Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-210

70 210. országos ülés 1903 február 19-én, csütörtökön. Madarász József: ügy van! Babó Mihály: Azt mondani tehát és azt akarni bizonyitani az önök részéről, hogy a 67-iki kiegyezés a nemzet előzetes tudta és hozzájárulása mellett történt, a történelemnek egyenes meghazudtolása. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Áttérek most, t. ház, a t. honvédelmi miniszter ur által tett kijelentésekre, a melyekre vonatkozólag rövid leszek, mert hiszen az ő kijelentéseiben a t. honvédelmi miniszter ur is elég rövid volt, tehát engedje meg a t. miniszter ur, hogy ezt a kellő figyelemmel viszonozzam. Azt mondja a t. honvédelmi miniszter ur: »Az önálló magyar hadsereg kérdésére vonatkozólag erre a térre én a magam részéről nem léphetek.* T. honvédelmi miniszter ur, ezt mi tudjuk és elhiszszük, de ebben a beismerésben egyszersmind a nemzet jogainak világos tagadása foglaltatik. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Magyarország honvédelmi miniszterének ilyen kijelentést tenni, hogy »erre a térre nem léphetek« . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A törvény alapján. Babó Mihály: .-. egyáltalában nem volna sem joga, sem szabadsága. (Ugy van! Ugy van! a, szélsobaloldalon.) Mert mihelyt ezt a kijelentést tette, tehát megadta magát a Felség egyenes akaratának, akkor, t. honvédelmi miniszter ur, ön megszűnt a magyar nemzet óhajtásainak, vágyainak törvényszerű képviselője lenni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Sohasem volt! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: .Ast bizza reám! Kiki, a hogy tudja! Babó Mihály: Azt mondotta a t. honvédelmi miniszter ur, hogy a magyar nemzeti követelményeket a hadügyi kormány kész odáig respektálni, a mig azok a közös hadsereg törvényes egységének megbontására nem vezetnek. Madarász József; Nincs törvényes egység ! Babó Mihály: Azt hiszem, hogy a t. honvédelmi miniszter ur véletlenségből használta azt a szót, hogy »törvényes«, mert azt Magyarország törvényeiből a t. honvédelmi miniszter ur nem fogja kiolvasni. (Ugy van! a szélsőbaluldalon.) Igaz, hogy a t. miniszter ur és a túloldalról többen azzal szoktak előállani, hogy mi csak beszélünk és a törvényekből idézünk. Igaz, t. honvédelmi miniszter ur: mi nem tehetünk egyebet; mi a törvényhozás által alkotott, a koronás király által szentesitett, tehát mindenkit jog és igazság szerint kötelező szabálylyal, a törvénynyel kezünkben jövünk, mert nekünk más eszközünk nincs, mint az igazság és a törvény (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) azzal a hatalommal szemben, a melyet nem önök dirigálnak, a melyet nem önök vezetnek, hanem a melyet a nemzet ellen az önök segítségével vezetnek ! (Ugy van! Uqy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: A császár! Pozsgay Miklós: Császári komisszárius! Babó Mihály: A t. honvédelmi miniszter ur a katonai bűnvádi perrendtartás kérdésére vonatkozólag kegyes volt azt a kijelentést tenni, hogy az lehetőleg nemsokára be fog hozatni. De, t. honvédelmi miniszter ur, a magyar nemzetnek nemcsak az az óhajtása, hogy a t. miniszter ur a büntető-rendtartást előtérjeszsze,... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hanem, hogy menjen a honvédelmi miniszter, ugy-e? (Derültség jobb felöl.) Babó Mihály:... hanem hogy magát a katonai büntető-törvényt is méltóztassék előterjeszteni, mert szégyene az a XX. századnak, t. miniszter ur, hogy meglett emberekkel szemben azokat a törvényeket alkalmazzák, a melyek a középkor sötét időszakából maradtak meg az osztrákoknak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) T. honvédelmi miniszter ur, önnek és annak a kormánynak, a melynek ön tagja, és a mely rendszerint a külföldi példák után szokott igazodni és azok szerint szokott intézkedni — persze rendesen elkésve — a midőn a nemzet jogairól van szó: önöknek, t. miniszter ur, tudniok kellene azt, hogy még Oroszországban is be van hozva a katonai büntetőügyekben a tárgyalás nyilvánossága, a védelem szabadsága. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon) De hiszen elmehetnének önök példáért Francziaországba vagy Olaszországba is, hanem, miután Németországnak még eddig nem méltóztatott a katonai büntető-törvényt behozni, hát at. hadügyi kormány hallgat, figyel, vár, természetesen csak azért, hogy a nemzet fiait megkímélje — kimondom a szót, ha elgondoltam — azoktól a gyalázatos büntetésektől, a melyeket felháborodás és undorodás nélkül említeni sem lehet. (Ugy van! Ugi) van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Éljen! Éljen! Babó Mihály: És önnek, t. honvédelmi miniszter ur, és a kormánynak nem lett volna szabad megfeledkezniök Szilágyi Dezsőnek intelméről, a ki 1890-ben ezt modta'- »a katonai büntető törvényjavaslatnak egy vagy más módon tartalmaznia kell azon alajjelveket, a melyeket ma már egy büntető eljárásnál szükségeseknek tartunk.« Tehát, t. honvédelmi miniszter ur, midőn ön arra hMatkozik, hogy az igazságügyminiszterekkel nem tud boldogulni, akkor azt a nézetét, azt a felfogását fejezte ki, hogy ön a modern büntetőjogi elveket a katonai büntetőjogba bevinni nem engedi. Pedig ha igazán magyar honvédelmi miniszter a t. miniszter ur, akkor kötelessége a magyar állam által alkotott büntetőtörvényt alkalmazni a katonasággal szemben is. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez lesz, t. honvédelmi miniszter ur, próbaköve az ön magyar miniszteri minőségének. Vagy meg tudja tenni, vagy nem. Ha nem, ha meghódol az osztrák felfogás előtt továbbra is, akkor, t. miniszter ur, ne méltóztassék rossz néven venni, ha mi is fentartjuk azt a véleményünket,