi 765 millióról 1 milliárd 101 millióra emelkedtek, az emelkedés tehát 336'5 millió korona. Gondoljuk ezekhez a községi, megyei és egyházi adóknak rengeteg összegét! A katonai terhek folytonos fokozását mutatja az, hogy a hadügyi közös kiadások az 1881. évi 228'5 millió összegükről 1901-ben 361"7 millióra emelkedtek, az emelkedés tehát 1881 óta 133 millió korona. E mellett az államadósságok az 1881. évi 2236 millióról 1901-ben 4 milliárd 614 millióra emelkedtek, azaz megkétszereződtek. Itt még nincs beszámítva a közös államadósságok kamata; hogyha ezeket is tőkésítjük, akkor 1 milliárddal még emelnünk kell az államadósságokat, és akkor azok meg fogják közelíteni a 6 milliárdot. Az adósságok tehát rengeteg módon emelkedtek. Vájjon megfelel-e ezen emelkedésnek a közgazdaság helyzetében történt javulás ? T. képviselőház! Hogy erre a kérdésre is feleletet adhassunk, tekintsük meg a mezei gazdaságot. Ha a magyar közgazdaságot, a magyar mezei gazdaságot tekintjük, szomorú hanyatlást látunk, a mi köztudomású dolog. 1889-ben 352.084 birtok cserélt gazdát 496'6 millió értékben ; 1901 ben már 549.431 birtok 824'6 millió értékben. Az emelkedés, mint látjuk, itt is meglepő és szomorú. S Ausztriában hogy állanak a dolgok? Ausztriában 1900-ban 392.224 birtok cserélt gazdát, tehát Magyarországon mintegy 150.00u-rel több. Végrehajtás alá került 1891-ben 14.978 birtok 24 millió korona értékben, 1901-ben pedig 19.932 birtok, 47'4 millió korona értékben. Ezzel szemben Ausztriában 1900-ban 10.455 végrehajtás történt, Magyarországon tehát majdnem kétannyi. A földbirtok rengeteg módon meg van terhelve és el van adósodva, úgyszólván mobilizálva van a földbirtok és mozog a föld alattunk. márczius íO-én, kedden. 1889-ben még 52 millió koronát tett ki az évi uj tehertöbblet, 1900-ban már 329 milliót. Közgazdasági iróink szerint évekkel ezelőtt 2 milliárd korona terhelte a mi földbirtokainkat, a miniszter ur szerint pedig a kataszteri tiszta jövedelem 10 év óta folytonosan hanyatló irányt követ. Menjünk át most közgazdaságunkra. Szőlőinket a filloxera pusztítja. A szőlőterület 1881—85. között 367.360 hektárt tett ki, 1901-ben már csak 227.047 hektárt, tehát 140.000 hektárral kevesbedett, Szlavóniában pedig 68.057 hektárról 36.917 hektárra csökkent. Szüretünk ezelőtt 5 — 6 millió hektolitert adott ki esztendőnkint, az ujabb időben már megtörtént, hogy 1 millió hl. alá sülyedt, de még 1901-ben is csak 2 1 / 2 millió hektolitert tett ki. Mennyi kárt tett gazdaságunknak a sertésvész, (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) mint pusztult el juhtenyésztésünk, mennyi kárt okozott az amerikai gabonának és más külföldi országok gabonájának hazánkba való behozatala, (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mennyMel csökkentette ez a mi gabonánknak értékét. Mindezekkel karöltve járt népünknek pusztulása és kMándorlása. (Igaz! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) A kormány által a 90-es évek közepén kiadott adatok szerint 1,700.000 önálló kisgazda pusztult el, 30—35—40 0 ; 0 egyes vármegyékben a napszámos, és ezzel kapcsolatosan terjed népünk között a sokféle pusztító betegség is. A tüdővész pl. 1881-ben 41.729 áldozatot ragadott el, 1901-ben pedig már 70.000-et. Az öngyilkosságok száma megháromszorozódott, az elmebetegek száma megötszöröződött ós fellépett a Kánaán földjén a pellagra rettenetes betegsége. Érdekes, t. képviselőház, a kMándorlásra is egy tekintetet vetni. (Halljuk! Halljuk!) Mások is foglalkoztak már itt statisztikámnak egyik-másik részével, de én teljes képét akarom adni ennek a kMándorlásnak. (Halljuk! Halljuk!) A kMándorlás 1886 —1897-ig átlag 28.307 embert vitt ki hazánkból. 1901-ben 70.000-en költöztek ki és 1902-ben 120.000-ren. Ilyen rengeteg módon emelkedik a kMándorlók száma, Ennyi népet a legvéresebb háborúk alatt sem veszíthetett volna ez az ország, és annyi pénzbe sem kerültek volna, mint a mennyit a hadsereg felemésztett, (Igaz! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) és politikailag sem juthatott volna ez az ország abba a helyzetbe, a melyben most van. Hogy teljes képe legyen a helyzetnek, röviden foglalkozni kell még iparunk hanyatlásával is, a mi szintén köztudomású dolog. (Halljuk! Halljuk !) Kereskedelmi és iparkamaráink jelentései, sőt maguknak a minisztereknek a jelentései szerint is nagymérvű az ipar terén a pangás, még pedig az iparnak minden terén, a kisipar, a nagyipar és a gyáripar terén egyaránt. Vas- és gépiparunk nagymérvű hanyatlást mutat. (Igaz! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) Méltóztassék csak azokra a szegény
