Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

48 209. országos ülés 1903 február 18-án, szerdán. Nessi Pál: Ezt nem akarják megérteni odaát! Mukits Simon: Sem magyar nemzeti, sem dinasztikus szempontból nem helyeselhető a közös hadsereg intézménye. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A magyar katonai felségjogok Magyarország területére, az osztrák katonai felségjogok Aus/.tria területére terjednek ki. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) Ha a »közös hadsereg« elnevezést elfogadjuk . . . 6. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Itt is, ott is! Mukits Simon: . . . Engedelmet kérek, nem itt is, ott is. Ha a magyar király abszolút katonai felségjogait itt felszívja, abszorbeálja, megsemmisíti az osztrák császár, akkor, t. képviselőház, oda jutunk, hogy Szent István koronája alatt az osztrák katonai felségjogok fognak érvényesülni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hallatlan!) Nessi Pál: Alkotmányos miniszter ugy gondolkodik, hogy itt is, ott is! Hallatlan! Mukits Simon: Rátérek arra, a mit a t. honvédelmi miniszter ur tegnap tagadott, nevezetesen, hogy a magyar paraszt magyar királyt nem ismer, csak osztrák császárt. Nessi Pál: Pedig ez igy van ! Mukits Simon: Hát engedelmet kérek, ez igy van, és ez nekem is igen sajnos tapasztalatom. Magyarlakta vidékeken a magyar parasztnak a lelkületéből, agyából ki van űzve a magyar király fogalma, és a közös hadsereg elnevezésével, intézményével és német nyelvével meg van mételyezve, be van illesztve agyába, lelkébe és szMébe a császár fogalma. (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) A magyar paraszt nem a magyar királyi tartja urának, hanem az osztrák császárt. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Én megengedem, hogy a t. honvédelmi miniszter ur hMatalos tapasztalatokra alapítja állítását. Én meg a saját tapasztalatomra alapítom és a katonai költészethez is fordulok, az mutatja az igazságot, mert abban domborodik és csúcsosodik ki a nép érzelme. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ismeretes, hogy minden baka-nóta úgy kezdődik : »Nincsen a császárnak olyan katonája.« Igy volt ez a Vázáknál, és a többieknél, a szász-meiningenieknél is. Tehát maga a katona-költészet megerősíti azon állítást, hogy a magyar paraszt nem a királyt, hanem a császárt tudja és tartja urának. Nessi Pál: Majd parancsol Ferencz József a császár! Mukits Simon : Nincs királya, hanem császárja van. Es mikor az a fiatal ember, az a fiatal polgár haza jön a családi tűzhelyéhez, haza jön községébe, városába, meg van a lelke már mételezve, ki van irtva szMéből a magyar király gondolata és benne van helyette az osztrák császár. Nessi Pál: Hazafias szellem! (Zaj a szélsőbaloldahn.) Elnök (csenget): Kérem, én is alig értem a szónokot. Méltóztassék a szónokra hagyni, hogy elmondja beszédét. Mukits Simon: A lojalitás politikájának tudom ezt be, mely megöli a nemzet önérzetét. Ez ellen küzdeni hazafias kötelessége a népképviselőnek. Ez ellen kell küzdeni, öntudatra és önérzetre kell kelteni a nemzetet, hogy a királyt és ne császárt tudja és ismerje urának. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Nessi Pál: Ez a magyar politika! Nem aradi önkénteseket nevelni! Mukits Simon: T. képviselőház! A haza és a trón biztos támasza és hatalmának letéteményese a nemzeti érzésű és szellemű hadsereg, (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) ha ennek szervezetében a magyar géniusz erkölcsi rugói lelkesítik és nagy tettekre serkentik a haderőt, nem pedig a kényszerűség. A mi hadseregünkben pedig nem a magyar géniusz erkölcsi rugója, hanem a kényszerűség uralkodik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Kényszerűségből és nem ambiczióból, nem szeretetből, nem. lelkesedésből szolgálja a hadsereget a katona. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldahn.) I. Napóleon Szent Ilona szigetén pedig megírta volt emlékirataiban, hogy a háborúban a siker felett kétharmad részben mindig az erkölcsi rugó határoz. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) A mi hadseregünkben nincs meg a magyar géniusz erkölcsi rugója, nincs meg a nemzeti szellem, a nemzeti érzés, nincs meg az az iránti tisztelet, a kötelességtudás, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nincs meg a hazaszeretet, nem ismer magyart, nem ismer királyt, nem ismer alkotmányt, nem ismer polgárt, csak császárt. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldahn). A magyarban csak ellenséget lát. Felesleges ezt bizonyítanom, hiszen a hírlapi közlések napról-napra tesznek tanúságot a polgárság és a katonaság közti gyűlölködésről, veszekedésről, ellenségeskedésről. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) De magában a katonaság szervezetében a magyar alkotmány tisztelete, a magyar alkotmány védelme nincs biztosítva, nincs garantálva. Ha a magyar alkotmány veszélyben forogna, ki volnánk téve annak a magyar hadseregben, hogy az felhasználtatnék idegen érdekek eszközéül. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Nessi Pál: Ugy van! Eel is fog használtatni ! Mukits Simon : Addig, mig a katonaság meg nem esküszik, a mint azt az 1790-iki törvényeket alkotott őseink javaslatukban indítványozták volt, a magyar alkotmány védelmére és tiszteletben tartására, addig a hadsereg erejében, a hadsereg védőképességében nem bizhat Magyarország, hogy veszély esetében nem használ tatik-e fel idegen érdekek eszközéül ? (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Esküjében mindenre, ő Eel-