Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-206

206. országos ülés 1903 roljam, hanem csakis a t. honvédelmi miniszter ur válaszával óhajtok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Meg kell vallanom, egészen meg voltam lepve, midőn a t. honvédelmi miniszter ur oly előzékeny volt és — elvileg —• oly könnyen ráállott a kétéves szolgálati idő behozatalának lehetőségére, (Derültség és felkiáltások a néppárton: Gyanús!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Feltételesen! Gr. Wilczek Frigyes : Igaz, hogy nemsokára kiábrándultunk a meglepetésből. A honvédelmi miniszter ur egészen preczize és adatokra hMatkozva nem fejtette ki a maga nézetét, de egész előadásából és egyes elejtett szavaiból azt vélem következtetni, hogy ő a kétéves szolgálatot ugy kontemplálja, hogy azért a mostani békelétszám megmaradjon. Már pedig akkor hogy áll a helyzet ? (Halljuk I Halljuk! a néppárton.) A jelenlegi véderő törvénye szerint 100.000 ujonczot soroznak be minden évben ; minthogy pedig három évig tart a szolgálati idő, előáll a 300.000 főből álló békelétszám. Hogyha jövőre a kétéves szolgálat mellett is fenn akarnók tartani a 300.000 főnyi létszámot, ebből természetesen az következnék, hogy évenkint 150.000 főnyi legénységet kellene kiállitani. Következnék továbbá ebből az is — s ezt magam is konczedálom, sőt magam is szükségesnek tartanám, ha be lenne hozva a kétéves szolgálat — hogy akkor a legénység jobb kiképeztetése szempontjából több altisztet kellene tartani, a mi pedig a költségeket szaporítaná. Azonkívül, minthogy a hadseregnek hadi létszáma az éven kinti ujonczjutaléknak 10 évi összegéből áll — mert 10 évig szolgál mindenki a közös hadseregnél — ebből következnék, hogy a hadi létszámnak — kerekszámban beszélve: a mostani 1 millió ember helyett 1,500.000 emberből kellene állnia. B. Kaas Mor: Most meg 21.900-al akarja felemelni! Gr. Wilczek Frigyes: Mikor erre rájöttem, akkor értettem csak meg a dolgot és csak akkor szűnt meg a meglepetésem azon, hogy a miniszter ur olyan könnyen megy bele. Ehhez azonban nekünk is volna egy szavunk. (Halljuk ! Halljuk!) T. miniszter ur, mi a kétéves szolgálatot nem tisztán azért követeltük, — azért is — hogy az egyes besorozattaknak az állapotán javítsunk, hanem főleg azért, hogy a nemzeti termeléstől kevesebb munkaerő vonassák el, hogy az ország terheitől megszabaduljon. (Elénk helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) Már pedig az ön számítása szerint, t. miniszter ur, hogyan állana elő a helyzet? Igaz, hogy a besorozott ujonczoknak a helyzetén könnyítene, mert csak két évig szolgálnának, azonban ennek ellenértéke az volna, hogy annál több ujonczot kellene besorozni. A nemzeti termeléstől ugyanannyit vonnánk el, mint most, mert hiszen a nemzeti termelés szempontjából annyi hiányzik, a mennyi a hadseregnek a békelétszáma, azaz bruár ií-én, szombaton. 411 300 ezer ember. S ha még a költségek is emelkednének, akkor világos, hogy ebből nekünk nagyon sok basznunk nem volna. (Helyeslés a baloldalon. Egy hang: Sőt még káros volna.) Megvallom, én magam nem értek eleget a katonai dolgokhoz, a miniszter ur meg még nem nyilatkozott részletesebben, s azért én nem lehetek abban a helyzetben, hogy quasi olyan nyilatkozatot tegyek, hogy ilyen alakban nem is kell nekünk a kétéves szolgálat. Ezt nem mondom, hanem mondom azt, hogy mi igenis kérni, követelni és sürgetni fogjuk a"; kétéves szolgálatot, de a mikor az itt napirendre kerül, a mikor azt itt tárgyalni fogják, egész erőnkkel és törekvéseinkkel azon leszünk, hogy ugy az emberanyag, mint a pénzáldozatok lehető kímélésével vitessék az keresztül. B. Kaas Mor: A hadi létszám fixirozásával! Gr. Wilczek Frigyes: A másik dolog az, a mit nemzeti követelések gyűjtő neve alatt szoktak összefoglalni. Ezekre nézve egyetértek Rakovszky István képviselőtársammal és elvbarátommal. O ugyanis azt a nézetet fejtette ki, hogy első sorban nem ezen törvényjavaslat keretében kellene keresnünk azoknak a megoldását; nem azért, mert ezekre a követelésekre a nemzetnek a joga ipso jure megvan, ezeket tehát nem megfizetett engedményekként szeretnők megvalósítani. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha máskép nem lehet, én szMemből örülnék, ha itt is keresztül tudnók azokat vinni, de én Rakovszky István képviselőtársam álláspontján még túlmenve azt állítom, hogy ezen törvényjavaslat körében lehetetlen érvényesíteni a nemzeti követeléseket, mert ezek csakis az 1889. évi véderőtörvény gyökeres reformjával és revíziójával lennének érvényesíthetők. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. ház! Nemcsak pártállásomból kifolyólag, hanem meggyőződésből is hMe vagyok a 67-es alapnak. Madarász József: Isten éltesse! (Derültség.) Gr. Wilczek Frigyes: Köszönöm szépen. HMe vagyok, azonban nem képzelem azt a 67-es alapot merev, megjegeczesedett noli me tangerenek, ... Zboray Miklós: Most jegeczesedik az előadói széken! Förster Ottó : No ezt megnézem ! (Derültség balfelöl.) Gr. Wilczek Frigyes: ... a melyet érinteni sem szabad, hanem olyan alapnak tartom, a melyet továbbépíteni, továbbfejleszteni kell. Konczedálni fogja nekem mindenki, hogy nem is maradt meg az 1867-iki kiegyezés egészen merev állásponton, hanem igenis változott, csakhogy a mi hátrányunkra. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az 1867-iki törvény ugyan a véderőről, az egész véderőrendszerről alig tesz említést, s csak a főelvet, a védelem közösségét állapítja meg; minthogy azonban a védrendszert az 18,68-iki törvény állapítja meg, a mely mind!>2*