Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-209

20.9. országos ülés 1903 és nemzeti létünk önállóságára és függetlenségére veszélyes tartalmú doktrína lenne, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloklalon.) Nevezetesen ezen felfogás jogosultságának elismerésével, a melynek legális alapja törvénykönyvünkből egyáltalában ki nem mutatható, és a mely csak az osztrák abszolút korszakbeli felfogás és a dinasztikus törekvés kifolyása, a melynek érvényitését látjuk e javaslatokban, — ennek elismerésével az osztrák császár abszolút katonai felségjoga abszorbeálná a magyar király katonai felségjogát. (TJgy van I a szélsöbaloldalon.) Ezen katonai felségjog megszűnésével megszűnik a magyar nemzet katonai szuverenitása, ezzel együtt pedig megszűnik állami önállóságunk és függetlenségünk; ennek örök megsemmisítése pedig egyértelmű volna a magyar nemzet halálával. (Úgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Örök igazság az, t. honvédelmi miniszter ur, és itt látjuk annak bizonyságát, hogy a nemzet nyelvében és intézményeiben él a magyar nemzeti szuverenitás és ezekből jő külső kifejezésre, (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Nem ugy van talán, t. túloldal? Önöknek nem szabad szólniok semmit? Csak sóha.jtani szabad nekik! Várady Károly: Azt se hangosan! Mukits Simon: A magyar királynak a magyar hadsereg, mint az összes hadsereg kiegészítő része vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó felségjogai az osztrák császár abszolút felségjogaMal csak a személy ugyanazonosságában találkoznak. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Madarász József: Azt is meg kell változtatni ! Gabányi Miklós: Jobb is lenne! Mukits Simon: És, hogy ez igy van, erre nézve egy hasonlatot hozok fel a magyar honvédségre, a magyar hadseregre, mint az osztrák hadsereg kiegészítő részére. A magyar honvédségnek a horvát honvédség nem kiegészítő része, hanem része, vagyis az a rész az egészben felolvad, önállóságát elvesztette és ott a törvényben nincsen használva a »kiegészítő« szó, hanem csak rész. A magyar hadsereg az összkadseregnek kiegészítő része és a kifejezés használatában az egész fel nem szMta a részt, magába nem vette fel, természetes tehát, hogy ez a rész önállóságát el nem vesztette. A horvát honvédségnél a rész is elvesztette a maga önállóságát. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A magyar közjogi felfogás szerint a magyar királynak ezen felségjogainak érvényesítése ugyanazonosságát csak a személy ugyanazonosságába helyezhetjük. Különben minden tekintetben az önállóságot még az egészben is, mint kiegészítő rész feltaláljuk! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A magyar királynak, természetesen alkotmányosan országoló magyar királyt értek . . . Nessi Pál: A milyen pedig nincs ! február 18-án, szerdán. 43 Mukits Simon: Én feltételezem a magyar királyról, hogy alkotmányosan uralkodik; és ha nem uralkodik alkotmányosan, ezt a honvédelmi miniszter urnak tudom be. Erre nézve határozati javaslatot is fogok beterjeszteni, ha nem teljesiti, mint a magyar király közjogi tanácsosa, kötelességét, ha nem figyelmezteti a királyt közjogi botlására,. . . Nessi Pál: Hiszen nincs fogalma a közjogról ! Mukits Simon: Van szerencsém erre nézve egy határozati javaslatot beterjeszteni. Gabányi Miklós: Égbekiáltó bűnt követ el akkor, ha nem teljesiti kötelességét! Mukits Simon: Magyar király alatt természetesen alkotmányosan uralkodó, alkotmányos királyról beszélek. Elnök: TJgy tetszik nekem, hogy a képviselő ur a magyar király közjogi botlásáról beszélt. Ez a parlamentben nem használható kifejezés és ezért rendreutasítom. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: A legbölcsebb ember is hétszer botlik egy nap! Elnök: A magyar király minden tényeért a magyar minisztérium felelős. Endrey Gyula: Mikor botlik? Hiszen arról nem tehet! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Mukits Simon: A magyar király közjogi botlásairól a nélkül, hogy én ő Felségének a személyét bármi tekintetben érinteném, azt hiszem, ezt közjogi doktrínáink fejtegetései igy megkövetelik. Nessi Pál: TJgy van! Joga van hozzá! Ballagi Géza: A király rosszat nem tehet közjogilag! Nessi Pál: Nem botlik? Ballagi Géza: Közjogilag rosszat nem tehet! Gabányi Miklós: Helyettes elnök ur, ne zavarjon ! Nessi Pá!: Négyszáz év óta folytonosan botlik! Elnök : Csendet kérek ! Endrey Gyula: Majd bebizonyítjuk! Nessi Pál: Lesz még alkalmunk nyárig! Mukits Simon: A magyar király — ismétlem, alkotmányosan országié magyar királyról szólok — a katonai felségjogánál fogva a magyar hadsereg nyelvévé a német nyelvet nem teheti, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és nem teheti már azért sem, mert a nyelv kérdése sem katonai, sem hadügyi, sem katonai felségjog, hanem a nemzet elidegenithetetlen joga, a nemzet szuverenitása. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát ennek daczára a magyar sereg szolgálati és vezénylő nyelvévé a németet tették, nem a magyar király tehette, hanem csak az osztrák császár. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez élő törvénytelenség, a mely ellen tiltakozni kell, ez az abszolút korszak szomorú maradványa, a mely a t. honvédelmi miniszter ur kegyelméből él köz6*