Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-234

23b. országos ülés 1903 márczius 2l-én, szombaton. 329 Széll Kálmán miniszterelnök: Mi hallgatjuk ! Krasznay Ferencz: T. képviselőház! A tegnapi szoIvorú események után a függetlenségi és 48-as pártnak körülbelül 50—60 tagja öszszegyülekezett éjféltájban egy vendéglői helyiségben és ott komoly, higgadt megbeszélés és tanácskozás után azt határoztuk el, hogy valamennyien, a kik tényeket láttunk, azzal a szabatossággal, azzal az igazságszeretettel, a mely igazi férfiakat jellemez, ezeket sorban, időrendben itt el fogjuk mondani. A kiindulásunk az volt, mert feltettük önökről és elvártuk a háztól, hogyha komoly férfiak önöknek tényeket állítanak, azokból a konzekvencziákat önmaguk le fogják vonnni. (Tjgy van ! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A párt mai felszólalásának ez volt az intencziója. És mikor mi ebbe a munkába belekezdtünk, mikor Rátkay t. képviselőtársam a megállapított sorrend szerint elsőnek felszólalt és utána a többiek, a miniszterelnök ur be nem várva azt, mig mindenki elmondja a maga mondani valóját, felállott és . . . Gr. Zselénszky Róbert: Jól tette! Krasznay Ferencz: Bocsánatot kérek, a felett tessék majd Ítélni, hogy jól tette-e, vagy sem. Jól nem tehette, mert mindaddig, mig ki nem hallgatott bennünket, felettünk nem Ítélkezhetett. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is Ítéltem. Krasznay Ferencz: Hiszen a dolog ugy történt, hogy a miniszterelnök ur eljött ide a harmadik vagy negyedik szónok után egy Ítélettel a zsebében .. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem! Krasznay Ferencz: Bocsánatot kérek, az a rendőri jelentós egy itélet akar lenni. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez egy tényállás! Gál Sándor: Önmagát akarja menteni a miniszterelnök ur! Krasznay Ferencz: Mindenekelőtt ez döbbentett meg miniszterelnök ur. Megdöbbenve a miniszterelnök ur igazságszeretete fölött, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Megmondtam, hogy ez a tény állás, megmondottam, hogy a konklúzió nem ez, majd levonom a konklúziót! Csak azt mondtam., hogy ez a tényállás. Beőthy Ákos: És hogy ez konvent! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt is csak némely allűrre mondtam! Krasznay Ferencz: Akkor nem tudom, mire volt jó azt a rendőri jelentést felolvasni. Azért, hogy kétséget támasszon bennünk, hogy talán azok az emberek szavahihetők, a kiknél tegnap azt az embertelenséget tapasztaltuk, és azoknak a jelentése a mi előadásainkkal szembeállittassék ? KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET. Kende Péter: A vizsgálat majd kideríti! Krasznay Ferencz: Vagy talán azért, hogy a miniszterelnök ur abból vonjon le konzekvencziákat? Ez ellen az igazság nevében kell tiltakoznom. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! A tényállás az, hogy itt 30 egynéhány képviselő akarva nem akarva, jó magam nem akarva, volt szemtanuja a tegnapi jeleneteknek. Nem igyekeztem azokba beleavatkozni. Nem passzióból tettem. Szóval 30 képviselő elmondja a dolgot itt a ház szine előtt, csak azért, hogy a ház itélkezhesék és megalkothassa a maga véleményét. Elmondjuk, a mit láttunk és a mit tapasztaltunk. Ballagi Géza: A ház nem itélkezhetik! (Mozgás a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Önöktől nem is várjuk! Elzárkóznak az igazság elöl!) Krasznay Ferencz: T. képviselőház! Önök megalkothatják a maguk igazságát akár abból, a mit mi mondunk, akár másból. De mi igenis vállalkoztunk arra, hogy a magunk részére kiderítsük az igazságot és önök tartoznak ezt kötelességszerűn végighallgatni. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben a munkában megzavart bennünket a miniszterelnök ur akkor, a mikor a fejünkre akarta olvasni a rendőri jelentést. Sőt a függetlenségi pártra vonatkozólag azt is mondotta, bizonyos inzultusként, hogy annak az ablakából palaczkokat, gyufatartókat, meg nem tudom mit dobáltak volna le a rendőrségre. Thaly Kálmán: Nincs is ott butellia! Krasznay Ferencz: Engedelmet kérek, de ennek a pártnak a reputácziója érdekében vissza kell utasítanom azt, hogy annak a pártkörnek az ablakából bármit is ledobtak volna. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Abban a házban laknak mások is, lehet, hogy ugy törtónt, de ne méltóztassék a rendőrséget a függetlenségi párt meggyalázásával védelmezni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Áttérek, t. képviselőház, most arra, mert nem fog engem senkisem leteríteni arról az útról, a melyre vállalkoztam, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) hogy folytatólag előadjam azt, a mit magam tudok, a mit magam láttam és hallottam. Méltóztassék ezt is odahelyezni abba a mozaikba, de az ítélethozatalra majd vigyázni fogunk. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az történt, t. képviselőház, hogy én négy barátommal, Beniczky Árpád, Báth Endre, Molnár Ákos és Hellebrondt t. képviselőtársaimmal elmentünk a Magyar Színházba és egy páholyból végignéztük azt a darabot. Mikor ki akartunk, menni az utczára, azt hiszem, hogy Molnár Ákos t. barátom még azt tanácsolta, menjünk ki a hátsó ajtón, hogy ne találkozzunk a tömeggel. A mint kimegyünk, találkozunk egy csomó lovasrendőrrel a Szövetség-utcza sarkán. Megkérdeztem tőlük, hogy kit várnak, 42