Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-206

206. országos ülés 1903 február í4-en, szombaton. 407 Veres József: A háborút sohasem a népek kívánják, nem a népek érdeke és akarata, de a fejedelmek érdeke, vagy pedig bizonyos többségek érdeke, ugy, hogy épen nem a nép igazi érdekét, gondolatát fejezik ki, nem a nép képviseletének akarata, hanem a fejedelmi abszolút uralomnak leple, a nemzet akaratának kijátszásával. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azért, mert ez őrült versenyhen, a mely Európa népeit előbb-utóbb háború nélkül is tönkre teszi, egyszer végre meg kellene állni, de egyes nemzet külön ezt nem teheti; azt hiszem, az összes érdekek arra sodornak bennünket, hogy európai szövetséget alkossunk, a mint a józanabb és katonaság nélkül boldoguló észak-amerikai államok megcsinálták. B. Fejérváry Géza honvédeimi miniszter: Már szervezik a katonaságot! Veres József: Majd visszatérnek józanabb polgári eszükhöz. Minthogy legtöbbször a fejedelmek érdeke a háború indító oka, azért közös érdeke épen a monarchia pártolóinak, hogy a felfegyverkezésnek gátat vessenek, mert ha a népek leroskadnak, azokat fogják okolni, a kik miatt leroskadnak. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A nép nem hadgyakorlatokat kíván, de tisztességes munkát, a népnek nem a katonai dicsőség kell, hanem kenyér, a

; nép jóléte mellett nem a fényes szuronyok, de a fényes eke-vasak tanúskodnak. Épen azért erre kell vezetni a népeket ama kormányoknak, a melyek előre is néznek. Örök szégyene lesz a népképviselőknek, hogy a lefegyverezés gondolatát nem a népképviselők köréből állították a nemzetek elé elérhető eszmény gyanánt, de egy abszolút autokrata tette ezt, a kinek milliók fegyverei állanak rendelkezésére. Gr. Zichy Jenő: De szívvel és észszel bir! Veres József: Örök szégyene a népképviselőknek az is, hogy ezt az eszmét és gondolatot szívvel-lélekkel meg nem ragadták, hanem úgyszólván némán nézték, hogyan küzd szinte saját egyéni érdeke ellen az a czár, a kit magasztos eszme ragadott meg, a mikor e szép gondolatot kimondta. Hogy ez ne maradjon elhangzó szó, hogy módot adjunk a t. képviselőháznak is arra nézve, hogy ezt az eszmét más nemzetek előtt is forgalomba hozhassa, azért vagyok bátor határozati javaslatot benyújtani. (Helyeslés a balés a szélsöbaloldalon.) Még kijelentem, hogy a képviselőház asztalára került törvényjavaslatot nem fogadom el, mert azt hiszem, árt a nemzetnek, árt a fejedelem királyi tekintélyének; azért ajánlom és kérem, emelkedjenek a képviselőház t. tagjai arra a szellemi magaslatra, a melyen nekik, mint népképviselőknek állniok kell; a nép, a nemzet érdekeinek szószólóiként álljanak trón és kunyhó előtt egyaránt, és fogadják el a következő határozati javaslatot (olvassa): »A képviselőház kimondja, hogy örömmel üdvözli a nemzetközi béke-szövetség törekvését; a népek jóléte érdekében szükségesnek vallja a lefegyverzés előkészítését; megbízza az elnököt, hogy e törekvés érdekében e határozatról értesítse más nemzetek törvényhozását és kérje fel hasonló határozatok kimondására.« (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gr. Wilczek Frigyes: T. ház! Ámbár pártom nevében már többen szólaltak fel és fejtették ki ennek a pártnak a törvényjavaslattal szemben való állásfoglalását, azért én mégis bátorságot veszek magamnak, hogy, bár röviden, igénybe vegyem a t. háznak türelmét, (Halljuk! Halljuk!) mert a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatot oly fontosnak, az ország érdekeit oly mélyen érintőnek tartom, hogy nem is lehet azt eléggé minden oldalról megvilágítani. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Jól tudom ugyan, hogy minden egyes felszólalással tápot adunk annak a vádnak, a melylyel a túloldalról minket illetnek, hogy ok nélkül húzzuk a vitát és a parlamentarizmust ássuk alá, hanem, midőn mi a választóink és az országiránti kötelességünket teljesítve a házszabályokban megszabott jogainkat azoknak keretén belül gyakoroljuk, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) akkor azt hiszem, bátran nézhetünk ezen vád elé. (Helyeslés a baloldalon.) Hiszen hogyha egy ellenzéknek az akcziója, eljárása és kötelessége tisztán abból állana, hogy minden törvényjavaslatnál, a mely az ő nézetét nem fedi, egy vagy két szónok fejtené csak ki a pártnak elvi álláspontját, azután rögtön szavazásra kerülne a dolog, hogy holnap elől kezdődjék az egész játék, akkor egész idillben élhetnénk egymás mellett. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nagyon kellemes helyzet volna ez a kormányra, a többségre, de reánk nézve is; hanem azt hiszem, hogy a parlamentarizmus elvét ez nem merítené még ki. Hiszen csak egy lépéssel kellene tovább menni s azt is mondhatnók akkor, hogy nem is szükséges a képviselőháznak folyton együtt ülnie, az alkotmányosság elvének elég volna téve azáltal is, hogy a kormány a többség soraiból kerül ki, a kormány viszi tovább az ország ügyeit, a képviselők pedig évenkint legfölebb egyszer gyűlnének össze, egyszerű szavazással döntendők a felett, vájjon a többség még mindig helyesli-e a kormány politikáját. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem volna rossz! (Derültség a baloldalon.) Gr. Wilczek Frigyes: De ép azért, mert nincs így, épen azért szükséges komoly, fontos dolgoknál az ellenzéknek elhatározott komoly és az elvi nyilatkozatokon túl terjedő akcziója, és a kormánypárt többségének nincsen jogában ezen akczióról a megengedhetőség kritériumát megtagadni.