Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-215

215. országos ülés 1903 február 27-én, pénteken 187 hadgyakorlatoknál békében, mint az éles töltés háborúban. Ilyen gonddal készítik elő és szok­tatják a porosz katonát minden detailban. Vészi József: Minálunk spórolnak a vak­töltéssel! (TJgy van!) Szemere Miklós: Másik állandó szövetsége­sünk, Olaszország, elől jár a czéllövészet terén. A czéllövés maga egy nemzeti intézmény: »Tiro a segno Nazionale.« Még Umberto király ural­kodása alatt létesült Depretis minisztersége idejében. Az olasz nemzeti lövöldék parancsnokai rendesen kiszolgált tisztek. Az olasz aktM had­sereg legénysége is közreműködik és technicze mindenben segit a czéllövészetnél, ott egybe van forrva a czMil és katonaság. A munkás nép főképen vasárnapokon és más ünnepnapo­kon végzi lövőgyakorlatait. Van Olaszországban ilyen nemzeti lövölde körülbelül 820 és tagja van circa 180 — 200.000. Első czélja a nemzeti czéllövészetnek, a mint az előttem fekvő törvényből és regolamen­tóból kitűnik, »dipreparare la gioventu al ser­vizio militare.« Azaz, a fiatalság előkészítése a hadi szolgálatra a főczél, igy mondja a tör­vény 1. §-a. A nemzeti czéllövészet műszaki szempontból a hadügyminisztérium alatt, ad­mini^ztratM szempontból pedig a belügyminisz­térium alatt áll, az egész törvényt és regola­mentót itt nem idézem, elég legyen, ha felem­lítem azt, hogy a 7. §. értelmében a szegény emberek sem tagdijat nem fizetnek, de még nmnicziót sem. A 8. §. meghatározza, hogy a kik két évig részt vettek a nemzeti czéllövé­szetben, az előirt szabályok betartásával, azok előnyökben részesülnek, mint rezervisták, gya­korlatra kevesebbet, vagy egyáltalán nem hMat­nak be, és esetleg csak kétévet szolgálnak, (Helyeslés.) a 9. §. szerint azok, a kik legalább egy évig nem vettek részt az előírásos nemzeti czéllövészetben, egyéves önkéntesek sem lehet­nek. A ezéllövő fiatalság Olaszországban ma már katonai gyakorlatokat is végez. A későbbi katonai fegyelemhez szoktatni ez is jó. Be van bizonyítva, hogy a mióta az olasz ifjuság a nemzeti czéllövészetben részt vesz, a katonaság több, mint 50 °/o-al jobban lő. A nemzeteket nagy rázkódtatások, vagy szerencsétlenségek szokták észre téríteni, igy történt a görögökkel, a mint a törökök által megverettek, és látták, hogy a görög sereg lőni semmit sem tud, azonnal behozták a czéllövé­szetet olasz módra. TJgy vagyok értesülve, hogy a Görögországban vitézül küzdött Bicciotti Gari­baldi tábornokot, a ki vitéz olasz önkénteseinek több mint felét elveszítette a damokosi csatá­ban, a nagy Garibaldi fiát bízták meg, hogy az egész czéllövészetet görög földön organizálja. A svájczi ifjuság katonai neveléséről itt e házban a múlt tavaszszal kimerítően beszéltem. Angliában most a búr háború óta óriási mozgalom van a lövöldék felállítására. Naponta lehetett olvasni a »Sportsman«-ben, hogy ez és ez az ur állított fel birtokán lövöldét a népnek. Az angol nemesség színe-virága lenn volt Transvaalban. Anglia leggazdagabb földes ura, a westminsteri herczeg mint vőlegény harczolta végig a háborút, Lord Boberts oldalán szárny­segédi minőségben. Anglia első pair-je, a norfolki herczeg pedig már mint — gondolom r — nagy­apa harczolt és önkónteskedett lenn. És ezek a nemes urak, a kik lelkesen koczkáztatták életü­ket Transvaalban Angliáért, most zsebükbe nyúlnak és örömmel pótolják, a mi náluk nem volt, építtetnek lövöldéket és igy biztosítják a jövendő Anglia uralmát, az angol faj szupre­mácziáját, az angol imperializmust. Magyarországon a polgári lövöldék semmi összefüggésben az állammal nincsenek és semmi segélyben nem részesülnek, sem a magyar állam­tól, sem a hadi kincstártól. Mondhatnám, hogy nálunk a czéllövöldék dMatja párhuzamban ha­nyatlott a fegyverek pontosságának és a czél­lövészet fontosságának emelkedésével. (Igaz! TJgy van!) Ausztriában sokkal több a lövölde és a jó lövő, különösen az alpesi tartományokban, de az állam ott sem tesz közvetlenül semmit a fontos intézmény emelésére. A czéllövészetről szólva, felemlítem, hogy már az amerikai szeczessziő-háboru alkalmával az ellenség rémei voltak a texasi önkéntesek. Sok Cow-boy és más hasonló gyakorlott lövők­ből állottak és ha csak az ellenség közelébe férhettek, az akkori negyven év előtti fegyverek­kel pár száz lépésről néhány perez alatt kilőtték az ellen soraiból a tábornokokat és a főbb tisz­teket, A búrok a legmesszebb mentek a jó lövők méltatásában. Tüzérségükhöz a legjelesebb tűz­mestereket fogadták fel zsoldba, igen nagy fize­téssel : jó részt francziákat. Azt hiszem, az ilyen embereket aranynyal sem lehet eléggé megfizetni és a seregnél megtartani. Ilyesektől függhet egy csata kimenetele. Nálunk vannak a tüzérségnél jó lövők, kü­lönösen a Feuerwerkerek között. Van egy bará­tom, a ki a jobbakat majd mind ismeri. A hadi tengerészeinél egy jó lövő értéke, ha lehet, még nagyobb, (TJgy van!) mert minden lövés sok ezer forintba kerül, és egy ágyúval csak bizo­nyos számú lövést lehet tenni. Ismeretes Strassburg ostrománál 1870-ben egy német tüzér esete. A strassburgi dóm tor­nyán a francziák egy obszervatóriumot állítot­tak fel. Ez a németeket nagyon zavarta és egy ismeretes jó lövő tüzért rendeltek az obszervató­riumbeliek elzavarására. Ennek a német dere­kasan meg is felelt, de aztán ráadásul parancs nélkül lőtt még egy utolsót és találta a tornyon a keresztet, és a vaskereszt meghajlott. Ezért a lövésért a katona fegyelmi büntetésben részesült, de az ostromló sereg tisztikara egy nagy kollek­tát rendezett neki művészi lövéséért. 24*

Next

/
Thumbnails
Contents