Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

50 209. országos ülés 1903 február 18-án, szerdán. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez sem helyes? Bencs László: Nagyon helyes! S mi következik ebből? Az, hogy Magyarországon 60 éves koráig minden ember védköteles katona. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem árt az! Bencs László: Árt azoknak, kik 60 éven alóliak, kik hMatva vannak a nemzetnek mindennapi teendőjét elvégezni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mondja meg az ellenségnek, hogy hagyjon békében ! Bencs László: Ha tehát a népfölkelési törvény szellemében Magyarországon minden ember 60 éves koráig védköteles katona, ugy kérdem, hogy feltéve, hogy a ház ezt a javaslatot megszavazza, honnan fogja venni a miniszter ur a kMánt katonai létszámot. Hiszen mindenki katona, az ujonczozás alkalmával a sorozó bizottság, illetőleg annak orvosa megmondja, ki képes, ki nem képes a katonai szolgálatra. Ha valaki képes, ugy azt besorozzák, ha képtelen, nagyon természetes, hogy nem sorozzák be. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Megmagyaráztam ezt tegnap! Bencs László : Egy sorozó járásnak az 1890-ik évre felhívott hadköteleseinek a kimutatása kezembe került: (Hallj uh! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) az illető járásban 1869-ben született hadkötelesek száma 238-at tesz ki. Ezen 238 emberből az első korosztályban besoroztatott 79, a második korosztályban 47, a harmadik korosztályban 15; a 238 védköteles közül besoroztatott összesen 140. Az 1890-ik évnek második korosztálya 233 embert tett ki; ezen 233 emberből az első korosztályban besoroztak 85-öt, a másodikban 25-öt, a harmadikban 15-öt vagyis összesen 125-öt. A harmadik koror>ztálybeliek, vagyis az 1867-ben szülöttek 219-en voltak; ezek közül az első korosztályban 74-et, a másodikban 22 s a harmadikban 12, összesen 113-at soroztak be, vagyis az összes felhMott három korosztálybeliek közül, a kiknek száma 690-re rúgott, 378-at soroztak be. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Örüljünk rajta, hogy olyan egészségesek! Bencs Lászlő: Marad tehát ebből a 690-ből odahaza 312, a kikre nézve a katonai bizottság kijelentette, hogy katonai czélokra alkalmatlanok. Nagyon természetesen az is jelezve volt, hogy miért alkalmatlanok. A teljesen képtelenek száma kitesz 20 százalékot, — nagyon sokat veszek — vagyis ezek száma a három korosztályban 93-at tesz ki. Vannak azután teljesen ismeretlenek is. Minden járásban előfordulnak ilyenek, és én ezen 690 közül körülbelül 18-at ismeretlennek veszek, a mi nem is sok egy járásra. Ha e kettőt, t. i. a katonai szolgálatokra képteleneknek és az ismeretleneknek számát a fentebb emiitett 312 alkalmatlanból levonom, marad 201 ember, a kik odahaza maradnak, és fizetik egyrészt a hadmentességi adót, másrészt a nemzet anyagi érdekeit előmozdítva, megkeresik a nemzet mindennapi kenyerét. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát a kiszolgált és visszajövő katonák? Bencs Lászlő: Vegyük már most figyelembe, hogy Magyarországon 546 sorozó-járás van; Fiume városa és kerülete 1, HorvátSzlavonország pedig 87, összesen van tehát 634 sorozó-járás Magyarországon. Ha már most minden sorozó-járásból 378 ember soroztatik be, akkor Magyarországon évenkint besoroznak 239.652 embert. Hát még ez sem elég katona ennek a szegény hazának, mikor minden esztendőben ilyen nagy létszámot kell besorozni? Az igen t. miniszter ur pénteken vagy szombaton azt méltóztatott valamelyik felszólalónak beszédébe közbeszólni, hogy hiszen, a mit most kMan az országtól, pénzbe nem fog kerülni. Én tehát elfogadom, s köszönettel veszem a honvédelmi miniszter urnak azon kijelentését, hogy ez pénzbe nem kerül. Tudomásul is veszem és ennek alapján arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a jövő évi, illetőleg az idei költségvetésből törölje el már azt az összeget, a melylyel Magyarország a közös hadsereg fentartásához hozzájárul. (Ugy van! a szélsőbaloldalon,) Tessék azt az összeget átadni a többi miniszter uraknak, a kik a haza jólétének felvirágoz ására fogják azt fordítani, hiszen a katonákat úgyis eltarthatjuk a miniszter ur állítása szerint pénz nélkül. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Levegőből!) De kérdezem az igen t. miniszter úrtól, hogy ezt a sok katonát, ha netalán a kényszer azt parancsolná, hogy a többség megszavazza, hova fogja elszállásolni ? Hiszen, a hány laktanya csak az osztrák birodalomban, a hány laktanya csak Magyarországon van, mind tele van katonával, úgyannyira, hogy egyes ezredeknek bizonyos részeit, egyes századait a szomszéd községekbe kell már elszállásolni. Hová teszszük ennélfogva azt a katonaságot? hiszen a katonákat béke idejében szabad ég alatt tartani nem lehet és nem szabad. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Minden város szívesen beveszi őket! Bencs László: Azt méltóztatik mondani az igen t. miniszter ur, hogy szívesen veszik a városok. Hát erre szabad legyen megjegyeznem, hogy volt idő, mikor az egyes városok folyamodtak laktanya-épitésért a honvédelmi miniszter úrhoz. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A legújabb időben is! Bencs László: De ne méltóztassék azért azt hinni, hogy azon városok azért folyamodtak, hogy ők attól talán valami nagy jövedelmet vártak volna. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azért, hogy veszítsenek, biztosan nem!