Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-234

310 23í. országos ülés 1903 márczius 21-én, szombaton. bért oda tesznek rendőrkapitánynak, adnak mel­léje lovasrendőröket, adnak neki gyalogos rend­őröket azért, hogy védtelen asszonyokat, gyermekeket és polgárokat kaszaboljon, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: A Lipótmezőre vele! Hentaller Lajos: Illavára! Vázsonyi Vilmos: Midőn Tóth Lajos kapi­tány úrral értekeztünk és láttuk azt, hogy ezzel a czézárral ... Nessi Pál: Bolonddal! Vázsonyi Vilmos: . . . teljesen lehetetlenség békekötést csinálni, — már t. i. czézár abból az időből, midőn már a Caesaremvahn uralko­dott Rómában és őrjöngök voltak a czézárok, — midőn láttuk, hogy lehetetlen ezzel a kerületi és helyi érdekű czézárral békét kötni, elmen­tünk, még elmenetelünkben is esdekelve kértük a körülöttünk állókat, hogy oszoljanak szét, hiszen már elég volt a vérből és az áldozatból erre az estére. (Zaj a szäsőbaloldalon.) Néhány lépést haladtunk Rákosi Viktor kéjoviselőtár­sammal, midőn a gyalogjárón sétálókra, nem tu­dom, kinek rendeletéből, de ugy látszik, a te­kintélyében megsértett czézárnak rendeletéből, ugy kell következtetnem, kMont karddal utánunk rontottak a gyalogos rendőrök és kezdtek a karddal ütni, vágni mindenkit, a kik a járdán egészen békésen mentek. (Zaj a szólsöbaloläalon.) Magam is csak annak köszönhetem, hogy nem ért kardvágás, hogy egy polgártásam elébem állt éä a maga koczkáztatásával fogta fel a csapást. (Zaj a szélsőbaloldalon. Egy hang jobb­felöl: Minek tette ezt? Elénk nyugtalanság a szélsöbaloldalon.) Mit mondott? Mi tetszik ké­rem? (Folytonos élénk nyugtalanság és felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Ki volt az? Felkiáltá­sok jobbról: Semmi! Tessék folytatni!) Pichler Győző: Ma nagyon kell vigyázni a közbeszólásokra! Ráth Endre: Az a kis gyáva álljon fel! (Mozgás jobbról.) Kubinyi Géza: Micsoda ? Mi az ? (Mozgás és felkiáltások jobbról: Micsoda beszéd ez ?) Ráth Endre: A ki közbeszólt és most nem áll fel! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nem jelentkezik? Álljon fel! Nem mer fel­állni !) Bartha Miklós: Ki az ? Ki az ? Gajáry Géza: Semmi se volt! Tessék foly­tatni ! (Folytonos nyugtalanság és zaj a szélső­baloldalon.) Bauer Antal: Én voltam az! (Folytonos nagy zaj minden oldalon.) Vázsonyi Vilmos: Lepecsételt borítékba zárt közbeszólásra nem válaszolhatok. Tovább folytatom, t. ház. Rákosi Viktor t. képviselő­társam maga is látta mindezeket. Látta, hogy minden inditó ok nélkül rohantak a gyalog rendőrök ártatlan emberekre. Éles karddal üt­legelték, kaszabolták mindazokat válogatás nél­kül, a kik útjukba kerültek. Mikor eltávoztunk I a helyről és kocsiba ültünk, mert nem akar­tuk, hogy a tömeg utánunk menjen, akkor né­hány ember a Wesselényi-uteza sarkán oda tolongott a kocsihoz, a hol Pichler és Visontai t. képviselő urak szállottak fel. A lovas rend­őrök minden előzetes felszólítás nélkül a 30—40 ember közé ugrattak. Visontai Soma: A hátuk mögött! Vázsonyi Vilmos: Beléjük lovagoltak, fel­mentek a járdára és kMont karddal ütlegelték őket. (Nagy zaj a bal- és a szäsőbaloldalon.) T. ház! Ezek a tények, a melyekről tu­dok, A mik a Magyar Színház körül történtek, a mik a kapuk alatt történtek különböző há­zakban, azokról t. képviselőtársaim, a kik ezek­nok a dolgoknak szemtanúi voltak, elmondják majd észrevételeiket. Én csak annak bizonyítá­sára, hogy milyen rendőrségünk van minekünk és miféle veszedelmes politikai agitátorokat üldöz ez a rendőrség, egy okmányt akarok átadni a t. miniszterelnök urnak. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Személyesen hozta el hozzám ma reggel egy szánalmasan összekasza­bolt szegény özvegy asszony, (Elénk mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Asz­szony!) Igen, hiszen asszonyokat és gyerme­keket kaszaboltak. (Nagy mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ez az asszony tegnap este ha­zament Wesselényi-utcza 47. szám alatti laká­sára, haza vitte a vacsoráját. Pichler Győző: A népkonyhából! Vázsonyi Vilmos: Már a lépcsőházban volt, a mikor a kaszaboló állatias rendőrök elől me­nekülő embercsoport a házba ért. Akkor a rend­őrség minden jog nélkül betört a házba. (Nagy mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ott a kapu aljában, a lépcsőházban, a lépcsőkön kaszabol­ták, vagdosták a menekülőket. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Most nevessenek! Most nem nevetnek ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Betyárok!) Betörők ezek, nem rendőrök ! (Nagy zaj. Az elnök csenget.) t Vázsonyi Vilmos: És ezt a szegény asszonyt, a ki a házban lakik, és a ki felhaladt a lép­csőn, özvegy Grrün Lajosnénak hívják. Vállán, fején, kezén éles karddal megsebezték. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon) Itt van írás­ban, átadhatom. (Felkiáltások a szélsöbalolda­lon : A ház asztalára kell letenni! A terem­biztos a ház asztalára helyezi az irást.) Zboray Miklós: Tegye el a diszokmányai közé! Pozsgay Miklós: Ezt olvassa! Pap Zoltán: Most a hMatalos jelentést ol­vassa ! (Folytonos nagy zaj a szélsöbal­oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök : Hallgatok én mindent! Azt is előírnák, mit olvassak, mit csináljak! Vázsonyi Vilmos: A mi rendőrségünk nem ismeri azt a törvényt, a melynek rendelkezése

Next

/
Thumbnails
Contents