Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-204
2Ö4. országos ülés Í903 február 12-én, csütörtökön. 351 Hellebronth Géza: Láttam az egyik városban azokat a százados velenczei stílben épített palotákat, láttam az óriási áruraktárakat, mert annak a városnak árumegállitási joga volt, a hol összegyűlt hét országnak áruja, kincsei, láttam a pénzváltó helyiséget az ódon városház csarnokaiban és ma a falak omladoznak, a paloták fényét elhomályosította az utódok szegénysége, hull a vakolat, roskadoznak az oszlopok. Az áruraktárak, t. miniszter ur, patkányok és egerek fészkei, azok a pénzváltó helyiségek ma muzeumok, mutogatják, mint egy rég letűnt, boldog, soha vissza nem jövő kor emlékét. Még mást is láttam ott, t. miniszter ur. Láttam ott mélyen a völgyben eltakarva az emberi szem elől fényes palotákat. Az egyikre azt mondták, hogy ez a magyar állam vitéz hadseregének laktanyája, a másikról pedig azt állították, hogy ez a magyar állam-kultura palotája. Hát nagyon jó volt abba a mély völgybe építeni, az emberi szem elől elrejteni, mert ez egy óriási tévedés. Azok a kaszárnyák nem a magyar állam vitéz hadseregének laktanyái, hanem az osztrák szoldateszkának a lakása. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Bizony, a vitéz brigadéros hadfiai régen nyugalomra tértek abban a városban. A másik csoportra pedig, azoknak homlokzatára a t. kultuszminiszter ur bátran fölírathatta volna: fenn az ernyő, nincsen kas, mert azok a kultúrpaloták igen alkalmasak arra, hogy a t. kultuszminiszter ur azt a népet megtanítsa arra, hogy hol van még Amerikában olyan elrejtett zug, hol van még a világon olyan vad rengeteg, hol van olyan vad sMatag, prairie, mely boldogabb hazát képes nekik iiyujtani,mint ez a czifra palotákkal behintett Magyarország. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.)Oukéntelenul is arra a meggyőződésre kellett jönnöm, hogy ezen városok érdekét polgárainak jólétét sokkal jobban szMükön viselték azokahires főbirák, Fabricziusok, mint az igen t. magyar kormány. Azok adtak az ő polgáraiknak gazdagságot, hatalmat és meg is tudták védelmezni azt; a mostani t. magyar kormány ad azoknak a városoknak czifra kaszárnyákat, czifra palotákat s a népnek ad hozzá vándorbotot és koldustarisznyát. (Igaz ! TJgy van! a szélsijbaloldalon.) Ilyen ma Magyarországon a teherviselési képesség jelentékeny emelése. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ne méltóztassék bennünket olyan naMoknak képzelni, hogy mi feltételeznénk a miniszter úrról, hogy ne tudná azt, hogy nem elég azokat a katonákat besorozni, azokat fel is kell szerelni, öltöztetni, el is kell tartani s ez mind pénzbe kerül, pénzt pedig csak ott lehet venni, a hol van, a hol nincs, ott maga sem tud venni. (Helyeslés a szelsöbalodalon.) Kubik Béla: Hiába működik az adóprés! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ne tessék közbeszólni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ott az elnök, majd ö figyelmezteti!) B. Feilitzsch Arthur: Ne tessék közbeszólni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Egyenlő mértékkel mérjünk! Molnár Jenő: Nem sértő közbeszólás, ez a tárgyhoz tartozik! (Zaj. Elnök csenget.) Hellebronth Géza: Ha nem méltóztatik rossz néven venni, . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Semmit sem! Hellebronth Géza: ... és megígéri a t. miniszter ur, hogy nem fog megharagudni, . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Jó gyomrom van! Hellebronth Géza: ...én egyszerű módját ajánlanám annak, hogy a t. miniszter ur meggyőződést szerezhessen magának az ország teherviselési képességéről. Méltóztassék azt a nagyon szép és nagyon megérdemelt fényes táborszernagyi egyenruhát rövid időre, két hétre letenni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nincs rajtam! Hellebronth Géza: Legalább egy hónapra és valamely vidéki telekkönyvi hMatalba egyszerű beamternek beállani. Majd ott meg fogja látni azoknak a telekkönyvi betéteknek azt a bizonyos »C« lapját, mily irtóztató rohamosan szaporodik, (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) ugy, hogy a í. kormány már gondoskodhatik egy külön papírgyárról, hogy a telekkönyvi hMatalt elláthassa csak a »C« lapokkal. Molnár Józsiás: Nálunk 10 0 / 0-a sem szabad a birtoknak! Hellebronth Géza: Azt hiszem, a t, miniszter ur fogja tudni, hogy azok a bizonyos »C« laj>ok annak a birtokos osztálynak nem vagyonszaporulatát fogják mutatni. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Azután a második hónapra méltóztassék valami vidéki pénzintézethez — akármelyikhez, szabadon választhat — beállani könyvelőnek. Nagyon szép hMatal, szép polgári állás 600—1200 frt a fizetése, valamMel kevesebb, mint a táborszernagy uré és a miniszter uré, de azért ebből is meg lehet élni. Ott el fog borzadni a t. miniszter ur attól az óriási váltóforgalomtól, a mi ott van. (Igaz! TJgy van! szélsöbaloldalon.) Pedig tessék elhinni, ez a váltóforgalom nem az egészséges kereskedelem hiteligénybevételét mutatja, hanem fogja mutatni a közép- és kisbirtokos osztálynak teljes elszegényedését, (Igaz! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) a személyes hitelnek teljes kimerítését. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy ez a két hónapi tanulmányút nem lett volna ártalmára sem a miniszter urnak, de magának az országnak sem, mert a saját praxisából merített adatok, — meg vagyok róla győződve, — megtérítették volna jobbik szMét és jobbik eszét és azt mondta volna: ilyen országnak, a mely ilyen állapotban van, ilyen törvényjavaslatot benyújtani nem lehet. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) T. miniszter ur! Ne katonaszemüvegen át méltóztassék
