Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-206
418 3Ó6. országos ülés 1903 február lí~en, szombaton. Elnök: Kérem, méltóztassék a szónokot meghallgatni és nem zavarni állandó közbeszólásokkal. Marjay Péter: T. képviselőház! Mondom, a volt nemzeti párttal már foglalkoztak is, annak hibáit, annak tévedéseit elősorolták. Nem is akarok a volt nemzeti párttal sokáig foglalkozni, csak egy hasonlattal élek és ebben a hasonlatban a nemzeti párt sorsát hMen tükröződni látom. A nemzeti pártnak a sorsa hasonló a tékozló fiu sorsához. A tékozló fiúnak volt gazdag apai öröksége, elment vele és azt a gazdag apai örökséget igen rövid idő alatt elvesztegette. S akkor, a mikor már a hanyatlás utján egészen a legalsó lépcsőig jutott el, meggondolta magát, hogy micsoda sanyaruságos állapotba jutott ő, holott gazdag ember fia lévén, jómódban élhetett volna. Elsanyargatva, elcsenevészve, tekintélyben letörve, visszatért semmi nélkül ismét az apai házhoz. A nemzeti pártnak is volt egy gazdag öröksége, volt szellemi tőkéje és egy hibáját leszámítva, azt, hogy 67-es alapon állott . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagy hiba! (Derültség a jobboldalon.) Marjay Péter: ... a nemzeti pártnak voltak nagy érdemei is. Azonban eddigi örökségével belevegyült egy nagy társaságba, egy oly társaságba, a hol minden örökségét — ugy látszik — lassankint el fogja vesztegetni. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Hamis kártyások közé került!) Drakulics Pál: Inkább ülök itt, mint maguk között! (Egy hang a szélsöbaloldalon: Mi is jobb szeretjük, ha ott, ül és nem itt! Halljuk! Halljuk!) Marjay Péter: így le fog hullani a nimbusza. De én hiszem, hogy nem maradnak mindig ott. Én azt hiszem, hogy nem marad a nemzeti párt abban a társaságban, hanem majd a mikor a tékozló fiu példájaként látja, hogy elpazarolta minden eddigi kincsét, ismét ki fog sétálni onnan és más irányban próbál szerencsét. Mert annyira elgyengültnek mégsem hiszem ott a nemzeti érzést, hogy az a párt mindenáron és minden körülmények között ott maradjon abban a társaságban. És most arról akarok megemlékezni, hogy a nemzeti pártot jobban megkritizálták az itteni szónokok, mint a kormánypártot. A kormánypárt, ez az óriási többség, hogyha kötelességérzetének magaslatán állana, micsoda nagy szolgálatokat tehetne a magyar nemzetnek, a magyar hazának! De a kormánypártban az a hiba, hogy kevés benne a gr. Zichy Jenő és sok benne a gr. Andrássy Gyula. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház, ha a gr. Zichy Jenők megszaporodnának a kormánypártban és többségben lennének . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Isten mentsen! (Derültség a jobboldalon.) Marjay Péter: . . . akkor a magyar parlament is fölemelkednék más országok parlamentjeinek magas színvonalára, mert más országokban megtörténik akárhányszor, hogy kormányt buktatnak. De itt még a többség Bohasem buktatott kormányt. Mindig csak némán hallgatott a kormány háta megett. Ilyen körülmények között, a mikor a többség sohasem helyezkedett a kormány álláspontjával szembe, akkor voltaképen nincsen szükség erre a parlamentre. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kár volt ide építeni ezt a 30 milliós palotát, mert itt tulajdonképen csak a kormány rendelkezik mindenben, a mindenkor készen álló szavazatok sokaságának tudatában. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Megfúlnak a maguk zsírjában ! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Marjay Péter: T. képviselőház! Azok, a kik a napirenden lévő törvényjavaslatot támogatják és a kik a katonai létszám felemelése mellett foglalnak állást, arra is hMatkoznak, hogy megkívánja ezt a szövetséges társak érdeke is. Nézetünk szerint a hármas-szövetségben lévő államok érdekei kívánják meg azt, hogy nálunk is az övékhez hasonló nagy haderő álljon rendelkezésre. Én, t. képviselőház, először is azt kérdem, hogy voltaképen mi hasznát látta kizárólag Magyarország e hármas-szövetség létezésének ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Semmit!) Micsoda szolgálatot tett a magyar nemzetnek, a magyar hazának ehármas-szövetség? Ha a hármas-szövetségből kifolyólag a katonai létszámot emelni kell, ha ujabb terhekkel kell megkínozni a már agyongyötört magyar közönséget : akkor, t. képviselőház, több a kár a hármas-szövetségben, mint a haszon. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Azok a többi európai nagy nemzetek könnyebben tarthatnak nagyobb létszámú hadsereget, mert azoknak csak egy nemzeti hadseregük van, nemzeti nyelvvel, nemzetükbeli tisztekkel és csak egy haza: saját hazájuk védelmére hMatott hadseregük. Csak egy ilyen hadsereg lehet lelkes, lehet a kötelességtudásban és teljesítésben buzgólkodó, harczban győzelmes és dicső. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De, t. ház, azok a szövetséges államok és a többi európai nagy nemzetek hadseregükre támaszkodva, a hadsereg erejére mutatva, nagy vívmányokra hMatkozhatnak. Hiszen mennyit szerzett és mit nyert Németország, Francziaország és Anglia a terület-kiterjesztés tekintetében? Mit nyertek a többi európai nagy államok a gyarmatositás terén? És ezekkel szemben, kérdem, hogy a magyar hadsereg mely irányban terjesztette ki Magyarország határát? Hány gyarmatot szerzett Magyarország, — vagy ha ugy tetszik, — az önök dicső összmonarchiája a haderő segítségével ? Talán Boszniára és Herczegovinára méltóztatnak hMatkozni? Hiszen azokat nem hadsereggel szerez-