Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-230
230. országos ülés 1903 márczius 17-én, kedden. 185 nagy czélunk felé való törekvésben. Pedig az ezen czél felé való törekvésben, az ebben az irányban elért eredmények képezik a magyar nemzet védelmét, nem pedig a közös hadseregnek minden áron való szaporitása. (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Ezen czélt megközelíteni csak egy nagyszabású nemzeti kultúrpolitikával, közigazgatásunk javításával, botrányos közegészségügyünk alapos rendezésével lehet és azáltal, ha az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarságot fentartjuk, erősítjük, gyarapítjuk, magyar anyanyelvű polgártársaink kMándorlását megszüntetjük, nem rendőri intézkedésekkel, de földet juttatva nekik, megélhetésüket biztosítva, nagyszabású, erélyes telepítési akczióval (Élénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) és nem engedve meg azt, hogy a magyar föld idegen honos, vagy nemzetiségi kezekre jusson, a mint, sajnos, manapság oly megdöbbentően gyakran történik, elősegítve a nemzetiségi agitátorok üzelmeinek sikerét, (Igaz! ügy van! a szélsöbalóldalon.) a kik saját nemzetiségük erősítésére és a magyar állam nemzeti elemének gyengítésére oly ügyesen és czéltudatos számítással használják fel a magyar elem gyengeségét, (Igaz! ügy van! a szélsöbalóldalon.) és a mely üzelmek ellen & r magyarság már magát megvédeni nem tudja. (Elélik helyeslés a széls'íbaloldahn.'l Addig nem tartom megengedhetőnek nemzetemnek a közös hadsereg ránk nézve teljesen inproduktM, sőt káros czéljaira még jobban való megadóztatását, mint a hogy eddig történt, mig tanítóink megélhetését annyira nem biztosítottuk, hogy a nagyobb, durvább anyagi gondoktól menten — és csakis akkor — sikeresen teljesíthessék magasztos, nemzetfentartó missziójukat; (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) a mig a nemzetiségek közé ékelt, vagy azokkal érintkező magyarságunk kellő számú iskola és más anyagi eszközök által meg nem lesz óvható az elnemzetietlenités veszélyétől ; (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) addig mig egy talpalatnyi magyar föld is magyar birtokos kezéből külföldi honos vagy nemzetiségi tulajdonos kezére kell, hogy jusson; (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) addig, mig egy magyarajku honpolgártársunk is kénytelen lesz kMándorolni, mert e hazában nem biztosithatja a megélhetését. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Minthogy mindezen követelések teljesítésétől még nagyon, de nagyon messze állunk, nem fogadhatom el a javaslatot. (Élénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) De nem fogadom el azért sem, mert emiitett nagy czélunkra, az egységes magyar nemzeti állam kiépitésére és megszilárdítására a közös hadsereg nemcsak hogy semminemű támogatást nem nyújt nekünk, de ellenkezőleg, ebbeli törekvésünknek csak gátjául szolgál, abban akadályoz, (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Nem nyújt és nem nyújthat támogatást eredeténél, összetételénél, szelleménél fogva, és nem nyújthatna még akkor sem, ha a néhai nemzeti pártnak a hadseregre vonatkozó összes követeEÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET, lései és kívánalmai teljesíttetnének. Az a szellem, a mely a hadsereg közösségéből ered, az attól elválaszthatatlan közösségnek csak természetes kifolyása; azért a közös hadsereg a magyar nemzet nagy czéljainak védelméért, jövőjének biztosításáért küzdeni nem lesz képes. Ettől a szellemtől feltem én nemzetemet. Lassan-lassan, de mind nagyobb rétegeit a magyar nemzetnek fogja áthatni ez a szellem, ha a hadsereg viszonyai az eddigiek maradnak. És annál gyorsabban következik ez be, mentől több fia a nemzetnek kénytelen e szellem légkörében élni. Ha az azzal való érintkezés egyszer eltompította fiaink nemzeti érzelmeit, akkor félek, hogy elmondhatjuk: finis Hungáriáé. Ezért nem szavazok meg oly javaslatot, a mely a magyar nemzet költségén akarja erősíteni a közös hadsereget, a mely ennek a szellemnek akarja alávetni nemzetem fiait. (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) A közös hadsereg gátul szolgál a magyar nemzeti állam megalkotására azért, mert nemzetiségeinknek nem példázza a magyar állam fenségét. Abban a hadseregben nemzetiségi polgártársaink azt látják, hogy ők nem egyedül a magyar állam polgárai, hanem tagjai egyszersmind oly hatalomnak is, a mely a magyar állam fölött állónak hiszi magát, a mely annál hatalmasabb, annál erősebb. Azt látják, hogy az osztrák császár nagyobb ur a magyar királynál. Azt látják, hogy annak a hatalomnak csak egyenrangú tényezői, vagy a hadsereg nyelvén beszélve, csak egyenrangú elemei a magyarok, sőt nem is egyenrangú elemei. (Igaz! Ügy van! a szélsöbalóldalon.) Az igen t. honvédelmi miniszter ur egyik közbeszólásában azt mondotta, hogy a magyar elégedetlen eleme a hadseregnek. Ez nemcsak az ő egyéni véleménye; igy vélekedik az egész hadsereg és ennek a véleménynek felel meg az az elbánás, a melyben a hadsereg a magyarokat részesiti. Mindenki tehette azt a tapasztalást, a kinek alkalma volt Magyarország vegyes nyelvű ezredeiben szolgálni, vagy azokat közelebbről megfigyelni. A magyar államnak azon nemzetiségi polgárai, a kik szolgálati idejüket a közös hadseregben rótták le, ott szerzett tariasztalataikból csak buzdítást nyerhettek saját nemzetiségi aspiráczióik ápolására. (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Gát a közös hadsereg azért, mert a nemzet saját fiait teljesen kMetkőzteti nemzeti érzéseikből, mert kényszeríti őket, hogy kiképeztetésük czéljából a közös hadsereg intézeteinek szellemét szívják magukba. Azok a fiuk nagyrészt örökre elvesznek a magyar nemzet számára. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt a tapasztalatot tehették sokan, kiknek ismerőseik, vagy hozzátartozóik szolgálnak a hadseregben. Sem rombolná le azokat a gátakat azon kívánság keresztülvitele sem, hogy a magyarországi ezredeknél csakis magyar honos tisztek alkalmaz. tassanak. Mert kikből állanak ezek a magyar 24
