Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

209. országos ülés 1903 önállóságát elvesztette volna, s igy az összhadsereg természetét vette volna fel, a mint a honvédségnél a horvát rész felveszi az összhonvédség természetét, a nélkül, hogy ez a honvédség szervezetére, vezérleti, vezényleti és belszervezeti egységére bárminemű bontó hatást gyakorolna. Kétségtelen, hogy a magyar honvédségnek horvát nyelvű része az egész magyar honvédség természetét veszi fel s annak részévé lesz, mig ezzel szemben a magyar hadsereg az összhadsereg természetét nem veszi fel. Hogy lehet tehát, t. honvédelmi miniszter ur, a nyelv egységére hMatkozni és hogy lehet állítani, hogy, ha nincs meg a vezérlet, vezénylet és belszervezet egysége, nincs meg a hadsereg egysége sem? Már pedig, ha veszsziik Horvátországnak Magyarországhoz való viszonyát és másfelől Ausztriának Magyarországhoz való közjogi viszonyát, láthatjuk, hogy Horvátországgal államközösségben vagyunk, mig Ausztriával unióban; ha tehát itt, az államközösségben a honvédség egységére nem hat bontólag a nyelv különbözősége, itt az uniónál nem lehet állítani — legalább magyar közjogi felfogás alapján nem — hogy a nyelv különbözősége bontólag hatna a hadsereg egységére. (Igaz! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Ezt csak abszolút korszakbeli szellemből és felfogásból kiindulva lehet állítani. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Nincs miniszter! Nem lehet tárgyalni!) Nessi Pál: Jó volna egy minisztert behozni ! Nincs miniszter! Endrey Gyufa: Boldog ország ! (Derültség a szélsobaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter (a terembe lép) : Tessék, itt vagyok ! Rendelkezésükre állok! Főleg Endrey urnak! (Derültség a jobboldalon.) Endrey Gyula: Jön a nemzeti csapás! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. Elhiszem, hogy önnek csapás, hogy itt vagyok; de jól érzem magamat itten! (Derültség a baloldalon. Éljenzés a jobboldalon.) Mukits Simon: A magyar nyelv használata jogosultságának megindokolására hMatkozás történik katonai szolgálati és harczászati érdekekre. En épen ezen indokokra való hMatkozással állítom, hogy magának a hadseregnek érdeke, épen harczászati és katonai szolgálati szempontból, hogy szolgálati és vezényleti nyelve a magyar nyelv legyen. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nálunk ugyanis az az állapot áll fenn, hogy a tisztek a legénység nyelvét, a magyar nyelvet nem értik. Kérdem már most a t. honvédelmi miniszter urat, hogy nem nehezebb-e azt a parasztot, vagy polgárt, s általában bakát idegen nyelven tanítani a reglementre, mint magyar nyelven ? (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol van az megírva? A saját nyelvén tanítják! Gál Sándor: A. gyakorlatban igy van ! február 18-án, szerdán. 45 B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter •' Nincs megírva sehol! Mukits Simon: Igaza van a t. honvédelmi miniszter urnak abban, hogy ez nincs megírva sehol, de az hol van megírva, t. honvédelmi miniszter ur, hogy a szolgálati és vezénynyelv a német legyen? (Igaz! Ügy van! a szélsobaloldalon.) Ma pedig ezen a nyelven történik a kiképzés. Azt hiszem, felesleges bizonyítanom, hogy ez a kiképzés gyorsabban történnék, ha az anyanyelven, államnyelvünkön, a magyar nyelven történnék. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Világos! Mukits Simon : Most már, ha a tisztek által saját magyar nyelvükön történik a kiképzés, és teljesíttetik magyar nyelven a szolgálat, ez a közlegénység ambiczióját neveli, ambiczióból és lelkesedésből, nem pedig kényszerűségből fognak szolgáim a hadseregben, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) holott, ha német nyelven teljesíttetik a szolgálat, akkor ez a kényszerűség jellegét fogja magán hordani. T. honvédelmi miniszter ur, mondjuk ki az igazságot, ugy, a mint az valóban igazság, ne akarjuk eltemetni azt az igazságot a hadsereg egységébe, belszervezetébe, a vezénylet egységébe, a diszcziplinába, a szolgálati szabályzatba, a kiképzés harczászati érdekeibe, hanem mondjuk ki az igazságot a maga igazságosságában. És ez, t. képviselőház, az, hogy a dinasztia törekvése volt mindig a magyar nemzet germanizálása, (Igaz! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) törekvése volt mindig a magyar nemzet elnómetesitése. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Igen, ez a dinasztikus törekvés nyilatkozik meg akkor, a mikor a katonai diktatúra a legalkalmasabb talajt, a katonai szolgálatot használja fel régi vágyának, régi érdekének érvényesülésére. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nessi Pál: Az országot koldussá és aztán németté tenni: ez a politikája a dinasztiának! Mukits Simon: Igen, a katonai diktatúra törekvése és czélja, hogy a magyar nemzet ne nyelvében és intézményeiben éljen és érvényesüljön, de ha megadjuk a királynak azt a jogot, hogy ő katonai felségjogánál fogva megállapíthatja a hadsereg nyelvét, a szolgálati és vezénylési nyelvet, akkor, miután törvényes dispoziczió nincs, hogy német legyen a hadsereg nyelve, előállhat az a helyzet, — és ennek elismerésére legálissá teszünk oly állapotot, hogy elveszszük a nemzettől, a nemzet nyelvétől azt az elidegeníthetetlen, átruházhatatlan jogot, a mely őt megilleti, — teremtünk oly helyzetet, hogy mindig az uralkodónak szMe vonzalmától, akaratától, gondolkozásától teszszük függővé, hogy a szolgálati nyelv lehessen pl. német, morva vagy cseh. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nincs az a rubilisztika, a mely u német nyelv hasznára az állam hMatalos nyelvével szemben törvényes alapot teremthessen. (Igaz!