Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-192

192. országos ülés 1903 január 28-án, szerdán. 71 Gr. Zichy Jenő: Nem fogadom el a javaslatot először azért, mert minden körülmények között be szoktam váltani szavamat. A képviselők állása és működése ma ugyan nincs irányítva már a régi instrukeziók által; ma az instrukezió nem más, mint lelkiismeretünk, és az Ígéret, a melyet a választóknak tettünk. (Zajos éljenzés a bal- és a széísöbaloldalon.) Lelkiismeretem tiszta volt mindig, tiszta ma is; mert mindig azt cselekedtem, a mit helyesnek és az országra nézve üdvösnek tartottam. (Felkiáltásolc a jobboldalon: Mi is!) S ka most ezen törvényjavaslatot meg nem szavazom, ugy újból megfelelek annak az ígéretemnek, a melyet kértek tőlem választóim, hogy t. i. ezen nehéz körülmények között, ezen súlyos állapotok között, az országra nézve ily terhes javaslatokat meg ne szavazzak. (Elénk helyeslés a bal- és a széísöbaloldalon. Felkiáltásolc : A többiektől is ezt kérték! A többiek is ezt Ígérték !) A másik indok, a miért el nem fogadom e javaslatot, az, hogy ez a javaslat ennek a magyar államnak, a melyet szeretnénk függetlenné, önállóvá tenni, törzsvagyonát támadja meg, azt az örvény szélére viszi. (Élénk helyeslés a bal- és a széísöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Azzal Fejérváry nem tö rődik! Kubik Béla: Az neki smarn! Gr. Zichy Jenő: Miért nem olvasta el a kormány azt a 36 kérvényt, melyet a törvényhatóságok benyújtottak? Elhangzanak kéréseik, mint a vox clamantis a sMatagban, midőn igy szólnak önökhöz (olvassa): »T. képviselőház! Vegye figyelembe magasztos hMatását, vegye figyelembe azt, hogy a magyar nemzet képviselete- Már pedig, ha e javaslatokat megszavazza, méltatlan leend e czimre, mert a nemzeti lét, a nemzet legvitálisabb érdeke ellen cselekszik. Ne feledje el, hogy legfőbb, legnemesebb hMatása védeni a nemzet érdekeit, munkálni javát, biztosítani jövőjét. Hát ugyan mit ér a fényes, óriási számú hadsereg, ha annak fentartása koldussá tesz egy nemzetet? Fényes hadsereg, nyomorgó nemzet, hogy illik ez össze ? Gyönyörű két kép és e képet akarja a honvédelmi miniszter ur az említett javaslatokkal megvalósítani. Mit gondol a kormány, hogy e nép, e nemzet mindent, a mi a molochnak kell, mindent, a mit Bécs üres büszkesége diktál, tűrni fog? Vegye tudomásul a mélyen t. ház, hogy a nemzet türelme fogytán, elkeseredése a legmagasabb fokon áll, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és a széísöbaloldalon.) és nem kell érzelmét sértő javaslatokkal inzultálni, mert ha keserűségén uralkodni nem tud, beláthatatlan következményei lesznek megmozdulásának. (Hosszantartó élénk helyeslés és tetszés a bal- és a széísöbaloldalon.) A ki e javaslatokat megszavazza, az ellensége a magyar nemzetnek, (Zajos helyeslés a balés a széísöbaloldalon.) a képviselőházban pedig nem lehet helye a nemzat ellenségének. (Zajos helyeslés a bal- és a széísöbaloldalon.) Sok csapás érte ezredéves történetében már a magyar nemzetet, kihevert tatár-, törökdulást, német inváziót, de nem tudja kiheverni a saját fiai, saját kormánya által reá hozott óriási terhek súlyát, melyek a közösügyes állapotnak nemzetirtó következményei.* (Elénk helyeslés és taps a széísöbaloldalon.) Ez ország megvárja képviselőitől, hogy bajait orvosolják, sérelmeiken segítsenek. Mikor már igy jajdul fel egy nép, akkor már nagy baj van ! Olvassák csak el ezen 36 törvényhatóságnak kérvényét. 36 törvényhatóság szólalt fel és e közvélemény ellen önök mégis benyújtották ezen törvényjavaslatot. Hát van-e lelkük? {Élénkhelyeslés, éljenzés és taps a bal- és a széísöbaloldalon.) Van még egy harmadik indok is. Én hármat mondottam, a melyek szemeim előtt lebegnek, midőn ezen javaslattól szavazatomat megtagadom. (Halljuk! Halljuk I) A harmadik talán már önöket is közelebbről fogná érdekelni és ez azon lojális érzés, melylyel apostoli királyunkkal szemben tartozunk. Ez az érzés tiltja meg nekem azt, hogy megszavazzam ezen törvényjavaslatot, mert én nem akarom, hogy ezen ország összedűljön és koldus legyen, a melyre senki sem támaszkodhatik. (Hosszantartó, lelkesült éljenzés és tapsabal- és a széísöbaloldalon.) Mindenkinek a saját felfogása irányítja tetteit. Már Deák Ferencz is azt mondotta, hogy mindenki olyan morált csinál magának manapság, a mely kedvéhez, és cselekedeteihez illik. Az én morálom szűk, én nem nézhetek sem jobbra, sem balra, csak egy ut van előttem, a melyen szabad mennem: és ez nemzetünk, hazánk fejlődésének útja. Széll Kálmán miniszterelnök: Mindenkié az! Gr. Zichy Jenő: MMel indokolják önök ezt a törvényjavaslatot? Mindig azzal, hogy nagyhatalmi állásunk ezt megköveteli. De ez a nagyhatalmi állás koldusbotra juttatja e nemzetet. A miniszterelnök ur és a honvédelmi miniszter ur a nagyhatalmi állásra szoktak hMatkozni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tegnapelőtt nem is beszéltem erről! Nem mondtam ! (Egy hang a széísöbaloldalon: Solymossy mondta!) Hát akkor ne hMatkozzék reám! (Nagy zaj a bal- és a széísöbaloldalon.) Pozsgay Miklós : Mondta már százszor, ezerszer is! Gr. Zichy Jenő: Miniszter ur, ha felelni akar, tanuljon meg egy igazságot: a családi jólét képezi az állam erejét, és nem a szuronyok száma! Kecskeméthy Ferencz : Kenyeret a népnek, nem szuronyokat! (Nagy„zaj balfelöl.) Gr. Zichy Jenő: Önök ezt nem tudják, a kik ezt követelik, hogy a hadsereg létszámát emeljük; mert hogy a többi nagyhatalmak emelik, az érthető; hiszen egé-