Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-232
264 2.32. országos ülés 1903 márczius 19-én, csütörtökön. e téren és minden tekintetben megfelelnek a jognak, kétségbevonhatatlan. Kérdés tárgya csak az lehet, vájjon a sereg belső viszonyai is alkalmazkodtak-e a jogi állapot követelményeihez; vájjon azon ténynek, hogy a sereg a magyar államnak is intézménye, a seregben is megvannak-e szükségszerű következményei; vájjon annak erkölcsei is, — jól tessék figyelni, t. miniszter ur, — hozzásimultak-e az uj alkotmányhoz*. így beszólt gróf Andrássy Gyula az ő munkájában. De, hogy a legkMálóbb és sok évet katonai szolgálatban töltött irók és férfiak is igy vélekednek, azt láthatjuk Ratzenhofer Gusztáv műveiből, a kit a t. miniszter ur bizonyára ismer. (Mozgás a szélsÖbaloldalon. Felkiáltások: Hogyne! A Lloydba is ir!) Ez az iró csodálatos átalakuláson ment keresztül. (Igaz! JJgy van! a szélsÖbaloldalon.) O 1881-ben, tehát 20 évvel ezelőtt, »Die Staatswehr« czimen egy munkát irt, de akkor még csak Hauptniann im Generalstaab volt. E munkájában tisztán katonai művet irt, a mely meglehetősen elvontan az államtudományi felfogásoktól, a katonai szempontokra helyezte a súlyt, habár már akkor is belátta, hogy a hadseregnek szaporítása és létszámemelése nem független az államok teherviselési képességétől és hogy nem abszolút szám az, a mint sokan hiszik. Erre különben később fogok rátérni. (Derültség és zaj a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások: Késő lesz!) Nessi Pál: Ráérünk! Novemberig még sok időnk van! Gajáry Géza: Tegnap már fél háromkor türelmetlenkedtek! Nessi Pál: Nekünk van időnk. Odaát van-e, azt nem tudom! Vészi József: A szeszély szuverenitása és következetlenség! Beőthy Ákos: Nekem csak nem lehet következetlenséget a szememre vetni? Széll Kálmán miniszterelnök: Nekem sem! (Ugy van! jobbfelöl.) Visontai Soma: Bocsánatot kérek, nekünk, a kik mint csonka parlament ülünk itr, a melyben nem ül hadügyminiszter, nem ül külügyminiszter, a kik nem tárgyaljuk itt a háború és béke kérdését évenkint, mint a hogy a szkupstina és a szobranje tárgyalja, nekünk, a kik inkább egy egyesületi választmány jellegével biró parlamentben foglalunk helyet, (Zajos ellenmondás a jobb- és a baloldalon.) a szuverenitás minden attribútuma nélkül, nem árt, ha olykor-olykor jobban belemélyedünk is katonai kérdésekbe. (Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a nagynál is nagyobb mondás! Visontai Soma: Nagyon kérem a t. házat, szíveskedjék némi türelemmel lenni; igyekszem majd, hogy a rendes ebédidőre t. barátaim haza távozhassanak. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsÖbaloldalon.) Csak röviden akarom itt kiemelni, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsÖbaloldalon.) hogy ugyanez a Ratzenhofer egy művében, melyet 1893-ban adott ki, a melynek az a czime: »Wesen und Zweck der Politik, als Theil der Sociologie und Grundlage der Staatswissenschafften«, és a melyben a politikát már szocziológiai alapon tárgyalja, daczára, hogy katonai nevelésben részesült és ilyen szellemben látta mindig a világot, ezeket mondja (olvassa): »Eine nationale Staatseinheit, ohne natürliche Grenzen und durch die geografische Lage des Staates vielfach bedroht, bietet wohl die massgebendste Veranlassung die Wehrkraft mächtig zu entwickeln. Um dies zu ermöglichen ist aber auch die politische Kraft einer aufstrebenden Staatsidee noth\v r endig« és most tessék jól vigyázni, hiszen Németország győzelmének is ez volt az oka, mikor a mi hadserengünket olyan nagyon megverték . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Megtörtént másutt is! Visontai Soma: Igen, csakhogy, fájdalom, az a baj, hogy nálunk az ellenkezője oly ritkán történik meg! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Csak Visontai legyen a vezér, akkor majd jó lesz minden! (Derültség.) Kubik Béla: Minket még a bosnyákok sem vertek meg. (Derültség.) Visontai Soma: ... igy folytatja: »Ohne diese politische Kraft wird vielmehr die bedrohte Nation ihre Wehrkaft im aeussersten Masse verlieren und allén fremden Einílüssen verfallen, wie dies das sinkende römisch-deutsche Kaiserthum zeigte.« (Felkiáltások jobbfelöl: Magyarul!) Nagyon sajnálom, hogy épen a legfontosabb mondatnál szakítottak félbe, mert most következik az, a mi a miniszter urat leginkább érdekli és a mi mutatja, hogy ki volt ítatzenhofer, a ki tudtomra osztrák katonai iskolába járt. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én nem tudom, hisz nem vagyok köteles mindegyiknek biográfiáját ismerni. Visontai Soma (olvassa): »So steht trotz allgemeiner Wekrpflieht« . . . (Felkiáltások jobbfelöl : Magyarul!) Nessi Pál: A miniszter jobban megérti németül ! Visontai Soma: Ha ezt a »magyarul« jelszót ezen vita alkalmából általános jelszóvá teszs/.ük a hadseregnél: akkor én szívesen befejezem a német olvasást és folytatom magyarul. (Halljuk! Halljuk!) A t. urak azonban csak akkor beszélnek magyarul, mikor velünk állnak szemben, de a mikor a hatalommal és a katonasággal vannak szemben, akkor bátorságuk a nadrágjukba száll. (Elénk derültség.) En tehát magyarul fogom olvasni az idézetet. Gr. Zichy Aladár: Ki hitelesiti ? (Egy hang a szélsÖbaloldalon: Gabányi! Derültség.)
