Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-223

!"» 223. országos ülés Í903 márczius 9-én, hétfőn. Kossuth Ferencz: És zajongó ajkakra! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ne beszelj addig. Elnök csenget.) Thaly Kálmán: Jő példával a miniszterek járnak elől. Egy öreg képviselőt már csak meghallgathatnának! (Halljuk! Halljuk!) Papp Elek: Valóban nagy bűnt követett el a nemzet, a mint már mondám, hogy 36 éven keresztül az orránál fogva hagyta magát vezetni, és egyetlenegy számbavehető lépést nem tett arra, hogy a katonaság szervezetének kérdése valahogyan megoldassák és az a 67-es törvényeknek megfelelőleg a nemzet érdekében átalakíttassák. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) A legnagyobb bizonytalanságban tartják a t. miniszter urak jelenleg is ezen törvényjavaslatra vonatkozólag a nemzetet. Ez a törvényjavaslat akként lett előterjesztve, hogy semmi néven nevezendő támpontot és adatot nem találtunk arra, hogy e törvényjavaslatnak meritumába jó lélekkel és lelkiismeretesen a magyar parlament belemehessen és megítélhesse azt, hogy vájjon micsoda következményeket fog az emberáldozatokban és pénzáldozatokban, hogyha elfogadta tik, maga után vonni. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A miniszter urak nagyképűen előállanak és azt mondják, hogy mi vagyunk a providenczíális emberek és a reális politika terén állunk. Mi számot vetettünk a nemzet reális kívánságaMal és azt tapasztaljuk, hogy a mi felfogásunk helyes, és mi továbbra is haladunk és vezetjük a nemzetet azon az utón, a melyen haladtunk és vezettük eddig. Mi pedig azt látjuk, hogy a mit a t. túloldal követel és pártol, ez a politika a magyar nemzetet olyan lejtőre, olyan útra vezette, a melyen egyetlenegy megnyugvó, egyetlenegy megálló pontot nem találhatunk, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiába dicsekszenek reális, bölcs politikájukkal. Mi annak épen az ellenkezőjét találjuk, a mit a t. túloldal és a kormány hirdet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Találjuk azt, hogy az osztrák militárizmusnak szertelen kapzsisága már eddig is elviselhetetlen terheket rótt a nemzetre, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a mit ugy az én t, képviselőtársam és barátom, Tóth János, valamint Barta Ödön és Komjáthy Béla számszerűen, meggyőzhetetlenül és megczáfolhatatlan érvekkel és adatokkal be is bizonyítottak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mellőzöm tehát ennek a bizonyítását, hanem utalok arra, hogy az osztrákok mily szenvedélyes gyűlölséggel és micsoda ádáz dühvel rohannak a magyarnak minden olyan kérdésben, a mely csak egy hajszálnyira is érinti jogainkat, a melyeket visszaállítani igyekszünk, habár a 67-es alkotmány alapján is. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen a legközelebbi időben is módunk és alkalmunk volt tapasztalni az osztrák parlament részéről olyan féktélen kirohanásokat, a melyek valóban megszégyenítők a magyar nemzetre, és a melyek különösen azért megszégyenítők, mert a miniszterelnök urnak egyetlen komoly szava sem volt, a melylyel ezen féktelen támadást méltó módon visszautasította és kellőleg megtorolta volna. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt állítják, hogy ez a hadsereg a dualizmusnak, a paritásnak leghívebb kifejezője. Hát az ilyen állítás valósággal a legnagyobb szatíra. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.)Hiszen ez a hadsereg semmi egyéb, mint egy osztrák császári hadsereg. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a hadsereg Bécsben fogamzott és a Hofburgban született; (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) századokon keresztül a bécsiek nevelték, és pedig magyar véren és magyar pénzen. Gabányi Miklós: Azért szörnyszülött! Papp Elek: E közbeszólásról, hogy »szörnyszülött.« — jut eszembe, hogy Hugó Viktor mily bámulatos nagyszerűen irja le a » Tenger munkásai« czimü művében a hydrát, azt a százrétü puhányt, melyet az angolok vérszipolynak neveznek; olyan meghatóan irja le, hogy az igazán az ember bámulatát ébreszti fel. Boldog emlékű gr. Teleki Sándor, hazánknak egyik legszellemesebb és legelmésebb irója, e vizi-puhányhoz hasonlította az osztrák hadsereget; vérszipolyhoz hasonlította, a mely bennünket mindenünkből kiszipolyoz, és a mely mindenünket felemészti. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És valóban vérszipoly ez az osztrák hadsereg, a melyen, mint a Danaidák hordóján, a nemzet vére és véres verejtéke keresztülcsorog. Ennek a hadseregnek dolgozik 19 millió ember, és e hadsereg az a dob, a melyen elkótyavetyélik mindazt, a mi a szegény embernek még véletlenül megvan. E hadsereg ellen kell nekünk küzdenünk, és e hadsereg túlkapásai ellen szállottunk mi sikra. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Síkra szállottunk azért, hogy e moloch szájából kiragadjuk azt, a mit tőlünk el akar venni, és hogyha most egyszerre megsemmisíteni nem is tudjuk, legalább egy időre tehetetlenné tegyük. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaldalon.) És sikra szállottunk, t. képviselőház, azzal az elhatározottsággal, hogy mindaddig küzdeni fogunk, míg e törvényjavaslatot a kormány vissza nem vonja. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Közbevetőleg mondva, igazán helyesen cselekednék a kormány, ha e törvényjavaslatot a napról-napra nyilvánuló nemzeti ellenszenvnek figyelmébevételével visszavonná, mert az csak eszélyességét árulná el, az eszélyesség pedig még sohasem ártott egy államférfiunak sem, ellenben a makacsság már nagyon sok államférfiunak a halálát idézte elő. Kubik Béla: Kitörte a nyakát!