Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-207

207. országos ütés 1903 február 16-án, hétfőn 465 ségek voltak, az egyszer kétségtelen. (TJgy van! a jobboldalon.) Ha tehát a központi választmány gondoskodik előre, hogy ilyenek most is elő ne forduljanak, csak kötelességét teljesiti. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Én minden elém kerülő visszaélést ebben az ügyben is a magam meggyőződése szerint, a törvény korlátain belül igenis igyekezni fogok lehetőleg megelőzni, megtorolni. De a t. képviselő ur, a ki maga is járatos ezekben a dolgokban, mert igen sokszor van ügyebaja hírekkel, a melyek nem valódiak, nagyon jól tudja, hogy nem minden igaz ám, a mit mondanak az emberek és azért nem lehet előre ítélkezni ilyen dolgokban, hanem, ha valamely dolog tisztán be van bizonyítva, akkor igenis lehet intézkedni és fogok is intézkedni. Kérem, méltóztassanak ezt a választ tudomásul venni. (Zajos, hosszantartó helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Szatmári Mór: T. képviselőház! Előre kijelentem, hogy a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszem. Meglepett azonban engem két dolog. Az egyik a t. miniszter ur hangja, a másik a t. túloldal magaviselete. Sipeky Sándor: ügy viseljük magunkat, a mint nekünk tetszik ! Szatmári Mór: Én a legnagyobb tárgyilagossággal, teljes jóhiszeműséggel beszéltem, abban a szent meggyőződésben, hogy kötelességemet teljesítem, a mikor a miniszterelnök ur ügyeimét felhívom ezen dolgokra. Széll Kálmán miniszterelnök: Helyes, helyes, én is mondtam ezt! Szatmári Mór : De a t. miniszterelnök ur iszonyúan esofíálta magát ezen dolgok miatt. . . (Mozgás és ellenmondások jobb felöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy! Ha lassan beszélek, az sem tetszik, ha hangosan beszélek, az sem tetszik! Szatmári Mór: ...és a t, túloldalnak ezen rendkívül nagy felbuzdulása, a melylyel a miniszterelnök ur szavait fogadta, határozottan ugy jelentkezik és ugy hat kifelé, mintha bátoritás volna a tisztviselőknek. (Zajos ellenmondásoJc jobbfelöl. Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubinyi Géza; Csak visszautasítása a terrorizálásnak; nem engedjük a tisztviselőket terrorizálni! (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj.) Szatmári Mór: Határozottan ilyen hatást tesz ez a dolog, és ha a t. képviselő urak azt akarják, hogy ne legyen ilyen hatása, akkor ne méltóztassanak ilyen hangot használni és ily nagy felbuzdulással fogadni a miniszterelnök ur nyilatkozatait. (Hosszantartó nagy zaj jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Én hMatkozom az 1899 : XV. t.-czikk tárgyalására, a midőn a t. képviselőháznak a hangulata és törekvése nem felelt meg az önök mostani hangulatának. (Zaj a jobboldalon.) Akkor azon javaslat tárgyalása alkalmával az önök oldaláról egy módosítást adtak be arra nézve, hogy hagyassák ki abból KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XI. KÖTET. a kérdéses szakaszból ez a két sző, hogy »korjegyző*. {Felkiáltások jobbról: Ez csak egy szó! Felkiáltások a szélsöbaloldalon -' Örley Kálmán tette a módosítást!) Pichler Győző: Hogy a »községi és korjegyző* szavak kihagyassanak! (Felkiáltások jobbfelöl: Ez meg már húrom szó! Derültség.) Mi nem tudunk olyan jól számolni, mint a túloldal! (Zaj) Elnök (csenget): Csendet kérek! Szatmári Mór: Akkor, t. ház, az illető képviselő ur, a ki ezt a módosítást beadta, épen arra a szempontra hMatkozott, a melylyel önök mindig elő szoktak állani és a melylyel most is előállott a t. miniszterelnök ur, hogy nemzetiségi lakosok vannak bizonyos vidékeken. Széll Kálmán miniszterelnök: Azt a javaslat egyéb részére nézve mondtam! (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Szatmári Mór: Bocsánatot kérek, én annak a megyének nemzetiségi lakosait jobban ismerem, mint a miniszterelnök ur , . . Széll Kálmán miniszterelnök: Lehet! Szatmári Mór: . . . és mondhatom, hogy az egy igen csendes, jámbor fajta. Kubinyi Géza: A míg fel nem izgatják! (ügy van! Ugy van! jobb felöl. Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Önök izgatják mindig! Nagy zaj és felkiáltások jobb felöl: Nem igaz!) Bakonyi Samu: Hát az igaz, hogy mi izgatunk ? Mikor izgattunk ? (Nagy zaj jobb felöl. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Szatmári Mór: Az más lapra tartozik és arról majd még beszélni fogunk, hogy a közigazgatási tisztviselőknek magatartása azzal a néppel szemben micsoda irtóztató hatással van azoknak az embereknek a lelki világára, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj jobb felöl.) és hogy hogyan kergetik bele azokat az embereket az anarchismusba. (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Az, az! Onnan, arról az oldalról! Hosszantartó mozgás és zaj, Elnök csenget.) Majd arról beszélünk, és példákat fogok önöknek felsorolni. Kiss Ernő: Mi is mondunk példákat! Pichler Győző: Szolnokon nincs román! Kiss Ernő: De ott is izgatott Pichler, vagy legalább is megpróbálta! (Derültség. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Szatmári Mór: De hogy ezen 161. ^intézkedésének mi volt a szelleme, azt megmagyarázták 1899-ben, midőn e törvényt tárgyalták és a midőn ezen módosítás ellen felszólalt Győry Elek, a ki egyik leghMatottabb interpretátora volt a jognak és a törvény szellemének. 0 azt mondta: »E szakasz lényege épen abban van, hogy a közhMatalnokok másra ne használhassák fel közhMatalnoki állásukat, mint arra, a mire az rendeltetve van, hogy ők ne korteskedéssel foglalkozzanak (Mozgás és zaj a jobboldalon. Egy hang jobbfelöl: Menjen Temes vármegyébe, majd ott lát valamit \) egyik, vagy másik párt érdekében és 59