Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-222
222. országos ülés 1903 ~márczius 7-én, szombaton. 411 kiterjed, melyekből, alapos következtetés vonható arra, hogy az ügyletekben tájékozatlan személyek rászedése vagy kizsákmányolása czéloztatott, és a mennyiben a tó'zsdebiróság arra a meggyőződésre jut, hogy ily körülmények forognak fenn az ezek alapján támasztott igényt meg nem itéli. Azon egyének nevei, kik ily ügyletekkel foglalkoznak, az elnökségnek bejelentendők, mely a feljelentéseket külön lajstromban nyilvántartja, és amennyiben az illetők a tőzsde tagjai vagy látogatói, a fegyelmi eljárás megindítása iránt is intézkedik.« T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy ez a rendelet eléggé bizonyítja, hogy a tőzsde maga is igyekszik azon elemeket távoltartani, a kiknek nincs és nem lehet helye a tőzsdén; a kik csak azért mennek oda, hogy felvegyék a hányadot, ha nyernek és tovább álljanak, ha vesztenek, és ezt a becsületes kereskedelem terhére róva, elnevezzék annak képviselőit svindlereknek és gazembereknek. (Folytontartó nagy zaj. Elnök csenget.) Szüllő Géza: Utazó ügynökök vannak erre. Inczitálják az embereket, hogy játszszanak. (Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Sándor Pál: Én nem lépek a képviselőház elé üres frázisokkal, hangzatos jelszavakkal, hanem tényeket mondok és azokat nem lehet megczáfolni egyszerű kiabálásokkal. Zboray Miklós t. képviselőtársam azt mondotta , ,. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: {csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Sándor Pál: . . . hogy ezt a tőzsde-rendeletet nem alkalmazzák, (Egy hang balfelöl: Bizony nem!) Zboray Miklós: Vagy két-három esetben igen, ezeket fel is fújták, de azután nem alkalmazták többé. Sándor Pál: Leszek bátor hMatkozni erre is, mert el voltam rá készülve, hogy az első az lesz, hogy egyik-másik szeretetreméltó t. képviselőtársam azt fogja mondani, hogy nem alkalmazzák. Méltóztassék meghallgatni, hogy hogyan alkalmazzák. (Halljuk! Halljuk!) Az 1900-ik évben 1080. szám alatt a következő ítéletet hozta a tőzsde: Visontai Soma: A katonatiszt esete! Csak akkor alkalmazták, de soha többet! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Akkor felfújták a dolgot!) Sándor Pál: Visontai Soma t. képviselőtársam azt mondta, hogy akkor alkalmazták, de azóta soha, ennélfogva én ezen első esetet kihagyom és megyek tovább. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: Addig nem! Sándor Pál: Nem szükséges, hogy a legflagránsabb esetet vegyem, vehetek én másikat is, de ha valamit állítanak a képviselőházban, akkor azt be is kell bizonyítani. A 2159/899. szám alatt — alperes pékmester volt — a következő ítéletet hozta a tőzsde (olvassa): ^Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Minthogy a bíróság a per körülményeiből azt a meggyőződést merítette, hogy az alperesnek vagyoni viszonyaMal arányban nem áll és értelmi körét is meghaladja, nem képez reális ügyletet, hanem a tájékozatlan alperesnek kizsákmányolására irányul, az annak alapján jelen keresettel érvényesített igényt jogvédelemben részesithetó'nek nem találja és ehhez képest a bíróság felperest keresetével elutasította és mint pervesztest a felmerült ítéleti illeték megfizetésére kötelezte«. (Zaj.) Molnár Jenő: Ki volt a felperes, az a kérdés ? Sándor Pál: T. Molnár Jenő barátomnak megmondom, hogy ki volt a felperes: bizonyosan egy kereskedő. Molnár Jenő: Nem az a fontos, hanem hogy a tőzsdetanács tagja volt-e a felperes vagy nem! (Zaj.) Sándor Pál: Ha meg akar róla győződni, én a számokat megmondom, kíváncsiságát kielégítheti a képviselő ur, 1083 1898. Az alperes ebben az esetben százados, a kinek, ha kívánja, a nevét is megmondom, de nem az a százados, a kit Visontai képviselő ur említett. (Felkiáltások balfel"): Menjünk tovább!) Ha ez nem tetszik, hát menjünk tovább (olvassa): »Felperes keiesetével elutasittatik. Indokok: a tárgyalás adatai alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutván, hogy ezen esetben a tőzsdetanácsnak a tőzsdeügyletekben járatlan személyek ellen folytatott perekre nézve 1895. február 20-án tett kijelentése alkalmazandó s ennek alapján felperest keresetével elutasította és költségek viselésére kötelezte.* További példa, száma 906 1900. »Felperes a kereset szerint vendéglős, a tárgyalás anyaga szerint pinczér. Felperes keresetével elutasittatik. A tőzsdetanácsnak a tőzsdeügyletben járatlan személyek ellen folytatott perekre vonatkozólag 1895. év febr. 20-ikán kelt elvi jelentőségű határozatának az a czélja, hogy a tőzsdén spekuláczionális ügyletnek kötésétől nem önálló és oly személyek, a kiknek rendes üzletköréhez az ily ügyletek kötése nem tartozik, távol tartassanak.« T. ház! Ha maga az ítélet azt mondja, hogy az a czélja a rendeletnek, hogy távol tartassanak, akkor azt hiszem, hogy szigorúbb rendszabályokat semmiféle törvényhozás nem alkalmazhat. Itt van továbbá, t, ház, egy ötödik és egy hatodik eset. De ezen esetben is áll a nürnbergi mondás: »Nur ein solcher Dieb wird gehängt, den man hat« Ott, a hol nincsen feljelentő, nincsen ítélet. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt van az 1899, évi 1179. számú ítélet indokolása. Alperes földmMes ; (olvassa): »Jóilehct a tárgyalás során kiderített perkörülmények szerint felperesnek az ügyletek megkötése körüli jóhiszeműsége — tekintettel arra, hogy ezek kezdeményezése nem tőle éred — : kétséget nem :,r>*
