Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-226

100 226. országos ülés 1903 márczius 12-én, csütörtökön. az idegen származású tiszt hol szeret legjobban szolgálni? Magyarországon. Hát ha mi ugy bánnánk Telük, a mint itt előadta, csak nem jönne ide! De tessék megnézni, hogy mikor nyugalomba mennek, előszeretettel maradnak meg ugyanabban a városban. Ha differencziák vannak még köztünk, és néha egy-egy kis kritika van jobbról és balról, hiszen Ők is kritizálnak bennünket, a képviselőházat, a mennyire nekik meg van engedve politizálni. De mi nem az egyes katonatiszteket kritizáljuk, sohasem az egyeseket, azokat tiszteljük, mi az intézményt kritizáljuk. (Ugy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) . Kubik Béla: Azt a czopfot, azt a szellemet! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meg Aulichot! Förster Ottó: Tessék elhinni, hogy sokszor volt már alkalmam beszélni tiszt urakkal és mondhatom, hogy tudok olyan nyilatkozatokat is, hogy felsorolták sorban, itt voltam állomáson, ez nem jó, itt is voltam állomáson, az sem jó és hogy Magyarországon kMül nincsen jó garnizon. Hátha maga a hadsereg igy gondolkozik, akkor ne akarjunk mi magunk készakarva ellentéteket keresni, hogy mi nem vagyunk jól a hadsereggel. Tessék csak megnézni, hogyha egy akármilyen alföldi faluba egy ugrásra is betéved egy közös hadseregbeli tiszt, pl. ha egy névnapra van meghMa, hogy miképen töri-zúzza magát az a szegény publikum, hogy németül beszélhessen vele. Sokkal jobban respektáljuk, mint a hogy ők teszik azt velünk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Miért nem mondják ezt odakünn, ott máskép beszélnek! Babó Mihály: Itt birálni kell az eljárást és az intézményt! Förster Ottó: Mi sokkal kulánsabbak vagyunk a hadsereggel szemben, mint azt néha az ő részéről szomorúan tapasztaljuk. Tudok egy gráczi esetet, . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az nem volt Magyarországon! Förster Ottó: . . . a midőn a dMizionárius igy szólt az ezredeshez: remélem, ezredes ur, az egész legénység meg fog tanulni németül, hogy beszélhessen velem. Hát nem más felfogás ez, hogy egy egész dMízió tanuljon meg németül azért, hogy az ezredes vele beszélhessen. Hát nem könnyebb lett volna annak az egynek megtanulni magyarul ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mesebeszéd! (Derültség a jobboldalon.) Förster Ottó: Hát fogadjunk! (Általános derültség.) Kubik Béla: Vagy elhinni, vagy fogadni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Eltagadnak mindent! Halljuk ! Halljuk!) Förster Ottó: Nem ugyan szívből örvendve, de kényszer előtt hajlok meg most, a midőn bucsut veszek báró Solymossytól. Egyet azonban még meg kell jegyeznem. Nem régiben ebben a házban egy originális jelenet történt. Brilliáns alkalom lett volna akkor, hogy pártkülönbség nélkül egyszerre megmutattuk volna a t. osztrák szomszédainknak, hogy bizonyos érzésekben, ugy a mint ők tették, ez az egész ház együtt áll. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon és a néppárton.) Még azt is konczedálom, hogy a miniszterelnök háta mögött áll együtt, hogyha ő is ugyanezt vallja. Mi vártunk. Olyan pillanat volt ez, midőn egy üstökös jelenik meg az égen, rövid ideig tart, háboriít, vagy békét jelent, aztán elmúlik és utána ismét csak a kis csillagok pislognak tovább. Szomorúan vettük észre és konstatáltuk azonban azt, hogy a t. ház, jobboldali szMbénulásban szenved, (Derültség a néppárton és a szélsőbaloldalon.) az ajkak mozogtak, a kezek is mozogtak ott, hogyha csak felkeltek volna, ha csak egy szóval is tiltakozunk az osztrák felfogás ellen, az is elég lett volna, ezt a jó alkalmat azonban elmulasztották. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Felvilágosított a miniszterelnök! Förster Ottó: Még egy különbséget is szeretnék felhozni, t. képviselőház. (Halljuk! Halljuk !) Én, a ki résztvettem az u. n. nagy obstrukczióban, gondolom, a honvédelmi miniszter ur is ott volt, (jíilénk derültség a néppárton és a szélsőbaloldalon.) szeretnék egy különbséget tenni a mostani és az akkori obstrukczió között. Igazán megvallom, hogyha itt azt a kifejezést is használom, a mit velünk szemben használnak, hogy mi jelenleg az obstrukcziónak csak a kibiczei vagyunk, obstrukcziós kibiczek, (Derültség a szélsőbaloldalon.) a párhuzamot mégis meg tudom vonni, és egy óriási különbséget kell, hogy konstatáljak. Amaz az obstrukczió egy fejért ment csak, nem érdemelte meg a fáradságot. A mostani obstrukczió, ha ugyan annak akarja valaki nevezni, mert én nem tartom obstrukcziónak, mert hiszen szóval is lehet küzdeni nemzeti létért és a czél szentesit minden eszközt, mondom, a mostani obstrukcziónak a háta mögött titkos csapatok is állanak, olyan csapatok, a melyek nem nyilatkoznak, mint mikor elbújik az ellenség és a bokor mögül lődöz, de szívesen csatlakoznak. A mostani obstrukczió háta mögött áll t. i. a nemzet és ezt konstatálom, a szabadelvűek is jó részben. Tessék csak megnézni, van-e egyetlenegy kérvény is emellett a törvényjavaslat mellett ? (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tessék megpróbálni mesterséges módon csinálni, Bánffy csinált volna már negyvenet, hogyan, hogyan nem, de csinált volna. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Melyik nyomdából valók? hisz mind egyforma. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Az a jó!) Babó Mihály: Ez az értéke. Förster Ottó: Ke méltóztassék tehát ezt obstrukezió-számba venni, mert akkor az elke-