Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

44 209. országos ülés 1903 életünk beteges testében. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) Babó Mihály: Legyen szMes kiirtani! Mukits Simon: De, t. képviselőház, a magyar hadsereg ép oly kiegészítő része az összhadseregnek, mint az osztrák hadsereg. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) Ebből tehát jogilag, természetszerűleg, az a konzekvenczia származik, hogy egyiknek sincs több joga, jussa, prMilégiuma a másiknál. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) Ezt követeli a magyar közjogi felfogás, ezt követeli a két állam közti paritás, (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) ezt követeli az osztó i igazság, a jogrészesedés tana. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) Tehát ugy a paritásnál, mint az osztó igazságnál, mint a jogrészesedés tanánál fogva — eltekintve közjogi okoktól — sem lehet a magyar hadsereg nyelve, a német. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én hiszem, ha ő Felségét a magyar kormány mint közjogi ] tanácsosa felvilágosítaná ... I Nessi Pál: De nem merik! j Mukits Simon: . , . hogy az 1867 : XII. t.-czikk 11. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva neki nincs joga a magyar nyelvet, a nemzeti jogot átváltoztatni német tartalmúvá, bízva ő Felségének alkotmányos érzületében, meg vagyok róla győződve, hogy alkalmat találna arra, hogy a magyar nyelv joga a magyar hadsereg szervezetében érvényesüljön. (Igaz! Ugy van! j a széísöbaloldalon.) A mi államférfiaink azonban ugy a múltban, mint a jelenben lojalizmusból, (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon. Felkiáltások: Hiperlojalizmusból!) opportunizmusból, vagy Isten tudja mi okból, ők tudják, ezt a kötelességet nem érvényesítették, és nem is iparkodtak érvényesíteni. Hogy tehát a t. kormánynak módot és alkalmat adjak arra nézve, hogy kötelességét teljesítse, van szerencsém tiszteletteljesen a következő határozati javaslatot benyújtani, (Halljuk ! Halljuk! a széísöbaloldalon. Olvassa,): Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy nincs törvény, a. mely elrendelné, vagy csak megengedné, hogy a magyar hadseregnek, mint az összes hadsereg kiegészítő részének nyelve német lehessen; tekintettel arra, hogy a magyar nemzet az 1867 : XII. törvényczikk 11. §-ában királyára ruházott katonai felségjogaMal a nemzeti nyelv feletti rendelkezést nem ruházta reá; (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) tekintettel arra, hogy a magyar nemzet királyára nem azért ruházta katonai felségjogait, hogy ezen felségjognál fogva a nemzetet nemzeti nyelvétől megfoszsza; (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) tekintettel arra, hogy ennek daczára a magyar hadseregnek a magyar nyelvét a király az 1867 : XII. törvényczikkel, 11. §-a alapján németté tette; február 18-án, szerdán. tekintettel arra, hogy mai szervezetében közösnek nevezett hadseregünk Magyarország alkotmányára esküt nem tesz: Utasítja a képviselőház a kormányt, hogy, mint a királynak magyar közjogi tanácsosai, figyelmeztessék ő Felségét arra, hogy az idézett törvény-szakaszban reáruházott magyar katonai felségjogánál fogva a magyar hadsereget nemzeti nyelvétől meg nem foszthatja, s azt németté nem teheti, és erről a háznak még ez ülésszak alatt jelentést tegyen, továbbá: a véderő mai szervezetében közösnek nevezett hadsereghez a magyar korona területéről besorozott katonaság Magyarország alkotmánya védelmére és tiszteletben tartására esküt tegyenek, még ez ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszszen be. (Elénk helyeslés és éljenzés a széísöbaloldalon.) Tiszteletteljesen kérem a képviselőházat, méltóztassék nekem öt percznyi szünetet adni, Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket gr. Apponyi Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Kérem Mukits Simon képviselő urat, folytassa beszédét. Mukits Simon: T. ház! Annak a tannak, a melynek a t. honvédelmi miniszter ur és az őt támogató többség a hirdetői, hogy a nyelv egysége nélkül a hadsereg egysége nem képzelhető, téves voltát eklatánsán bizonyítja a magyar honvédség nyelve, vezényleti és szolgálati nyelve. Kiemelem azt, hogy magyar honvédség, da két külön vezény- és szolgálati nyelvnek, törvényeink szerint csak egy van, nem pedig külön magyar, és külön horvát honvédség. A magyar honvédség egységes vezényletére és belszervezetére vonatkozó jogai ő Felségének ép oly katonai felségjogok, a milyen a magyar hadseregnek, mint az összhadsereg kiegészítő részének vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó felségjog. Már pedig az 1890 : V. t.-cz. 18. §-a szerint a magyar honvédség vezény- és szolgálati nyelve a magyar és a horvát; nevezetesen Magyarországon, Magyarországhoz értve Erdélyt is, a magyar, a horvát-szlavón honvédségnél pedig a horvát, a nélkül, hogy ezzel az egész magyar honvédségnek akár egységes vezérletén, vezényletén, vagy belszervezetén, akár a magyar honvédség egységén bármi legkisebb csorba, vagy sérelem ejtetnék. Pedig, t. képviselőház, a magyar honvédségnek horvát része nem kiegészítő része a magyar honvédségnek, hanem része oly értelemben, hogy az a magyar honvédségbe felszívódott, teljesen beleolvadt, önállóságát teljesen elvesztette. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) A magyar hadsereg azonban, t. képviselőház, az összhadseregnek nem abba felszívódott része, nem része oly értelemben, hogy ezáltal