Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-235

235. országos ülés 1903 ellen hadjáratot intézzen mindenkor, a mikor az a történetnek, a napnak, avagy az évnek eset­legei szerint felszínre és napirendre jön. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azt nem engedhet­jük meg. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalolda­lon.) Nekünk tiltakoznunk kell ezen irány­ellen ; nekünk tiltakoznunk kell azon habsburgi irány ellen, a melyet e napon is a_t. miniszter­elnök ur és közegei képviseltek. (Elénk helyes­lés a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon és a néppárton.) A mi a törvényre, az eljárásra és az eljá­rás paragrafusaira tartozik, s a mi a főkapi­tány vagy akármelyik közege vagy alkalmazottja visszaélésének kiderítését illeti, ennek meg kell történnie; ám történjék meg. Az a köztörvény szerint való elégtétel talán némi elégtétel azok­nak, a kik testi sérelmet szenvedtek kardcsapás, vagy üldözés, avagy letiprás által; de a nem­zetnek elégtétele az lesz, hogyha mi megóvjuk azon névhez kötött nemzeti irányt a maga tel­jességében. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon) és semmiféle kormánynak és a kormányok felett álló hatalomnak azt az irányt megszentségtele­níteni nem engedjük. (Elénk éljenzés és taps a szélsöbalolda lo n.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak nyugodtan lenni. A miniszterelnök ur kMan szólani. (Folyto­nos zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! {Halljuk! Halljuk! a jobbóldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán : Mi lesz Rudnayval ? (Zaj a szélsö­baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Daczára annak, hogy én a múlt szomba­ton a magam részéről ebben a kérdésben nyi­latkoztam és megmutattam, — bár a konklú­ziót nem vontam még le — hogy az éremnek van másik oldala is és megmutattam, hogy azoknak állításai mellett, a kik, bár jóhiszeműen (Zaj a szél­söbaloldalon.) mint tanuk előadták a dolgokat, viszont hMatalosan megállapított adatok alapján más jelenségek mutatkoztak és a történt dolgok más színben állíttattak elő; (Mozgás a szélsö­baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) de kijelentettem akkor, hogy én mindezekből a konklúziót levonni nem kívánom, mielőtt az egész tényállás a vizsgálat alapján minden rész­letében megállapítva nincs, mert, gondolom, akkor kell és csak akkor lehet tárgyilagos íté­letet hozni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azok tehát, a kik ezt bevárni nem akarják, néze­tem szerint, már eo ipso kevésbbó tárgyilagos ala­pon állanak, mint én, a ki itt a jóhiszemű elő­adásoknak hitelét a magam részéről kétségbe nem vonom, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Hall­juk! Halljuk! a jobboldalon.) de állítom, hogy azok, a kik azon a zűrzavaros napon, vagy es­KEPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET. márczius 23-án, hétfőn. 353 tén ott jelen voltak és mindent véltek látni és hallani, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) nem láthattak és nem hall­hattak mindent. (Nagy zaj és ellenmondások a a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Kubinyi Géza: Hát mindent láttak? (Zaj a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Mert az em­beri dolog, hogy mindent nem láthattak. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hát csak a rend­őri jelentésnek hisz? Halljuk! Halljuk! jobb­felöl.) Majd fogok egypár szót erre vonatkozó­lag is illusztráezióul felhozni; nem akartam erről szólni, de most provokálva vagyok rá. Mondom, az igazi tényállás akkor lesz egészen megállapítva, ha az egész kérdés ke­resztülmegy a vizsgálaton. Mindennek daczára a most történt felszólalás és a mai ülés elején Mezőssy Béla képviselő ur által hozzám intézett szavak folytán ma ismét nyilatkoznom kell. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja Eötvös Károly t. képviselőtár­sam: miért kell ezeknek a dolgoknak épen Kossuth Lajos balála évfordulójának napján történniök? Azt mondja, hogy ő ebben egy irányt lát, azt látja, hogy ebben az egész kér­désben nem is arról van szó, hogy ki, miképen járt el, hanem szó van arról az irányzatról, a mely Kossuth Lajos emléke ellen fordul. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás. Halljuk ! Halljuk! jobbról.) HMatkozva azokra, a miket a múlt ülésen mondottam, ha ez imputáczió akart lenni, vagy ha megismétlése annak a gyanusitás-számba menő állitásnak, a melyet a múlt ülésen hal­lottam, ugy azt ép oly határozottan vissza­utasitom, mint tettem akkor. (Zajos helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ha pedig nem ez akar lenni, hanem egyszerűen egy feltevés, melyet Eötvös Károly t. képviselő ur a maga különben igen objektív, tárgyilagos és az előadást te­kintve nagyon rokonszenves modorában fejte­getett, akkor válaszom a következő: (Halljuk! Halljuk!) Vizsgálja meg Eötvös Károly t. barátom önmagát és vizsgálja meg azt az érzést és fel­fogást, — bármilyen legyen az ma irányomban — a melyre 25 — 30 esztendei ismeretségünk folytán jogom van hMatkozni; vizsgálja meg és adjon választ magában a következő kérdésre: Imputálja-e nekem, hogy én abban az irányban csak a kisujjamat is emelném, vagy tennék bármit, a mi a kegyeletnek a legitim határok közt való lerovását bármily tekintetben gátolná ? (Hosszantartó, zajos helyeslés és taps a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ki licit a bűnös ? Zaj. Az elnök ismételten csenget. Halljuk! Halljuk.( jobbról.) Nekem erre jogom van hMat­kozni. (Elénk helyeslés és tetszés jobbról.) Rákosi Viktor: A legitim határokba sok minden belefér! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) 45

Next

/
Thumbnails
Contents