Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-210

210 országos ülés 1903 február 19-én, csütörtökön. (il klenaki h. é. vasút szávaparti rakodó vágányának meghosszabbításáról (írom. 306, 324) szóló bizottsági jelentéseket. Teszem ezt azzal a kéréssel, méltóztassék ezeknek a jelentéseknek a kinyomatását, szétosztását elrendelni, és azokat annak idején tárgyalásra kitűzni. Elnök: A bizottsági jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre tűzésük iránt javaslat fog tétetni. Következik a napirend: az 1889. VI. t.-cz. 14-dik §-ának módosításáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujon ez-létszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 199, 268) általános tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! (Ralijuk! Halljuk! a szélsöhaloidalon.) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak a nemzetre káros volta már eddig is teljesen bebizonyíttatott. (Igaz! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Hogy mindazonáltal én szavamat mégis felemelem, annak oka az, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy mindenkinek kötelessége tehetsége szerint a nemzet jogai és érdekei védelmére tettleg is közreműködni, s valahányszor bárki részéről azok ellen merénylet követtetik el, oda kell állni a küzdők sorába. (Helyeslés a szélsöhaloidalon.) Mielőtt azonban beszédem tulajdonképeni tárgyára térnék át, kényt elén vagyok egy kitérést tenni és kötelességemnek tartom foglalkozni a t. honvédelmi miniszter urnak néhány kijelentésével. (Halljuk/ Halljuk! a szélsőbaloldalon,) A t. honvédelmi miniszter ur ugyanis megvádolta az ellenzéket azzal, hogy küzdelmei során tulajdonképen bolondítja a népet. Én pedig kijelentem a leghatározottabban és rögtön be fogom bizonyítani, hogy a t. honvédelmi miniszter ur törvényjavaslataMal egyenesen megtéveszti a nemzetet. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És kérdem, t. ház, melyikünk követ el a nemzettel szemben nagyobb sértést: mi-e, kik kötelességünket teljesítjük, vagy ő, a ki egyenesen félrevezeti a nemzetet ? (Igaz ! Ugy van! a, szélsőbaloldalon. — B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a terembe lép; élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) A t. honvédelmi miniszter ur abból indul ki, hogy az ellenzéki képviselők önkényesen állítják össze adataikat, midőn állításaik bizonyítására azokra hMatkoznak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem mondtam, hogy szántszándékkal, de igy van ! Babó Mihály: Azt méltóztatott mondani! Én a t. honvédelmi miniszter úrtól azt kérdezem, hogy az ő általa előterjesztett adatok vájjon nem önkényesen vannak-e összeállítva? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem, mert hMatalosak! Babó Mihály: Nos, t. honvédelmi miniszter ur, én be fogom bizonyítani, hogy minden hivatalos minőségük daczára homlokegyenest ellenkeznek más hMatalos adatokkal,* és kérdezni fogom, van-e joga ezt a vádat szemébe vágni az ellenzéknek, melynek rendelkezésére hMatalos adatokat bocsátani nem méltóztatott. Pedig követhette volna bécsi kollégájának példáját, hol a javaslat benyújtása alkalmával az összes kimutatásokat kinyomatták és szótosztották, ugy, hogy a reichsrathi képviselőknek módjukban áll azokra az adatokra a maguk észrevételeit megtenni. (Igaz! Ugy van! a szélsöhaloidalon.) A t. miniszter ur azonban semmibe sem akarván venni a képviselőházat, azt is megtagadta, hogy adatait a ház asztalára letegye. (Igaz! Ugy van! a szélsöhaloidalon.) A t. honvédelmi miniszter ur azt mondta, hogy a békelétszám 347.000 ember : szeretném, ha a honvédelmi miniszter ur nyilatkozna, hogy csakugyan 347.000-e a békelétszám Magyarországon és Ausztriában, igen vagy nem? Mert ha csakugyan 347.000, akkor Magyarország törvényei ki vannak játszva. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalodalon.) Az évenkmti ujonczjutalék 103.100, ennek háromszoros összege nem adja a 347.000-ret; azt a 40 és néhány ezernyi különbséget nem oszlatja el az, hogy vannak a hadseregben, kik szolgálatukat önként meghoszszabbitják. Mi okozza tehát a többletet? Az, hogy törvényellenesen több embert soroznak be, ha ez az adat igaz. Én tehát nem tudom, melyik kimutatásnak higyjek. A honvédelmi miniszter úrral szemben áll az 1903. évi hadügyi költségvetés. Ebben a létszám 291.702-ben van kimutatva. Legyen szíves megmondani, melyik a hiteles; és ha ily ellentétek állanak elő a hMatalos kimutatásokban, nincsen sem oka, sem joga, midőn a hMatalos adatok el vannak zárva a ház elől, ilyen vádat hangoztatni, ha egy képviselőtársunk kimutatásába netalán tévedés csúszott he. (Helyeslés a szélsöhaloidalon.) A t. honvédelmi miniszter ur tegnap egy interpelláczióra adott feleletében a kétéves katonai szolgálattal foglalkozva, időt kért arra, hogy a vonatkozó adatokat egybeállíthassa, Igaza van, idő kell hozzá, de igaz az is, hogy lett volna már elegendő, mert hiszen Németországtól szoktak tanulni, és a mint méltóztatott előterjeszteni, s ugy is van, hogy ott már 1833-ban a kétéves katonai szolgálat tettleg behozatott, sőt ebben a parlamentben is a kétéves katonai szolgálat behozatalára 12—13 | évvel ezelőtt határozati javaslat lett benyújtva. I Ha méltóztatott volna figyelmébe venni a parlament kívánságát, legalább annyi fáradságot vehetett volna a hadügyi kormány, hogy tanulmány tárgyává tegye a kérdést, és ha többet nem tud ez idő szerint kijelenteni, legalább annyit jelentett volna ki, hogy nem tud semmit. (Derültség.) Azonban, t. ház, a honvédelmi miniszter urnak a kétéves katonai szolgálatra vonatkozólag tett kijelentése nagyon furcsa vilä-