Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-232
256 232. országos ülés 1903 márczius 19-én, csütörtökön. die Bukovina an Ilngarn oder an Russland und Bumänien fallen.« . . . Tehát még Galicziát és egyéb tartományokat is ide akarja adni . . . Beőthy Ákos: Azokat is el akarja ajándékozni. Attól függ, hogy jól viseljük-e magunkat. Tan esze a sógornak! Visontai Soma (tovább olvas): »wird von der Haltung dieser Staaten zu dem deutschem Eeich in dem zu erwartenden Conflicte abhängen. Das entscheidende in den Beziehungen des deutschen Reiches zu Ungarn liegt in der völkerrechtlichen Sicherstellung der Aufrechterhaltung der deutschen Eigenart von 2 Millionen Deutschen, die dem ungarischem Staate aus geographischen Grundén überlassen werden müssen.« Én ezt nem mint valami komoly, vagy a mi látkörünk vagy a mostani politikai látkörünkbe beillesztve, vagy a mi közeli napjainkat érdeklő kombinácziókat olvastam, hanem, hogy méltóztassék tehát látni, hogy mikor a magyar nemzet saját alkotmányos jogainak érvényesülését keresi a hadseregben, akkor egyszersmind a dinasztiának az érdekeit is keresi és hogy nagyon rövidlátó politika az a Habsburg - dinasztia részéről. Beőthy Ákos: Bizony rövidlátó politika! Visontai Soma: Hogy akkor,mikor Ausztriának nemzetiségi viszályai között az Alldeutsch mozgalom mellett, azon irányzat mellett, mely Ausztriából napról-napra nagyobb tápot kap, hogy elszakadjon egy része Ausztriának és a német birodalomhoz csatlakozzék, hogy akkor azt, a mit Magyarország akar, hogy t. i. itt egy erős kimagasló nemzeti hagyományaira igazi önálló független gazdasági érdekeire alapított Magyarország létezzék, magyar hadsereggel, magyar nemzeti nyelvvel és a magyar alkotmányosságot biztositani tudó magyar véderővel, nagyon rosszul hiszi, ha azt hiszi, hogy az ő érdekei ellen és nein az ő érdekei mellett szól. (Igazi Ugy van! Ménh helyeslés a szélsőbal oldalon.) Beőthy Ákos: Igen helyes, nagyon szépen van ! Visontai Soma: És meg vagyok róla győződve, hogy a közel jövőben már szembe fogunk állani oly áramlattal és oly felfogással a korona részéről, a mely végre be fogja látni az ő helyzetének téves és veszélyes voltát és hogy a magyar álláspont az, a mely a dinasztiának is kell, hogy álláspontja legyen; t. i., hogy igazi magyar, független, önálló, gazdasági érdekeit képviselni tudó, igazi haderővel rendelkező magyar állam biztosítja a koronának is a monarchiát. Beőthy Ákos: Akkor látják be, a mikor késő lesz! Visontai Soma : Annál fájdalmasabban érint az . . . Beőthy Ákos: Mi a fájdalmasabb? Hosszú litánia lesz az! Visontai Soma: , . . hogy olyan férfiak is, mint Bolgár Ferencz képviselőtársam, a ki valamikor nagy előharczosa volt a nemzeti követelményeknek, sőt mint volt katonára ráillik az a kifejezés is, ha azt mondom, hogy hadsegéde volt katonai kérdésekben gróf Apponyi Albert, t. elnök urnak, most egyszerre azt a nagy nemzeti programmot, a melyet a nemzeti párt évtizedeken át képviselt, mostani beszédében teljesen devalválta. Beőthy Ákos: Szögre akasztotta! Visontai Soma: Szögre akasztotta és devalválta, csak azért, nehogy valahogyan a régi hatalmi párt és az uj hatalmi aspiránsok között valami diszharmóniát lehessen feltalálni és nehogy akkor, mikor az ő érvényesülésének pillanata végre bekövetkezett, azon régi nemzeti programúiból valamit el lehessen magyarázni. Hiszen mit tapasztalunk ? Azt tapasztaljuk, hogy mindazok, akik ebben az országban vezető szerepre akarnak jutni, azok diminuendo Hezitálnak a nemzeti követelések tekintetében. (TJqy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Olyanok, mint a bécsi toronymászók, a kiket eleintén nagyon komolyan vettek a bécsiek, mert felmásztak a torony tetejére és ott kitűzték a Stephansthurmra a fekete-sárga zászlót; még másodszor is komolyan vették őket, de mikor azt látták, hogy ez csak sablonszerű dolog, akkor harmadszor a rendőrség utána kúszott a toronymászóknak és egyszerűen a nadrágjuknál fogva lerántotta őket. Hát ilyen toronymászók azok, a kik ma Magyarországon a mi közéletünkben mindenáron a Stephansthurm tetejére akarják a fekete-sárga zászlót tűzni. (Elénh tetszés a szélsöbaloldalon.) Ilyen toronymászó gróf Tisza István, ilyen volt gróf Andrássy Gyula. De ha a miniszterjelöltek ilyenek, akkor miért ne legyenek ilyenek az államtitkárjelöltek is. Azonban ez sokkal komolyabb dolog, mint a hogy az ember az első perezben hinné. Mert kétségtelen, hogy a nemzeti pártnak megvolt az az érdeme, hogy a magyar nemzetnek a hadseregre vonatkozó aspiráczióit ő is segítette hosszú évtizedeken át éleszteni és én nem tagadom, hogy mi függetlenségi pártiak bizony igen sokszor a nemzeti párti törekvésekben erős szövetséges irányzatot leltünk és nem tagadhatom azt sem, hogy akkor, mikor a függetlenségi pártnak az önálló hadseregre vonatkozó kifejezett követelései mellett volt egy párt, mint a nemzeti párt, a mely a 67-es törvény teljes végrehajtására, az ebben lerakott teljes paritás létesítésére alapította programmját és az összkatonai követelésekből egy nagy nemzeti programmot alkotott, kétségtelen, t. képviselőház, hogy a nemzeti törekvéseket istápoló függetlenségi párt is ebben a pártban erős szövetségest talált. Nagyon fájdalmas és igazán szoIvorú, hogy Bolgár Ferencz t. képviselőtársam az első alkalmat, a mikor e nagy vita folyamán felszólalt, felhasználta arra, hogy az egész nemzeti programmot devalválja. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloläalon.) Nessi Pál: Letagadta! Ugy van! Visontai Soma: Azt mondja a t. képviselő