Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-222
410 222 országos ülés 1903 márczíns 7-én, szombaton. Gr. Zselénszky Róbert: T. ház! A Österreichische Centralstelle zur Wahrung der Landwirtschaftlichen Intrressen, a melynek nagy befolyása volt az osztrák tőzsde-törvény létrehozásában, folyó évi január 26-án »Mahnruf an die ungarischen Landwirte* czimen egy körlevelet bocsátott ki, a melyben kifejtette, hogy daczára a tavalyi kitűnő termésnek, mely hMatalos adatok szerint Magyarországban 50 millió mm.-ra, Ausztriában pedig 13\ ; 2 millió mm.-ra tehető, behozatott a közös vámterületre novemberben 34.000 méterm., deczemberben pedig 15.000 méterm. búza. Bejelentette, hogy sikerült nekik Ausztriában egy olyan törvényt hozni, a mely megtiltja a fedezetlen határidőüzletet, tehát ebben a kérdésben némileg szanálva van a helyzet, és végül azt mondta, hogy a legnagyobb könnyelműségnek felelne meg, ha tovább tűrnék Magyarországon a kereskedelemnek egy oly kinövését, a mely egy oly kitűnő termésű évben is, mint a minő volt a tavalyi, képes a g3árosok érdeke ellen és az egész ország, és a magyar gazdaközönség kárára búzát külföldről importálni. Ezt, mint már sokszor ismételtük, bátran közgazdasági bűnnek minősithetjük. Mindezekből az következik, hogy igenis minél előbb kell hozzálátni a tőzsde-törvény meghozásához és a fedezetlen határidőüzlet lehetetlenné tételéhez. (Helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon.) De miután bizom abban, hogy Széll Kálmán miniszterelnök ur meg fog felelni az ország többsége kívánalmainak, mikor erre ideje lesz, miután okvetlenül sürgősebb a tőzsdereformnál is a jelenleg a ház asztalán fekvő vámszövetség megkötése Ausztriával, s az autonóm vámtarifa megszavazása, nem fogadhatom el Rakovszky István igen t. képviselőtársamnak indítványát. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Sándor Pál t. képviselő ur félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása czimén kér szót. Sándor Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Engedje meg a t. képviselőház, hogy ugyan rekedt hangon, de szavaim helyreigazítása végett, még egyszer felszólaljak e kérdésben. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Zselénszky Róbert t. képviselőtársam hMatkozott az én múltkori beszédemnek szavaira és azt mondta, hogy azért, mert a fedezett és fedezetlen határüzletet nem lehet megkülönböztetni, azért én azt kívánom, hogy az egész határidőüzlet maradjon meg ugy, a mint van. Ebben én igazat adok t. képviselőtársamnak. Azonban én meg is magyaráztam, hogy miért. És erre ő, a mint látom, vissza nem emlékszik. Én azt mondtam, hogy nem a kereskedelemnek van szüksége a határidőüzletre, hanem azt argumentáltam, hogy az országnak van szüksége reá. (Zaj a szélsöbáloldalon.) Förster Ottó: Ojjé! Akár le is ülhetsz! Sándor Pál: Hát én igen jól tudom, hogy ; Förster t. képviselőtársam nagyobb auktoritás '. ebben. Förster Ottó: Okvetlenül! Természetes ész! szel! Sándor Pál: Határozottan nagyob auktoritás ! Azonban meg fogja engedni, hogy mMel az én véleményem ellenkezik az övével, megmondjam az én véleményemet. Az »ojjé«-vel még semmi sem lett elintézve, Éu azt hiszem, hogy mi hidegen érvelünk és hogy az egész dologra egyáltalában komolyabban nem kell reflektálni. Szükségesnek tartom mégis, hogy azt, a mit mondtam, helyreállítsam ugy, a mint azt én igazán gondoltam. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Azonban az igen t. képviselőtársam tovább is ment. Elmondta a régi volt kassai beszédnek az egész szövegét, elmondta az akkori Rohonczy által szuggerált dolgokat, a melyek akkor sem állták meg teljesen helyüket és ma sem állják meg. Azokat a szerb búzákat ugyanis, a melyeket az akkori képviselő Rohonczy nem akart átvenni, akkor igen drágán, drágábban mint akkor ugyanolyan minőségű magyar búzát adatták el a külföldre, csakhogy Rohonczynak nem az volt a czélja, hogy búzát átvegyen, hanem ugyanaz volt a czélja, a mi miatt önök a fedezetlen határidőüzletet meg akarják szüntetni, t, i. a differencziákon nyerni akart. Szüllő Géza: Ezt kell meggátolni! Ne lehessen játszani! Sándor Pál: T. képviselőház! Én életemben élesen figyeltem meg azokat, a kik a tőzsdére mennek, hogy szerencsét próbáljanak és határozottan kinyilatkoztatom azt, hogy ha iehet rendszabályokat teremteni, akkor teremtessenek meg azok a rendszabályok, a melyekkel a játszók a tőzsdétől távoltartassanak. (Zaj a néppárton. Halljuk! Halljuk !) Uraim, azzal hogy háborgatnak a beszédemben, nem fogjuk elintézni a dolgot. Förster Ottó: A tenger is háborog és mégis egészséges. (Zaj!) Gr. Tisza István: A tenger esztelen lény! (Derültség jobbfelöl.) Sándor Pál: Legyen szabad felemlítenem, hogy a tőzsde is a maga kebelében igen erélyes rendszabályokhoz nyúl, hogy a fedezetlen játéknak elejét vegye. (Zaj balfelöl.) Legyenek olyan kegyesek meghallgatni azt a rendeletet, mely ma is érvényben van és a melyet a tőzsdetanács , . . Zboray Miklós: Nem nagyon alkalmazzák. (Zaj a bal- és a szélsöbáloldalon.) Nem alkalmazzák a gyakorlatban. Sándor Pál: Zboray Miklós t, képviselőtársamnak azon megjegyzésére, hogy nem alkalmazzák, lesz egy igen rövidke feleletem. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis azt mondja a tőzsdetanácsnak 1895. február 20-án kelt rendelete (olvassa) : »A tőzsdetanács szükségesnek tartja kinyilatkoztatni, hogy a tőzsdebirőság elé vitt perekben a tőzsdebirőság figyelme oly körülményekre is
