Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-234
23b. országos ülés 1903 márczius 21-én, szombaton. 311 alatt áll. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert a főváros rendőrségéről szóló 1881: XXI. t.-cz. 30-ik szakasza szigorúan meghatározza azt, mikor van a rendőrségnek joga fegyvert használni. A törvény szakasza igy szól (olvassa): »A rendőrség támadás ellen védelmül és tettleges ellenszegülés legyőzésére kényszereszközöket alkalmazhat, végső szükség esetében pedig fegyverét is használhatja.« Végső szükség esetén! Beőthy Ákos : Öreg asszonyokkal szemben ! {Elénk, mozgás balról.) Vázsonyi Vilmos: Hol volt tegnap a végső szükség a gyermekekkel szemben, hol volt az asszonyokkal szemben, Iiol v0 ^ a gyanútlan járó-kelőkkel szemben ? És a végső szükség esete hol volt az ifjúsággal szemben is? (ügy van! TJgy van! balfelöl.) Hiszen az ifjúság nem tett semmit, hiszen az, hogy a Kossuth-nótát éneklik Magyarországon, még nem jelent végső szükséget a fegyver használatára. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A rendőrség tegnap lábbal tiporta a törvénynek ezt a szakaszát, ezt a t. miniszterelnök ur már most is tudhatja, ha tudja egyáltalában, hogy van a törvénynek egy ilyen szakasza és hogy van egy ilyen törvény. T. ház! Nem csodálkozom azon, hogy a rendőrségben ilyen szellem uralkodik. Tegnap láthattuk, hogy igazolt az a gyanúnk, hogy az a hadsereg, melyet fentartunk, nem a mi szabadságunk védelmére, hanem eltiprására való; mert ezek a rendőrök és az ő tisztjeik legtöbbje a közös hadseregből vándoroltak hozzánk, mind ott szívták magukba ezt a szellemet, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mind ott tanulták meg azt, a mi az embert végtelen elszoIvorítja, hogy földmMes emberek, a mint rendőri ruhába bújnak, a nép egyszerű fiai, a mint tegnap láttuk, valóságos passzióval kaszabolják le polgártársaikat, valóságos vérszomj lakik bennük és lobog bennük annak a hadseregnek a hires bátorsága, a mely mindig ott bátor, a hol fegyvertelen az ellenség (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) és megfut, ha méltó ellenségre talál. Ki ezekért a felelős? Számoljunk le végre ezzel, mert ugy látszik, hogy itt dupla játék folyik. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vagy azonosítja magát a t. miniszterelnök ur a főkapitánynyal, vagy nem. Vagy a főkapitánynyal együtt rendezi és csinálja ezeket a miniszterelnök ur, vagy pedig rendezi ezeket a főkapitány a miniszterelnök ur akarata nélkül, sőt diszkreditálására, intrikáből, alattomoskodásból épen a miniszterelnök ur ellen. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Ez kelepcze a miniszterelnök ur részére! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Helyre! A háznagy helyre!) Pap Zoltán: Eel kell függeszteni az ülést, a rendőrség megtámadta az ifjúságot! (Nagy zaj.) Lengyel Zoltán: Függeszszük fel az ülést! (Nagy zaj.) Mezőssy Béla: Nincs semmi! (Halljuk! Halljuk !) Vázsonyi Vilmos: Midőn azt a tételt állítom fel, hogy lehetséges, — sőt szeretném hinni, hogy igy van, — hogy a főkapitány ur ezeket a miniszterelnök ur akarata ellenére, sőt a miniszterelnök ur ellen csinálja, ezt nem mondom minden analóg eset nélkül. (Zaj.) Elnök: Nem értem, micsoda nehézség van. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nincs semmi!) Holló Lajos: Nyugtalanok vagyunk, hogy valami történt odakünn! Vázsonyi Vilmos: Emlékeztetem a t. házat az egyházpolitikai küzdelemnek egyik igen érdekes momentumára. Engedje meg a t. ház, hogy ezt az érdekes momentumot felidézzem. Midőn "Wekerle Sándor Bécsből hazatért, Budapesten a nép tüntetett mellette, kifogta lovait és békésen vonult a szabadelvű pártkör elé, hogy ott folytassa a tüntetést. Bartha Miklós: Akkor jó volt a nép! Vázsonyi Vilmos: Nem tudom melyik exczellencziás ur, egyik a sok közül, még az üdvözlő beszédre is válaszolt a balkonról. Akkor megtörtént, hogy a rendőrség, a melynek, ugy látszik, az udvarral jobb és szebb összeköttetései vannak néha, mint a miniszterelnökségeknek, széjjelverte a szabadelvű pártkör előtt békésen tüntető tömeget ép olyan kardlapozással, mint a milyennel tegnap verték szét az ifjúságot és a gyanutlan sétálókat. Miért történt ez? Mert van már a rendőrség számára egy minta arra, hogy ha a főkapitány az udvar kreatúrája, akkor nagyobb hatalom a miniszterelnöknél. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Thaisz korszaka és ez a példa nagyon vonzó; akkor Wekerle bukott ember volt, annak tartották, a rendőrség tehát Wekerle embereit széjjelverte, hogy szolgálatot tegyen az udvarnak. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ma is az a gyanúm, hogy ugy látszik, a rendőrség jobban ismeri a politikai helyzetet, mint mi, és kérem a t. miniszterelnök urat, nyugtasson meg minket e felől, hogy a rendőrség jobban tudja-e, ki él és ki van megbukva, mint mi magunk, mint a parlament, Ugy látszik, hogy Rudnay főkapitány ur azt hiszi,. . . B. Kaas Ivor." Belügyminiszter akar lenni! Vázsonyi Vilmos: . . . hogy Szigetvár ostrománál vagyunk, hol Szolimán már meg volt halva, mégis lóra ültették és körülvitték a táborban, hogy a tábor ne tudja, hogy Szolimán már halott. Ugy látszik, Rudnay tudja, hogy Szolimán halott és Szolimán ellen, a miniszterelnök ellen és reputácziójának ártalmára, az ő egész múltjának legyalázására, a jog, törvény és igazság szégyenére, az ő megbuktatására követi el ezeket a vérlázító dolgokat, a melyeknek tegnap tanúi voltunk. (Zajos helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.)