Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-208

4 208. országos ülés 1903 február 17-én, kedden. Gajáry Géza: Akkor hát ne beszéljünk erről. Folytatom az olvasást. (Olvassa): Bay Lajos, b. Bánhidy Antal, Bernáth Béla, Berze­viczy Albert, gr. Bethlen István, Biró Lajos, Blaskovics Ferencz, Bolgár Ferencz, Boncza Miklós, Bónis István, Böszörményi Sándor, Brezovay László, Bujanovics Gyula, Csörgheő Gyula, Cseh Ervin, Daniel Gábor, Darányi Ig­nácz, Daróczy Aladár, Dobiecki Sándor, Doma­hidy Elemér, Dókus Ernő, Dedovics György, Eremits Pál, Farkas Ábrahám, b. Feilitzsch Arthur, b. Fejérváry Géza, Fernbach Péter, Gajáry Géza, Gränzenstein Béla, gr. Hadik János, b. Harkányi János, Hámory László, He­gedüs Loránt, Heltai Ferencz, Holczer János, Hollaky Imre, Jovanovics István, Josipovich Géza, Kabos Ferencz, Kammerer Ernő, Kiss Ernő, Kiss Pál, Klobusiczky János, Konkoly­Thege-Miklós, Krecsmarik János, Kubinyi Géza, Kiss Oszkár, Latinovics Géza, Láng Lajos, Lázár Menyhért, Lindner Gusztáv, Lónyay Géza, Luppa Péter. Hentaller Lajos: Luppa Pétert nem láttuk! Gajáry Géza : Kérem, azon alkalommal itt volt és innen vezették el karonfogva! (Tovább olvassa a névsort:) Manasszi György, Mandel Pál, Molecz Dani, Molnár József, Münnich Aurél, Nagy Mihály, Nagy Sándor, b. Nopcsa Elek, Nősz Gyula, Nyegre László, Oberth Károly, Pékár Gyula, Perczel Dezső, Pildner Ferencz, Pintér Sándor, Plósz Sándor, Ponory Sándor, Habár Endre, Badovanovics György, Ragályi Béla, Pónay Ernő, Rónay János, Sacelláry György, Sághy Gyula, Sándor Pál, Schmidt Jó­zsef, Semsey Boldizsár, Semsey László, Smialovszky Valér, b. Solymossy Ödön, Sréter Alfréd, Stáje­vics János, r Szabó Ferencz, Szájbely Gyula, Szentiványi Árpád, Szentiványi Gyula, b. Szent­kereszthy György, Széll Kálmán, Szivák Imre, Szombathy György, gr. Teleki Sándor, gr. Thorotzkai Miklós, Tormay Károly, Török Ber­talan, Tuba Já.nos, Ugron János, Vancsó Gyula, Veszter Imre, Vészi József, "Werner Gyula, Wlassics Gyula és Wolfner TMadar. Gabányi Miklós: Eső után köpönyeg! ez már régi dolog ! Gajáry Géza: Lehet, hogy a képviselő ur ugy vélekedik, hogy eső után köpönyeg, de én nem azt tartom. A most felolvastam jegyzékben tehát 113 képviselőtársamat jeleztem mint olya­nokat, a kik erről az oldalról akkor jelen vol­tak. De szükségesnek tartom még megjegyezni azt is, hogy van még 8 olyan képviselőtársam, a kik állítólag — és ha kMánják, ezeket is meg­nevezem — jelen voltak azon az ülésen, azon­ban még velük azóta személyesen nem érintkez­hetvén, ezen névjegyzékbe őket be nem vettem. De már ebből is kétségbevonhatlanul kitűnik, hogy a közöltem ezen névjegyzék szerint is 100-on felül és legalább 113-an voltunk jelen ezen oldal­ról ; de ha a mélyen t. ellenzéknek az azon olda­lon jelen levő néhány tagját éhez a számhoz hozzáveszem, azt hiszem, nagyon megközelítem, ha talán nem is értem volna el a 120, 121, 122 számot. Kizárólag ezért, s legkevésbbé sem, — hogy félreértésre okot ne adjak — az elnöki határozat utólagos igazolása végett, a mire jo­gom nincs is és a mire szükség sincsen és ki­zárólag a saját érdekemben és személyes kérdés­ben szólottam; magát a névjegyzéket pedig, hogy bárki is megnézhesse, a ház asztalára ezen­nel leteszem. (Helyeslés jobb felöl.) Kubik Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Személyes kérdésben kérek szót. Azokat, a miket Gajáry Géza igen tisztelt képviselőtársam az imént elmondott és felolva­sott, én már a múlt alkalommal sem vontam kétségbe és nem mondtam azt, hogy a miket ő állított, azok nem volnának igazak. Azonban erre az egész dologra megjegyzésemet mégis a saját magam reputácziója érdekében meg kell tennem. (Halljuk!) A parlamentáris életnek megvannak a for­mái, a melyeket feltétlenül be kell tartani. Akkor én abból az alkalomból azt kívántam dokumentálni, hogy az elnök az én kérésemnek, a melynek jogosultsága a házszabályokban el van ismerve és biztosítva van, nem tett eleget. Én, természetes, más pillanatban olvastam meg a túloldalon ülő képviselőket, a mikor 74—76 képviselőt számláltam. Gajáry t. képviselő ur pedig szintén máskor, és akkor 122 képviselő jelenlétét konstatálta. Szívesen elismerem, hogy ő a hiányzó 7 — 9 képviselő úrral, a ki ott fel­sorolva nincs, találkozni nem tudott, és az igaz­sághoz hMen nem is kívánta őket itt felemlí­teni. De azt hiszem, konstatálhatom, hogy a par­lamentáris formák akkor meg nem tartattak és az itt felolvasott névsor csak akadémikus jellegű. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Ép olyan az, hogy hasonlattal éljek, mint a mikor a t. szabadelvű párt a szabadelvű kör­ben az ex-lex alkalmából aláíratta tagjait, és ezzel akarta a törvényesség bélyegét rásütni a törvénytelen állapotra, a mely akkor fenforgott. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) A szavazás törvé­nyes formáit csak itt lehet elérni, nem pedig akár a házon kívül, akár prMát beszélgetések során. Ezt kívántam előadni. (Helyeslés a szélso­baloldalon.) Gajáry Géza: T. ház! (Mozgás. Felkiáltá­sok : Napirend!) Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Legelőször is köszönöm t. képviselőtársamnak, hogy nyíltan is elismeri, hogy most már teljes meggyőződést szerezvén arról, a mit akkor jeleztem, (Fel­kiáltások a szélsobaloldalon: Már akkor is él­ismerte!) konczedálja, hogy ő másik pillanatban olvasta meg a képviselő urakat, és csak igy állhatott elő közöttünk a differenczia a szám tekintetében. Másodszor kijelentem ujolag, a mit hangsúlyoztam előbbi felszólalásom végén, hogy tisztán személyes kérdésnek tekintem ezt az

Next

/
Thumbnails
Contents