Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

209. országos ülés 1903 ségétől kezdve a tábornokokon keresztül az utolsó elöljáróig, a bakakáplárig tiszteletet, feltétlen engedelmességet fogad és esküszik a katonaság, csak az alkotmány védelmére és tiszteletben tartására nem tesz esküt. (Ugy van ! a szélsobaloläalon.) Thaly Kálmán : Fájdalom ! MukitS Simon: Eájdalom, igen, mert a magyar alkotmányt a magyar hadsereg szervezetében, a hadsereg körében nem ismerik. Veszélyes alkotmányunkra az ilyen hadsereg, mert könynyen hazánk elleni háborúkra, szabadságunk megrontására vezethet. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Ilyen hadseregnek ujonczot, pláne felemelt számban, nem szavazhatok meg. Nem a katonai diszcziplina, nem a katonai egység, nem a vezérlet, vezénylet és belszervezet egységessé tétele, hanem a nemzeti érzés, a nemzeti nyelv érvényesitése, a nemzeti jelvények fennen lobogtatása adja meg a lelkesedés tüzét, adja meg a képességet a katonának arra, hogy ne féljen a haláltól. Ezekre az erkölcsi rugókra van a hadseregnek szüksége, nem létszám szaporításra, ezek tesznek egy hadsereget győzedelmessé. Én a törvény és a vér jogán követelem a magyar nemzetnek az önálló magyar nemzeti hadsereget és azért a benyújtott törvényjavaslatokat visszautasitom és kérem határozati javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés a szélsobaloläalon.) Endrey Gyula jegyző: Bencs László! Bencs László: T. ház! Én is azok közé tartozom, a kik választóiknak megígérték, hogy semmiféle adót vagy katonai terhet, a mely az ország érdeke ellen czéloztatik, megszavazni nem fognak. (Éljenzés a szélsobaloläalon.) Nagyon természetes, hogy az 1889: VI. t.-cz. 4. §-ának módosítására a honvédelmi miniszter ur által beadott javaslatot nem szavazom meg, már azért sem, mert ha visszanézek azon 35 esztendőre, a mióta Magyarország a kiegyezés lejtőjére lépett, egyetlen egy törvényt sem találok olyant, a mely Magyarország önállóságát, függetlenségét és anyagi jólétét mozdítaná elő; nem egyebek azok, mint Ausztriával és Ausztria kormányával folytonos egyezkedések és huzakodások. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) T. képviselőház! A múlt hó 27-én egyik igen t. képviselőtársam ezeket mondotta: »Az igen t. honvédelmi miniszter ur csak kötelességszerüleg a legnagyobb pontossággal és igazán kényszerítő okoknak engedve nyujtotta be ezen törvényjavaslatot.« Hát kérdem, igen t. képviselőház, vájjon e kormánypárti képviselőtársunknak ez a kijelentése nem azt bizonyitja-e, hogy a mi kormányunk csak egyezkedésre képes, s egyebet nem képes keresztülvinni, csak azt, a mit Bécsben megengednek? (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Azt mondotta az igen t. honvédelmi miniszter ur — ha jól emlékszem, talán a pénteki vagy szombati ülésen — közbeszólás alakjában, KÉPVH. KAPLÓ. 1901 1906. XII. KÖTET. február 18-án, szerdán. 49 hogy baj van, katonaságra van szükség, veszély fenyeget bennünket. Madarász József: Ez a javaslat a veszély ! Bencs László : Hát mondja meg az igen t. miniszter ur, hogy ha csakugyan baj van, veszély fenyeget bennünket, honnan jön az a veszély ? (Ugy van! Igaz! a szélsobaloläalon.) Hiszen az az ellenséges állam, a mely Magyarországot meg akarja támadni, biztosan tudja, mit akar cselekedni. Miért nem tudja azt Magyarország is ? Miért kell nekünk egyes ilyen híreket külföldi lapokból megtudnunk, míg saját kormányunktól nem tudunk meg semmit, nem hallunk semmit; a mi kormányunk ezekre azt mondja, hogy titok, ezt a nemzettel nem szabad közölni. Nessi Pál: A legnagyobb ellenségünk Bécsben van! Bencs László: Az 1867 : XII. törvényczikk, a kiegyezési törvény 9. §-a tette a hadügyet közössé és ezzel a közös hadügygyei a védelem eszközét, t. i. a hadsereget is közössé tette. E törvény alapján fejlesztették évről-évre ezt a közös intézményt és ez alapon szervezték a honvédséget is. A védtörvény gondoskodik a hadseregnek a népből való kMálasztásáról. Ezen eljárás hadkiegészítésnek neveztetik. Kérdem az igen t. honvédelmi miniszter úrtól, hogy akkor, a midőn a nép közül választják ki a katonaságot, vagyis a sorozás alkalmával ki rendelkezik? A sorozó-bizottságnak feje, annak polgári elnök-e és az intézkedik-e, vagy pedig a honvédségnek odavezényelt képviselője? Sem az egyik, sem a másik, hanem igenis intézkedik a közös hadseregnek oda vezényelt tisztje. (Helyeslés a szélsobaloläalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát a polgári elnök nem szólhat bele semmit? Bencs László: Sem a polgári elnöknek, sem a honvédség képviselőjének nincsen hozzászólása, hanem egyedül a közös hadsereg képviselője intézkedik. És mi történik, a mint az ujonczozást befejezték ? Az, hogy azokat a fiukat, a kiket a közös hadsereg részére soroztak be, külön állítják, külön esketik meg, nem a magyar alkotmányra, hanem a közös hadsereg törvényeire. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: így volt ez hajdanában! Nessi Pál: A császárra! Bencs László: T. ház! Az így létrejött közös hadsereg megteremtése után a törvényhozó testület az 1890 : V. t.-czikkel módosította a honvédségről szóló törvényt. Ez a módosítás ugy szól, hogy a honvédség a közös hadseregnek kiegészítő része. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A véderőnek egyik része! Bencs László: Később megteremtették a népfölkelést. Ennek rendeltetése, czélja szintén az, hogy háború esetén a közös hadseregnek és honvédségnek támogatására legyen.