Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-217
217. országos ülés 1903 márczius 2-án, hétfőn. 2G5 igényel. De itt csak háromféle munkáról van szó: a föld-, kőmMes- és elhelyező munkáról, ez egy, másodszor a kőfaragó munkáról, ez kettő, és az ácsmunkáról, ez három. Hol vannak még ezenkívül a vízvezeték, a csatornázás, az asztalos munka, a vasmunka, az összes mázoló munka, burkoló munka, az egész terület kövezése, a festői munka, és a fedélhéjazat és hol van ezenkívül a terület értéke ? Egy ilyen kaszárnyában három zászlóaljat szoktak elhelyezni. íme, ennyibe kerül három zászlóaljnak az elhelyezése. Tegyünk egy kis számítást, t. képviselőház. Hogy csak a kaszárnyák építése tekintetében minő uj pénzügyi szükségletek merülnek fel az ujonczlétszám felemelése következtében, e tekintetben — nem bizván a magam számviteli tudományában teljesen — egy szakértő mérnök urnak, Balogh Kálmánnak számítását fogom a t. házzal megismertetni. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa): »Az ujonczjutalék felemelése, illetőleg a békelétszám növelésével kaf>csolatos ujabb építési beruházások költségei. Könnyebb volna ugyan már megépült kaszárnyák költségei alapján a számítást megtenni, azonban igy is a következők szerint igen jó megközelítéssel meg lehet állapítani azokat. A szokásos és czélszerü kaszárnya-épitőniőd mellett egy gyalogos személyes és közvetlen használatára a kaszárnyaépület legénységi szobákkal ellátott részének egy hosszmétere szolgál egy emeletsorból. Bz pedig az ugyancsak szokásos 11 méter épületszélesség mellett 11 négyszögmétert ad. A kaszárnyákban egyéb mellékhelyiségek, u. m. altiszti lakások, irodahelyiségek, őrségi szobák, zenészek szobája, tornatermek, iskolaszobák, bennlakó tisztek és tiszthelyettesek lakóhelyiségei, konyhák, gazdasági czélokra raktárakul szolgáló helyiségek, börtönök, mosdóhelyek, illemhelyek stb. czéljaíra szükséges 9 négyszögméter, a mi tehát összesen 20 négyszögméter. A szükséges és czélszerü emeletmagasság pedig öt méter lévén, egy katonára eső kaszárnyaépület térfogata húszszor öt, vagyis száz köbméter. A kaszárnyaépületek köbmétere pedig a legolcsóbban számítva, és kétemeletes, háromemelet magas épületet feltételezve, legkevesebb 10 koronába kerül. így tehát egy gyalogos vagy más fegyvernemhez tartozó katonaság elszállásolása százszor tíz korona, vagyis ezer koronányi építési beruházást igényel, megjegyezvén, hogy a szükséges telek megszerzésének költsége nincsen tekintetbe véve. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szerint az ujonczjutalék emelkedik a magyarosztrák monarchiában a közös hadsereg számára 22.000-rel. a honvédség és a Landwehr számára 7000-rel, vagyis három, illetőleg hat év múlva a békelétszám a közös hadseregben 66.000-rel, a honvédségben és a Landwehrben 14.000-rel növekedik meg, összesen tehát 3 év múlva a békelétszám kereken 80.000 katonával lesz nagyobb. Minden év október havában, tehát az eddigihez képest a létszám, ha a fogyatékokat, KÉPVH. NAPLÓ 1901 1906. XII. KÖTET. a melyek időközben előállanak, tekintetbe veszszük, körülbelül 78.000-rel lesz nagyobb. Ezeknek elszállásolásáról kell gondoskodnunk. 78.000 katonának elszállásolása pedig az előbbi részletezés szerint, egy hatszázezer koronás beruházási költség szem előtt tartása mellett 78 millió koronányi épitőköltséggel jár. A taraczk- hegyi és tábori tüzérség számára azonban még istállókról, ágyúállásokról, a vasúti és vonatszázadoknál pedig tágas raktárakról kell gondoskodni. Mindezt jjedig egybefoglalva — évi 11.000 ujonczról lévén szó, — a fogyatékokkal három év múlva 32.000 embernyi létszámú 'katonaságról kell gondoskodni, az elszállásolás tekintetében az év október havában illetőleg az ezen legénység felszereléséhez tartozó lovak, ágyuk és egyéb szerelvények czéljaira szolgáló hajlékokban. Ha pedig az igy felmerült költséget legénységi fejenkint — nem számítva ismét a terület megszerzési költségeket — 700 koronára becsüljük,'akkor a valószínűséget mindenesetre megközelítettük, de semmiesetre sem haladtuk túl. Ekkor pedig ezen uj keretek számára szükséges egyéb, nem legénységi elhelyezésre szolgáló épületek épitőköltsége legkevesebb 32.000 korona kétszázszor, azaz 22,400.000 korona, mondjuk kereken 22 millió korona összegben állapitható meg. A haditengerészetnél az emelés 1320 fő. Ezen legénység elhelyezésének kérdését ne részletezzük. Mindezen összegekhez még az évenkint fegyvergyakorlatra behMandók szaporulata, a melyik circa 65.000 főre tehető, járul. Ezen ujabb épitőköltségek igaz, hogy aránylag nem nagy összegeket igényelnek. (Halljuk! Halljuk!) Ezen könnyebb, barakszerü épületek költsége fejenkint 100 korona, tehát összesen 6,500 000 korona beruházás. Az ugyancsak érvényes előbbi megokolással a tüzérségi szaporulattal 7,500.000 korona. Végül vegyük tekintetbe a telekmegszerzés költségeit. Ez ugyan részben nem valóságos kiadós, de mindenesetre értékes telkeknek katonai czélokra leendő lekötését jelenti. Hozzávetőlegesen ezt 7 x /g millió koronára becsülvén, a mi szintén igen mérsékelt összeg, végösszegül mint építési beruházások költsége telekszerzés nélkül 107•• /g millió korona, telekszerzéssel 115 millió korona fog felmerülni. Mindezen kiadások pedig tülnyomólag az illető katonaságot befogadó városokra hárulna teherként. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nézzük, mire volnának ezen költségek czélszerüen ugy fordíthatók, hogy abból a közgazdaságra ne kár. hanem haszon háramoljon. Ezen összegből, a megterhelendő városra gondolván, legalább 60 darab 25.000 lakosú város volna egészséges és modern egészségügyi követelményeknek megfelelő csatornázással és kifogástalan Móvizet szolgáltató vízvezetékkel ellátható. Ez a körülmény azért érdemel kMáló figyelmet, mMel, 34
