Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-233

233. országos ülés 1903 márczius 20-án, pénteken. 283 Ausztriát is mi képviseltük volna, nem pedig megfordítva. 0 belátta a napóleoni háborúk után, hogy Ausztriának el kell pusztulni és az egyediili biztos számítási alapot Magyaror­szág képezi. A mostani bécsi politika sem tarthat to­vább, mert huzzák-huzzák ugyan a dolgot, de végre mégis csak Magyarországhoz fognak jönni. Csakhogy nem lesz-e késő? A mit ma meglehet tenni, minek halasztják? Ez valóságos czigány­politika, mikor feláll a fára és maga alatt vágja a fát, (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) mert abban az u. n. császári közös hadsereg­ben, a mely, akárhogy erőltetik, még a győze­lemben is veszített, nemzeti lelkesedés ugyan sohasem fogja vezetni a hadsereget. Ez nagyon aktuális dolog, mert a Balká­non mozognak a népek, de Ausztria mindig abban a szerencsétlen eszmében van, hogy a helyett, hogy a nemzetek támasza és felszaba­ditója lenne, hogy ezáltal megnyerhetné befo­lyását, addig azoknak elnyomására törekszik. Ezért aztán nyugodtan elvesztette nemcsak ha­talmát és befolyását, hanem számos tartományát is. Nem olvassuk a történelemben sehol sem, hogy valami nagy szívfájdalomba estek volna azok a népek és nemzetek, a hol a Habsburgok hatalma megszűnt, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbal­oldalon.) Azt mondják, hogy azért kell mindent megadni, hogy lojálisaknak látszassunk. A ma­gyar nemzet mindent megtett királyaiért, de azok, a helyett, hogy a nemzetnek meghálálták volna, sőt a maguk jól felfogott érdekében is mindent elkövettek volna erősítésünkre, nem tudom, mi okból, mindig féltek a magyar nem­zettől. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha igy, minden ok nélkül a nemzet bizal­mukat meg nem nyerhette, annak nem mi va­gyunk az okai. Nem is volt soha a magyar nemzetben a hiba, hanem mindig ott van a hiba, mert, ha a magyar nemzettel színleg ki is békült a dinasztia, az mindig csak színleges volt, s mindig ott volt a hátsó gondolat, hogy Ausztria Magyarországot be akarja olvasztani. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pedig, ha ez nem volt lehetséges eddig, szeretném azt tudni, mi alapon gondolják, hogy az lehetséges legyen most. Akárhányszor akartak már az or­szágra befolyást gyakorolni, ha nem is mindig erőszakkal, de jutalmazásokkal, pénzzel tették s ez egy darabig ment, de mihelyest a nép való­ságos érdekei lettek megtámadva Ausztria által, és nemcsak egyes osztályok érdekei, a nemzetet mindig talpon találták, és egy szívvel, egy lélek­kel küzdött ez ellen, és pedig sikeresen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most is ezt a csakugyan törvénytelen ja­vaslatot vissza nem vonják. Még akkor is, ha mi egy teljesen önálló és függgetlen ország vol­nánk, akkor is máskép kellene azt indokolni, és más indokok alapján lehetne ezt a nagy meg­terheltetést elfogadni, akkor is meg kellene azt gondolni, képesek vagyunk-e reá, mert nem elég az, valamit megszavazni, hanem a fizetésképesség­nek is meg kell lenni. (Igaz! Ugy van! a szél­söbaloldalon.) Mert nem a nemzet vágyai telje­síttetnek, hanem mindig hátsó gondolatokkal és fondorlatokkal akarják a nemzetet igazaitól el­ütni, ez az oka minden bajnak és szenvedésnek. Mi annak okai nem vagyunk, hogy habár meg­koronáztuk a magyar királyt, 6 bennünket nem ért meg. Mi hozzá nem férkőzhetünk, hogyha tanácsosai oly rossz tanácscsal szolgálnak neki. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A rossz ta­nácsosok, a mint a történelem tanúsítja, mindig veszedelmesek voltak és jaj volt annak a nem­zetnek, melynek ügyeit ily tanácsosok intézték, de százszor jajabb annak az uralkodónak, a ki ily tanácsosokra hallgatott. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én a magyar alkotmányt a maga megkoro­názott királyával mindig a legtökéletesebbnek tartottam, és Magyarország eddig mindig azt mutatta, hogy azt tartja a legjobbnak. De nem ugy, a mint azt önök alkalmazzák, hanem ugy, a mint a törvényben elő van irva. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Jó lesz meggondolni a törvények megtar­tását, mert nemcsak az az anarchista, ki az utczán kiabál, hanem az is, a ki bársonyszék­ben ül s a törvényt meg nem tartja. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Csak forgassuk tovább a történetet. Magyar­országot mi tette nagygyá és hatalmassá? Mert nagy és hatalmas volt az Árpádok alatt, pedig akkor sem voltunk sokan. Voltak nagyobb nem­zetek is; ott vannak a hunok, nagyobb haderő­vel birtak, több volt a hun nemzet és mily rövid idő alatt vége volt! Vagy ott van a hires római birodalom, az is csak 800 évig állt fenn; vagy a görögök, pedig azok a műveltség hordozói voltak, s mégis sokkal rövidebb ideig maradtak fenn. A magyar nemzet, ezer éve van már itt, s ennek Szent István vetette meg alapját a magyar alkotmánynyal. Thaly Kálmán : Már Arjaád ! Pusztaszeren ! Szluha István: De annak nemcsak a had­erőben rejlett az ereje, hanem politikájában és intézményeiben is. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ellenben olyan intézménynyel, mint az, hogy a hadseregben német nyelv legyen, nemzetet fen­tartani nem lehet. (Ugy van 1 Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen ott van Ausztria; szét van darabolva nemzetiségekre. Minden józan eszű ember beláthatja, hogyha Magyarországon már 1867 óta magyar hadsereg lett volna, nem­zetiségi kérdésről ebben az országban szó sem lehetett volna. (Igaz! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) Mert hiszen ha idegen nyelvű népek voltak és vannak is ez országban, de mindig magyaroknak tartották magukat és mindig ké­szek voltak hazájukat védelmezni, és sohasem húztak kifelé. Ez csak azóta jött dMatba, a 36*

Next

/
Thumbnails
Contents