Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-233

233. országos ülés 1903 márczius 20-án, pénteken. 283 Ausztriát is mi képviseltük volna, nem pedig megfordítva. 0 belátta a napóleoni háborúk után, hogy Ausztriának el kell pusztulni és az egyediili biztos számítási alapot Magyarország képezi. A mostani bécsi politika sem tarthat tovább, mert huzzák-huzzák ugyan a dolgot, de végre mégis csak Magyarországhoz fognak jönni. Csakhogy nem lesz-e késő? A mit ma meglehet tenni, minek halasztják? Ez valóságos czigánypolitika, mikor feláll a fára és maga alatt vágja a fát, (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) mert abban az u. n. császári közös hadseregben, a mely, akárhogy erőltetik, még a győzelemben is veszített, nemzeti lelkesedés ugyan sohasem fogja vezetni a hadsereget. Ez nagyon aktuális dolog, mert a Balkánon mozognak a népek, de Ausztria mindig abban a szerencsétlen eszmében van, hogy a helyett, hogy a nemzetek támasza és felszabaditója lenne, hogy ezáltal megnyerhetné befolyását, addig azoknak elnyomására törekszik. Ezért aztán nyugodtan elvesztette nemcsak hatalmát és befolyását, hanem számos tartományát is. Nem olvassuk a történelemben sehol sem, hogy valami nagy szívfájdalomba estek volna azok a népek és nemzetek, a hol a Habsburgok hatalma megszűnt, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, hogy azért kell mindent megadni, hogy lojálisaknak látszassunk. A magyar nemzet mindent megtett királyaiért, de azok, a helyett, hogy a nemzetnek meghálálták volna, sőt a maguk jól felfogott érdekében is mindent elkövettek volna erősítésünkre, nem tudom, mi okból, mindig féltek a magyar nemzettől. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha igy, minden ok nélkül a nemzet bizalmukat meg nem nyerhette, annak nem mi vagyunk az okai. Nem is volt soha a magyar nemzetben a hiba, hanem mindig ott van a hiba, mert, ha a magyar nemzettel színleg ki is békült a dinasztia, az mindig csak színleges volt, s mindig ott volt a hátsó gondolat, hogy Ausztria Magyarországot be akarja olvasztani. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pedig, ha ez nem volt lehetséges eddig, szeretném azt tudni, mi alapon gondolják, hogy az lehetséges legyen most. Akárhányszor akartak már az országra befolyást gyakorolni, ha nem is mindig erőszakkal, de jutalmazásokkal, pénzzel tették s ez egy darabig ment, de mihelyest a nép valóságos érdekei lettek megtámadva Ausztria által, és nemcsak egyes osztályok érdekei, a nemzetet mindig talpon találták, és egy szívvel, egy lélekkel küzdött ez ellen, és pedig sikeresen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most is ezt a csakugyan törvénytelen javaslatot vissza nem vonják. Még akkor is, ha mi egy teljesen önálló és függgetlen ország volnánk, akkor is máskép kellene azt indokolni, és más indokok alapján lehetne ezt a nagy megterheltetést elfogadni, akkor is meg kellene azt gondolni, képesek vagyunk-e reá, mert nem elég az, valamit megszavazni, hanem a fizetésképességnek is meg kell lenni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert nem a nemzet vágyai teljesíttetnek, hanem mindig hátsó gondolatokkal és fondorlatokkal akarják a nemzetet igazaitól elütni, ez az oka minden bajnak és szenvedésnek. Mi annak okai nem vagyunk, hogy habár megkoronáztuk a magyar királyt, 6 bennünket nem ért meg. Mi hozzá nem férkőzhetünk, hogyha tanácsosai oly rossz tanácscsal szolgálnak neki. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A rossz tanácsosok, a mint a történelem tanúsítja, mindig veszedelmesek voltak és jaj volt annak a nemzetnek, melynek ügyeit ily tanácsosok intézték, de százszor jajabb annak az uralkodónak, a ki ily tanácsosokra hallgatott. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én a magyar alkotmányt a maga megkoronázott királyával mindig a legtökéletesebbnek tartottam, és Magyarország eddig mindig azt mutatta, hogy azt tartja a legjobbnak. De nem ugy, a mint azt önök alkalmazzák, hanem ugy, a mint a törvényben elő van irva. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Jó lesz meggondolni a törvények megtartását, mert nemcsak az az anarchista, ki az utczán kiabál, hanem az is, a ki bársonyszékben ül s a törvényt meg nem tartja. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Csak forgassuk tovább a történetet. Magyarországot mi tette nagygyá és hatalmassá? Mert nagy és hatalmas volt az Árpádok alatt, pedig akkor sem voltunk sokan. Voltak nagyobb nemzetek is; ott vannak a hunok, nagyobb haderővel birtak, több volt a hun nemzet és mily rövid idő alatt vége volt! Vagy ott van a hires római birodalom, az is csak 800 évig állt fenn; vagy a görögök, pedig azok a műveltség hordozói voltak, s mégis sokkal rövidebb ideig maradtak fenn. A magyar nemzet, ezer éve van már itt, s ennek Szent István vetette meg alapját a magyar alkotmánynyal. Thaly Kálmán : Már Arjaád ! Pusztaszeren ! Szluha István: De annak nemcsak a haderőben rejlett az ereje, hanem politikájában és intézményeiben is. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ellenben olyan intézménynyel, mint az, hogy a hadseregben német nyelv legyen, nemzetet fentartani nem lehet. (Ugy van

1 Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen ott van Ausztria; szét van darabolva nemzetiségekre. Minden józan eszű ember beláthatja, hogyha Magyarországon már 1867 óta magyar hadsereg lett volna, nemzetiségi kérdésről ebben az országban szó sem lehetett volna. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen ha idegen nyelvű népek voltak és vannak is ez országban, de mindig magyaroknak tartották magukat és mindig készek voltak hazájukat védelmezni, és sohasem húztak kifelé. Ez csak azóta jött dMatba, a 36*