Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-192
192. országos ülés 1903 nyen emelkedett a teherviselési képessége. Hiszen a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur is meg tudja mondani, hogy az utóbbi időkben hány elszegényedett egyház adta át az államnak iskoláját, azok az emberek, a kik vallásukhoz, iskoláikhoz mindenkor törhetlen hűséggel ragaszkodtak, de már azok fentartására többé anyagi áldozatot hozni nem képesek. (XJgy van! a szélsőbaloldalon.) Azt is emliti a t. honvédelmi miniszter ur, hogy azért is szükség van az ujonczjutalék felemelésére, hogy a tényleges állományban szolgáló legénység egy része hazabocsáttassék. Hát akkor mikép áll meg az indokolás azon másik része, hogy az eddigi létszám a békelétszám fentartására nem elégséges. Pozsgay Miklós: Ez csak olyan szemfényvesztés ! Bernáth Lajos: A kiképzett katonák elbocsáttatnak, helyettük ujonczok vétetnek fel az ujabb, tökéletesebb hadászat terveinek kitanulására, eszközeinek kezelésére. Hiszen akkor a létszám alig emelkedik, tagjai tanulatlanokból vétetnek fel és igy ez a törvényjavaslat immár czéltalanná vált. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A véderó'-bizottság jelentésében, a melyben elfogadásra ajánlja ezen javaslatot, egyebek közt azt is mondja, hogy e törvény nem is lépne azonnal életbe, hanem csak 2—5 év múlva. Hát akkor miért sürgeti a kormány oly lázas sietséggel ennek tárgyalását? Miért szőtte be a t. honvédelmi miniszter ur annak 4. §-ába, hogy a jelen törvény kihirdetése napján azonnal hatályba lép, a mely » azonnal« szócskát aztán a pénzügyi bizottság nagyobb következetességgel ki is törült? Miért kéri e törvényjavaslat elfogadását csupán csak az 1903. évre, azt mondván, hogy a törvényhozásnak ugy is módjában lesz ezen törvényjavaslatot évről-évre meg- vagy meg nem szavazni? Igenis módjában lesz, sőt majd kötelességében fog állni évről-évre nemcsak ezt a javaslatot, hanem ennek fokozottabb méretű hatványait is elfogadni és megszavazni. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Következményeit! Bernáth Lajos: A pénzügyi bizottság idevonatkozó jelentésében szintén pártolja e törvényjavaslatot. Egyebek közt azt mondja, hogy ennek életbeléptetése nem jár költségemeléssel; alább azonban már megengedi, hogy mégis 93.000 korona többköltséget fog okozni. Jelentése végén pedig ugy nyilatkozik, hogy a bizottság nem tagadhatja, hogy igen súlyosaknak tartja azon követelményeket, melyek a nemzet áldozatkészségéhez intéztetnek. így hát maga a pénzügyi bizottság sincs tisztában ezen törvényjavaslat életbeléptetésének következményeMel. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Vagy ha igen, ámítani próbálja önmagát, a törvényhozást és a nemzetet. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) KÍPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XI. KÖTET. január 28-án, szerdán. 73 Feltéve, t. képviselőház, hogyha a nemzet annyira dobálózhatnék a milliókkal, a miként azt a t. honvédelmi miniszter ur képzeli, kérdem, vájjon nem volna-e ennél égetőbb szüksége a nemzetnek, bajai, melyeket orvosolni kellene? (Felkiáltások a baloldalon: De még mennyi!) Ott volna pl. a gazdasági viszonyok javítása, mielőtt az ország végromlásba jut. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ott volna a tisztviselők fizetésének rendezése, a mely még ma is csak papíron van. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ott volna a tanítói fizetések rendezése, a kik már elég régóta várnak és nyomorognak ; (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) hiszen még ma is, ha egy csekély ötödéves korpótlékról van szó, azt csak számtalan rovatos Mek kitöltése és utánjárások után, csak nagyon sokára kapja meg az a tanitó, a mit pedig megérdemelt. Ott volnának az iskolaügyek, az állami iskolák számának emelése. Hiszen pl. Magyarország déli vidékein, egész Dél-Biharban, egyetlen egy állami iskola sincs, hanem a népnevelés a különben is végső nyomorral küzdő, megélni alig tudó, legszegényebb oláh nép által csak ittott fentartott iskolákra és az ilyen iskoláknak megfelelő tanítókra van bizva. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Ez a nemzetiségi politika!) Ott volna a kongrua kérdésének megoldása, a lelkészi fizetések olymérvü pótlása, a mely mellett azok tisztességesen megélhetnek; hiszen ez a pótlék az állam részéről ma csupán csak alamizsna. (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Ott volna még számtalan, égetően sürgősen orvoslandó baj. Ezeket csak lassan, fokozatosan lehet orvosolni, mert e bajok orvoslására nincs az államnak pénze, hanem katonai czélokra feltétlenül lennie kell, mert ugy kívánja nagyhatalmi állásunk, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hóbort!) hogy a békében annyit költsünk a hadseregre, hogy majd, ha netalán nehéz idők jönnének, ne legyen többé miből fedezni a háború költségeit. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Keserű csalódás ránk nézve ez a törvényjavaslat, t. ház, (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon.) Hiszen mi most azt vártuk, hogy a t. honvédelmi miniszter ur megoldja végre a kétéves katonai szolgálat kérdését és ezt terjeszti törvényjavaslat alakjában a ház elé. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) És ime, ő azt mondja, hogy ő ugyan ettől nem idegenkedik, de kijelenti, hogy ezen átalakulás óriási anyagi áldozatot követelne az országtól, a mellett még igazságtalanságot is foglalna magában. Kovács Pál: Nevetséges ez a kijelentés! Bernáth Lajos: Hát mégis jól tette volna a t. miniszter ur, hogy ha ezt a kérdést oldotta volna meg, és ha erről terjesztett volna törvényjavaslatot a ház elé, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert alig hiszem, hogy ez nagyobb anyagi áldozatokkal járna, mint épen 10