Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-218

290 218 országos ülés 1903 és ez mindennél több, — a mint a közös had­sereg rendelkezik csapattestekkel és azon arány­ban, a mint a közös hadsereg rendelkezik a hadsereg harczképességének minden attributu­máyal, azon arányban lehetővé tétessék, hogy azon csapatokban, a melyek kiegészítésüket Ma­gyarország területéről veszik, a hadsereg teljes­ségének mindezen attribútuma meglegyen, vagy ha nincs meg, megteremtessék. Ezeket mond­tam, ezekért állok. Látszhatom aggkorunak, de lelkemben és szMemben megvan a férfikornak az a teljes akaratereje, a mely szabadon ^meg tud nyilatkozni és ha kell, cselekedni is. (Élénk éljenzés és helyeslés a jobboldalon.) Endrey Gyula jegyző: Luby Béla! Luby Béla : T. képviselőház! Sokkal inkább érzem erőtlenségemet, (Halljuk ! Halljuk! a szélsobaloldalon.) semhogy a már eddig elhang­zott fényes beszédek után felszólalni bátorkod­nám, ha az előttünk fekvő nagyfontosságú tör­vényjavaslat engem is nem kényszerítene arra a kötelességérzet szavával, hogy a nemzet ellen irányult újbóli megterheltetés ellen gyenge sza­vamat én is felemeljem. (Halljuk! Halljuk ! a szélsobaloldalon.) Mielőtt magához az előttünk fekvő törvény­javaslathoz, illetve annak indokolásához hozzá­szólanék, Hieronymi t. képviselőtársam és az igen t. honvédelmi miniszter ur egy-egy állítá­saira kívánom megjegyzéseimet megtenni. (Hall­juk ! Halljuk! a szélsobaloldalon,) Hieronymi t. képviselőtársam a törvény­javaslat mellett elmondott dicshimnuszában jó­nak látott bennünket akként aposztrofálni, hogy borsódzik az ország háta már a sok rémes do­logtól, a melyet az ellenzék szónokai a katonai törvényjavaslatok ellen elmondtak. A t. kép­viselőtársam kijelentéseiben ellenünk foglalt vádnak igazságát nem fogadhatjuk el, (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) mert ennek a vádnak az igaz­ságtalanságát csak a tájékozatlansága múlja felül. (Igaz ! TJgy van ! a szélsobaloldalon.) Hogy e rémes beszédek, a melyek részünkről elmon­datnak, nem annyira rémesek, azt rég időktől fogva elvitázhatatlanul bizonyítja az a régi elv, hogy a mikor a nemzettől a hatalom ujabb ál­dozatot akar kicsikarni, ebbeli ténykedésével rendszerint a nemzet közérdekeire szokott hMat­kozni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A nép jogai évszázadok óta a közérdek nevében koboztatnak el, vagy legalább is megnyirbál­tatnak. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Beismerem, hogy sokkal kellemesebb a hatalom fénykörében a kormányt ilynemű törekvésekben támogatni, mint a dinasztiák nagyravágyása ellen a szegény adózó nép érdekeit megvédeni. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Azt azonban már még sem tételezem fel a t. tálol­dalon ülők egyikéről sem, hogy azt valami nagy szerencsének tarthatná egy nemzet, ha rá ujabb és ujabb vér- és pénzáldozatokat rónak. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) márczhis 3-án, kedden. | Őszintén szólva, nem oly csekély teher az, a mely a törvényjavaslat megszavazása által a nemzetre hárul, hogy azt a nemzet háta oly kedvvel és gyönyörűséggel viselje, mint azt t. képviselőtársam talán esképzeli. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Azt hiszem, hogy a nemzetnek nem ebben a házban, de a házon kMül levő nagy többsége feltétlenül a mi meggyőződésünkben osztozkodik, s nem az önökében. Hogy mennyire borsódzik a nemzet háta a mi sok rémes dolgu beszédünktől, s mily nagy élvezetet talál ezekben a törvényjavaslatokban és azok védelmezőinek ékesszólásában, fényesen bizonyítja és igazolja a szívből szólaló kérvé­nyek özöne, a mely ideérkezik. (Igaz! Ugy van ! a hal- és a szélsobaloldalon. Ellenmondás a jobb­oldalon.) Kubik Béla: Kétszázon felül vannak! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meg vannak rendelve! (Zaj a bal- és a szélso­baloldalon.) Luby Béla: Mindezekről t. képviselőtársam nem akart tudomást venni, én azonban kérdem itt az ország szine előtt, mutasson egyetlen vár­megyére, vagy törvényhatósági városra, a mely kérvényezné e szerencsétlen törvényjavaslat meg­szavazását? (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: Az egyházpolitika alkalmából jók voltak! Most persze nem! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindent a maga idejében! (Zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán: Mi szükség van erre? Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Luby Béla: Mégis csodálkozom, hogy a t. túloldalon még ebben a kérdésben is annyira kompakt együtt tart az egész nagy párt, és hogy pártjuk odahagyásában többen nem kö­vették gróf Zichy Jenő példáját. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Éljen gróf Zichy Jenő! (Élénk éljenzés a bal­és a szélsobaloldalon.) Luby Béla: Kinek a legszebb kötelesség, az élő lelkiismeret megnyilatkozásáért velünk együtt milliók nyújtják az elismerés pálmáját. Önök közül többen is követhetnék e tiszteletre méltó példát, mert nem régen a választások idején számosan voltak önök közül olyanok, a kik Isten szabad ege alatt hangosan kijelentést tettek a választóik előtt arra nézve, hogy a már-már elviselhetetlenné vált közterhekhez szavazatukkal hozzá nem járulnak, a kormányt ebbeli törekvésében nem támogatják. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Vagy talán a szavazás nagy napjára tartják fenn választóik­nak azt a kellemes meglepetést, hogy lerázzák magukról a pártfegyelem nyűgét, ellene szavaz­ván a törvényjavaslatnak és az utolsó perczben ellenállnak a sátán incselkedéseinek ? (Helyeslés

Next

/
Thumbnails
Contents