Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-227

221. országos ülés 1903 márczius 13-án, pénteken. 121 Nálunk is mindazok, a kik a hadszervezet ügyében szavunkat meghallanák, távol és magasan vannak felettünk, igy tehát — elismerem — mi valósággal csak az időt töltjük, pazaroljuk, mert a kiknek mi itt beszélünk, azok a hadszervezet ügyét se nem kezelik, sem pedig azoknak a hadszervezet ügyének kezelésébe beleszólásuk nincs. (Igaz! Ugy van ! a szélsobalóldalon.) S ez az, a mit én meg akarok ragadni, s a miért egy határozati javaslatot is be fogok adni, (Helyeslés a szélsobalóldalon.) mely szerint az 1867-iki törvény értelmében a magyar kormány teljeBitse kötelességét és vegye át a magyar hadseregnek ugy katonai, mint adminisztratív ügykezelését, s e tekintetben a törvényszerű eljárást gyakorolja. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem értek hozzá! Szederkényi Nándor: Ha a t. honvédelmi miniszter ur most nem ért hozzá, majd meg fogja tanulni, avagy át fogja a helyét engedni másnak, a ki ért ahhoz. Az 1867-diki törvény 11., 12. és 13 §-ai világosan körülírják, hogy a magyar hadseregnek, mint az egész hadsereg kiegészítő részének vezérlete, vezénylete és beiszervezete ő Felsége hatáskörébe utaltatik. E szerint tehát ennek az intézése nem ismer ez országon kívül semmiféle minisztériumot. Következik a 12. §., a mely az ujonczjutalék kiállításáról és az ezzel összefüggő adminisztratív intézkedésekről szól. Ezek világosan a magyar kormány körébe utaltatnak és igy ebbe sincs semmiféle beleszólása idegen helyen székelő minisztériumnak. Következik a 13. §., a mely a védrendszer megállapítását Magyarországra nézve kizárólag a törvényhozásnak és a magyar kormány ingerencziájának tartja fenn. Már most, ezt a három szakaszt összevetve, kérdezem én, milyen intézkedési jogkör van, a melyet nem ölelhetne fel a magyar kormányzat. 0 Felségének a hadsereg katonai vezetése tekintetében fennálló jogai a 48-as törvények értelmében a felelős minisztérium által gyakoroltatnak, a többi adminisztratív kezelés pedig: a védrendszer megállapítása, az ujonczjutalék, a magyar hadsereg élelmezése és elhelyezése a magyar kormány hatáskörébe tartoznak. Ennélfogva Magyarországon a közös minisztériumnak minden ténye, minden eljárása törvényellenesen történik. (Iqaz ! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Az 1867-iki törvény világosan megemlíti a külügyminisztériumot, meg is jelöli azt; arról azonban, hogy közös hadügyminiszter legyen, a 67-iki törvény egy szót sem szól. A közös hadügyminisztériumnak tehát helye nincsen. (Igaz! Ugy tan! a szélsőbaloldalon.) Az az intézkedés, a melyet a közös hadügyminiszter ma végez, a törvény értelmében tulajdonképen a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Ebben az irányban adom be határozati javaslatomat, és miután minden magyar kormánynak kötelessége az ország érdekeit, jogait előmozdítani, fejleszteni, ha kell, tágítani, azt hiszem, hogy a honvédelmi miniszter ur ezt a határozati javaslatot, a mely a magyar honvédelmi minisztérium ügykörének teljessé tételét czélozza, örömmel fogja fogadni. Kubik Béla: Rossz helyről jön, azt tartja! Szederkényi Nándor: Mielőtt azonban határozati javaslatomat beadnám, (Halljuk! Halljuk!) szólanom kell még a katonai kérdésről, mert az állami élet ezen nagyfontosságú megnyilvánulásának teréről nem távozhatom oly könnyen. Mi volt Európában csak a XM—

XV. században is a hadrendszer, a fegyveres erő? Miből állott? Összeszedett zsoldosokból állott, zsoldosokból, a kiket németül »SoIdat«-oknak neveznek és ha a t. honvédelmi miniszter ur mint katona hallja ezt a szót, hogy: »Soldaten«, akkor tudja meg, hogy ezzel azt mondják, hogy : »zsoldos«. Ma a katona többé nem zsoldos, tehát magyar katonára ezt a czimet ne alkalmazzák ; ez ellen tiltakozom! (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Van magyar neve; nevezzék magyarnak, de ha a német nem tudott megfelelő nevet találni, a mi magyar katonáinkat zsoldosoknak ne nevezze. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) A védrendszert Európában, mondom, a zsoldosok képezték; csak egy ország volt Európában, a hol a zsoldos-rendszer nem létezett, a hol a hadi intézmény az ország alkotmányának, alkotmányos életének kifejezését képezte, s ez Magyarország volt. Első véderó'törvényünk a vérszerződés volt, a mely kimondja, hogy a vezér szavára a veszedelem perczében mindenki megjelenni tartozik, hogy a hazát megvédelmezze, A második véderőtör vény hazánkban az 1222 iki u. n. aranybulla volt, a melyben a magyar nemességnek, mint a nemzet akkori képviseletének s egyszersmind a királynak kötelességei is felsoroltatnak. A nemzetnek a hadviselésre, a felkelésre vonatkozó kötelessége, mint az alkotmány kiegészítő része iratik abban elő. Eló'iratik a királynak, hogy a királyi jövedelmekből első sorban a nemzet védelméről tartozik gondoskodni. Minden más országban a hadviselés rendszere más volt s az alkotmánynyal semmi összefüggésben nem állott; Magyarország volt az egyetlen ország, a melynek hadi intézménye és hadszervezete az ország alkotmányának lényegét képezte. »Nobilitas usu et discvplina militari acquiritur.« Azt mondja Werbőczy, hogy: »A nemesség katonai gyakorlattal és katonai erényekkel szereztetik meg«. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ez volt a magyar alkotmány lényege. És, t. ház, mit látunk az ujabb időben ? A nemzetnek ezen alkotmányát, a mely az ő lételét is biztosította, már századokkal ezelőtt mindig jobban és jobban csorbították. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) József császár alatt KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET. 16