Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-192

74 Í92. országos ülés 1903 január 28-án, szerdán. ez a törvényjavaslat, a mely most a ház asztalán van. Hozzávéve még azt, hogy a mig amazt a nemzet várja és óhajtja, addig emettől irtózik és minden módon menekülni igyekszik. (TJgy van! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) De kérdem, miért is lelkesednék a nemzet annyira a hadsereg iránt, hogy utolsó betevő falatját is annak áldozza? Hát nemzeti-e ez a hadsereg, a mely nem a nemzeté, a melynek csak fentartási költségei, csak terhei hárulnak e nemzetre, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) de vele semmiképen nem rendelkezik, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a melynek szelleme, szolgálati nyelve idegen, jelvényei, tisztjei idegenek, a kik a Gotterhalte hangjai mellett tanítják fiainkat lelkesedni, nem a hazáért és a nemzetért, hanem legtöbbször idegen érdekekért. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) És az ilyen szellemben kiképzett magyar katonák lelkesültséget a legnagyobb mértékben mutatja az a számtalan öngyilkosság, a mely a katonák között évenkint előfordul (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a melyben nem utolsó szerepet játszik az idegen tisztek humánus bánásmódja. (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) A katonai iskolákban is ugy nevelik a tiszteket, hogy az egyikben követendő példánykép gyanánt oda állítják Hentzi szobrát, (Ugy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon,) a másikban pedig meghamisítják a történelmet, midőn, pl. Piskiről azt tanítják nekik, hogy 1849-ben ott tette tönkre az osztrák hadsereg a lázadó magyarokat, pedig bizony ez épen nem igy van. S ha az a katona mindezek daczára mégis magyar marad, tiszt korában elhelyezik idegen ajkú ezredekhez és hogy ezen sérelem némiképen mégis orvosoltassék, legutóbb legfelsőbb rendelet folytán most már az ilyeneknek magyar ezredekben kell szolgálni, de csak akkor és annyiban, a mikor és a mennyiben a lehetőség ezt megengedi. (Felkiáltások, a szélsöbaloldalon : Lassan-lassan haladunk!) Ennek a hadseregnek, ennek a telhetetlen és idegen bálványnak kellene most ismét a kormány kívánságára ujabb és nagyobb pénz- és véráldozatot hozni a nemzetnek. Ennek a háznak legalább kétharmad része azt ígérte választóinak, hogy különösen ebben a tekintetben nem enged ujabb terheket rakni a nemzet vállaira, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Váltsa tehát most be mindenki igéretét! Én ezt a törvényjavaslatot nem szavazom meg. (Hosszantartó, élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kMan gzólani. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. ház ! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a baloldalon: Kilép a szabadelvű pártból? B. Fejérváry tagadólag int. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Megéljenezzük, ha kilép !) Az nem elég jutalom! (Derültség a jobboldalon.) T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Eddigelé három határozati javaslat terjesztetett a t. ház elé. Kötelességemnek tartom, a mennyire lehet, röviden reflektálni azokra és reflektálni azon követelésekre, óhajokra és kívánságokra, a melyek nemcsak a t. ellenzék részéről, de a.kormánypárt részéről is, t. i. báró Solymossy Ödön t. barátom részéről, mint óhajok terjesztettek elő. (Halljuk! Halljuk) A t. ellenzéki pártok vezérei és pedig ugy a 48-as és függetlenségi párt két árnyalatának vezérei, mint mások, többször megpendítették az önálló magyar hadsereg eszméjét. Én azt hiszem, hogy talán kegyesen meg méltóztatik engedni azt, hogy én a magam részéről erre vonatkozólag csak röviden kijelentsem, hogy erre a térre én a magam részéről nem léphetek. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Tudtuk előre! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Mert ez nem a nemzet többségének akarata és nem áll sem a pragmatika szankczió, sem az 1867 : XII. t.-cz. alapján. Az ideirányuló óhajokkal és követelésekkel tehát, méltóztassanak megengedni, hogy ne foglalkozzam, hogy hiába a drága időt igénybe ne vegyem. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Kecskeméthy Ferencz: Majd foglalkozunk mi! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: TJgy Tóth János, mint Holló Lajos t. képviselő urak határozati javaslatai ebben az irányban mozognak, s ennélfogva azon követeléseikre, a melyek az önálló magyar hadsereggel szoros kapcsolatban állanak, nem terjeszkedem ki. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Vannak azonban más óhajok és más követelések, a melyeknek egész sorozata itt van előttem. Nem akarom a t. ház türelmét ezeknek felolvasásával igénybe venni, különben is ismerik mindezen követeléseket, hanem csak arra kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy ezekkel a követelményekkel, észrevételekkel és óhajokkal szemben a magam álláspontját jelezzem. (Halljuk! Halljak!) • Én azt az álláspontot foglalom el, hogy a sokat hangoztatott nemzeti követelmények elől a katonaság, a hadügyi kormányzat nem zárkózott el soha, s nem zárkózik el ma sem addig a határig, (Nagy zaj és mozgás a szélsöbaloldalon.) amíg azok nem vezetnének a közös hadsereg törvényes egységének megbontására. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbról.) A magam részéről e követelményeket három kategóriába foglalnám. Az első kategóriába sorozom azokat a követeléseket, azokat az óhajokat, a melyek részben mindjárt, részben a legközelebbi jövőben teljesíthetők, és a melyek iránt { már bizonyos ígéretek tétettek e házban. A máj sodik kategóriája e'*követeléseknek olyan, a mely ' esetleg érvényesíthető lesz, mondjuk, egyik-másik