Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-205

388 205. országos ülés• Í903 február-13-án, pénteken. vényhozási faktor, t. i. a nemzetnek és a királynak az együttes akaratából jön létre. E két faktor akaratának az egysége adja meg a törvényt és, ha az előbbiekből az tűnik ki, bogy a rendek akarata nem nyer kifejezést a törvényben, és nem vált törvénynyé, azért, mert a király akaratával nem egyezett meg, ugy az is kétségtelen, bogy a királynak nem ugyan a szavakban, hanem a tényekben megnyilatkozó akarata sem válhatott törvényerőre, mert viszont ezt a rendek nem fogadták el. (Tjgy van! a szeísöbaloldalon.) E tények alapjára helyezkedve tehát lehet beszélni önkényről, de nem lehet beszélni törvényről, mert a törvénynek az előfeltétele, a törvényhozás két faktorának akarategysége nem volt meg. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház! Nehogy azt mondhassák, hogy a bizonyítás rendjén kikapok a törvényekből egypárt és ezekre hMatkozva akarom bebizonyitani nemzetünknek igazait, nemzetünknek a jogait, nem mellőzhetem az 1867: XII. törvényczikket sem, a melyre vonatkozólag szintén azt mondja a honvédelmi miniszter ur, hogy az önálló hadsereghez való jog nincs benne az 1867: XII. törvényczikkben. (B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tagadólag int.) Nem akarom azt hinni, hogy a miniszter ur nem olvasta az 1867 : XII. törvényczikket, mert ebben benne van a magyar hadsereg kifejezése. Azt kell tehát feltennem, hogy ezt a magyar hadsereget nem tartja egyenlőnek az önálló magyar hadsereggel. Kijelentésének törvényes értelme legalább csak igy lehet. Ha a törvényt szószerint akarnám magyarázni, egyszerűen azt a kérdést vethetném fel e felfogással szemben, lehet-e magyar hadsereg, ha az nem önálló? Lehet-e magyar hadseregről szó akár a közös hadseregben, akár az egységes hadseregben ? Hiszen az egyik közös, a másik osztrák császári, de egyik sem magyar, noha az 1867 : XII. t.-czikk pedig kifejezetten magyar hadseregről beszél. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mint az egész hadseregnek a kiegészítő részéről ! Vertán Endre: Ha a törvény magyar hadseregről szól, ngy ennek valahol, habár mint kiegészítő résznek, de mint magyar hadseregnek kell léteznie. Akár kiegészítő rész, akár nem, de magyar kell, hogy legyen. Ma pedig van a törvényben közös hadseregünk, van tényleg osztrák hadseregünk, de nincsen magyar hadseregünk, sőt magyar ezredeink sincsenek ebben a közös hadseregben, mert a mit önök ma annak neveznek, az nem egyéb, mint a Magyarországból sorozott ezredek, a melyek nem fejeznek ki egyebet, mint azt, a mit gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam fejezett ki, hogy t, i. Magyarországnak van hadereje, Magyarországnak van a hadsereg számára bizonyos mennyiségű ujoncza, de ez az ujonczlétszám, bár magyar törvények kötelezik a katonai szolgálatra, mégsem magyar, hanem idegen hadsereg létszámát szaporítja. (Igaz ! Ugy van! a szélsöhalold.alon.) Ez a tényleges állapot azonban nem felel meg annak az ideálnak, a melyet én a magyar hadseregről táplálok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert én nemcsak azt szeretném dokumentálva látni, hogy a magyar állam, a magyar nemzet bír bizonyos katonai erővel, hanem azt is, hogy azt a katonai erőt oly módon tudja szervezni, hogy ezáltal külön államiságát juttassa érvényre. Én akkor tartanám ezt a hadsereget magyarnak, ha, bár az osztrákkal közösen és egységesen működnék is, mindig a magyar nemzet erejét és dicsőségét hirdetné, mindig a magyar állami akarat tekintélyét és súlyát biztosítaná. Ha feladata a magyar haza és a magyar alkotmány védelme lenne és ha nemzeti lenne érzésében, gondolkozásában, s tagjait a magyar nyelv és a magyar kultúra közössége kapcsolná össze egy érzelmi közösségbe, (Élénk helyeslés a szélsőbal-oldalon.) ha ez az egység nem az osztrák hadsereggel való egységben, hanem azzal a nemzettel való egységben nyilvánulna meg, a mely nemzetből vétetett, a mely nemzetnek véréből való vér, mert hiszen ma, az általános védkötelezettség idejében, a nemzettől külön választani a hadsereget, azt a nemzettestből kiszakítani, a nélkül, hogy öngyilkosságot ne követnénk el, nem lehet és nem szabad. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kérem a t. házat és az elnök urat, hogy miután beszédemet még hosszabban kMánom folytatni, öt perez szünetet méltóztassék adni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Kérem Vertán képviselő urat, folytassa beszédét. (Halljuk! Halljuk!) Vertán Endre: T. ház! A kik a hadsereg mai szervezetét a 67 : XII. t.-czikk, tehát a kiegyezési törvény alapján tartják törvényesnek, azok feledik, hogy a mai hadsereget maga a kiegyezés már készen találta. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A különbség csak a felfogásban van. Akkor nyílt abszolutizmus uralkodott, nem kellett tehát alkotmányosnak nevezni a hadsereget, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nem kellett port hinteni a könnyenhMők szemébe. Ezt a hadsereget mondja törvénytelennek Deák Ferencz is, a midőn 1861-ben, tehát a kiegyezés megkötése előtt felirataiban a jog alapjára helyezkedve, a nemzetnek törvényes függetlenségét védi. E hadseregről nyilatkozik Deák Ferencz, a midőn a kiegyezést meg akarja kötni, sógorához intézett levelében, a midőn azt mondja: »sem a császár, sem a német státus-férfiak, sem a hadsereg bele nem egyeznének, hogy a hadsereg két-