Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-231

231. országos ülés 1903 márczius 18-án, szerdán. 235 engedni, hogy interpellációmat holnap tehessem meg. (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk ma! A szélsöbalóldálon: Holnap!) Elnök: Az interpelláczió, ha a képviselő ur kívánja, elhalasztható szombatra. (Felkiáltások a szélsöbalóldálon: Holnapra is lehet!) Kívánja tehát elhalasztani a képviselő ur? (Felkiáltások jobb felöl: Halljuk ma! Zaj.) Kubik Béla: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. A ház tárgyalásának ideje már eléggé meg van hosszabbítva, nem kívánható tehát, hogy háromnegyed háromkor fogjon hozzá egyik képviselőtársunk interpellácziójának elő­adásához. (Mozgás jobbfelöl.) Hiszen akkor is­mét háromnegyed négyig maradunk itt. (Moz­gás és felkiáltások jobbfelöl: Önök akarják igy!) Bocsánatot kérek, ez időszerint még csak egyet­lenegy interpelláczió tétetett meg, és az is 2 órától s /i3-ig tartott. (Mozgás és zaj a jobb­oldalon.) Akkor, a midőn hat hét óta ez a párt tel­jesiti a kötelességét ebben a házban, (Egy hang jobbfelöl: Hát mi nem?) és ez dolgozik: arra kényszeríteni ezt a pártot, hogy még három óra után is dolgozzék, (Mozgás és zaj a jobboldalon.) nem tartom helyesnek és kérem is a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy Boda kép­viselő ur holnap mondhassa el interpelláczióját; (Ellenmondások és felkiáltások jobbfelöl: Ma! Ma!) annál is inkább, mert hiszen erre nézve preczedens van. Ez igy szokott történni és ez a kérdés nem is annyira a házra, mint Boda Vümos képviselőtársamra tartozik. Tőle függ, hogy vájjon kívánja-e elhalasztatni interpellá­czióját, avagy nem ? (Helyeslés a szélsöbal­óldálon.) Elnök: T. ház! Boda Vilmos képviselő ur kéri interpellácziójának elhalasztását. (Hosszan­tartó nagy zaj a szélsöbalóldálon. Felkiáltások: Holnapra kívánja, halasztatni!) Holló Lajos: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Ezzel szemben én javaslom, hogy, az interpelláczió, — nem lévén annyira sürgős — és semmi ok sem lévén arra, hogy holnap té­tessék meg, szombaton, az interpellácziós napon tétessék meg, (Helyeslés a jobboldalon.) mert az interpellácziót csak akkor lehet nem interpellá­cziós napokon megtenni, ha az sürgősnek jelez­tetik és az elnök vagy a ház annak megtételét megengedi. Más esetekben a házszabályok sze­rint az interpellácziók csakis interpellácziós napokon tétethetnek meg. Pap Zoltán: Nem vagyunk százan, nem va­gyunk határozatképesek. (Felkiáltások a szélsö­balóldálon : Tessék megolvastatni a házat! Moz­gás a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek t. képviselő urak! Holló Lajos képviselő urnak adtam szót. Holló Lajos: Én az elnök urnak csak egy elvi enuncziácziója miatt szólok a házszabályok­hoz, mert az nem képezheti vita tárgyát a ház­nak gyakorlata és a házszabályok 212. §-a alapján, hogy háromnegyedkor a szónok kérheti beszédjének elhalasztását, (Felkiáltások a jobb­oldalon : A beszéd elhalasztását igen, de ez interpelláczió! Folyton tartó, nagy zaj.) A ház­szabályok világosan mondják, hogy a szónok beszédét másnapra teheti át, egész világosan mondja, nem szombatra, hanem másnapra. Széll Kálmán miniszterelnök: Beszédet! Holló Lajos: Igen, interpellácziós beszédet. (Felkiáltások a jobboldalon: A beszéd nem interpel­láczió ! Ellenmondások a szélsöbalóldálon. Zaj.) Minthogy a házszabályok a beszédnek áttételét nem engedik meg külön, csak az interpellácziók­nál, minthogy csak egy paragrafusban, a 212. §-ban, van erről szó és csak ott beszél a ház­szabály arról, hogy az illető felszólaló 'elhalaszt­hatja beszédét, helytelen a magyarázat. TJgy lát­szik, a t. miniszterelnök urnak az kellene, hogy minden paragrafusnál külön ki legyen téve, hogy »az interpelláczió is.« De a házszabályok szer­kesztői elégségesnek találták ezt egy paragrafus­ban elintézni és én azt a felfogást, hogyha át­teszik a beszédet, hát az eo ipso szombatra ma­rad, nem találom a ház eddigi praxisával meg­egyeztethetőnek. (Felkiálások a jobboldalon: Min­dig igy volt!) Nem volt mindig igy! Mikor az interpellácziókra nem jutott idő, az illető képvi­selő másnap megtehette interpelláczióját, ez volt mindig az állandó preczedens. [Felkiáltások a jobboldalon: Csak sürgős ügyekben! Zaj. Elnök csenget.) Széll Kálmán miniszterelnök: Holló Lajos képviselő urnak tetszett engemet aposztrofálni olyképen, hogy a miniszterelnöknek mi kellene és mi nem kellene. Hát én megmagyarázom Holló Lajos t. képviselőtársamnak, hogy nekem mi kellene. (Halljak! Halljuk!) Nekem az kellene, hogy Holló Lajos képviselő ur és mások is megtartsák a házszabályokat. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A házszabályokra nézve pedig nem az kellene nekem, hogy minden egyes paragra­fusban repetáltassék, hogy ez szól az interpellá­czióról is, mert én a házszabályok egész világos rendelkezésével megelégszem. A házszabályok­nak 212. §-ában világosan ez áil (olvassa): »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt kell bevégezni és azt a következő ülés­ben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, a kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bír vagy az ülés idejének meghosz­szabbitását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész be­szédének a következő ülésre elhalasztása végett.« stb. Itt már csak mégis a »szólásra felirt« kifejezés alatt mindig csak a vita alatti szó­lásra felirt képviselő értendő, tehát nem be­szél a házszabály az iníerpelláczióról. (Elénk lie­lyeslés jobb felől.) Nekem az kell, hogy tartsuk meg a házszabályokat. A ház gyakorlata is az volt, hogy a meghatározott napokon történtek 30*

Next

/
Thumbnails
Contents