Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

190. országos ütés 1903 január 26-án, hétfőn. 27 van adva a katonai kormányzatnak az a hatalom és az az eszköz, hogy az intenzív fejlesztésre törekedjék. Most már az intenzív fejlesztésre fektetjük a fősúlyt, monda a miniszter ur. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez akkor volt! Tóth János: De még mást is tetszett akkor mondani. (Halljuk! Halljuk!) Endrey Gyula: A mit a honvédelmi miniszter mond, az nem készpénz! Tóth János: Akkor a nemzet áldozatát elegendőnek és arravalónak tetszett tartani, és azt tetszett mondani (olvassa): »Most már a kormányzat megkapta az eszközöket és a hatalmat arra, hogy intenzMebben fejleszsze a hadsereget és ezen fokozódó belső szilárdság alapján véderőnk minden körülmények között azon tántoríthatatlan szirt lesz, melynek zátonyain megtörik a monarchiánk ellen netalán duzzadó hullámok tajtékja.« Lengyel Zoltán: Micsoda poézis! (Derültség a szélsőbaloldalofl.), Tóth János : Én tisztán csak azért olvastam ezt fel vagy mondtam el, . . , B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hogy legyen egy kis zaj! (Derültség a jobboldalon.) Tóth János: . . . mert a t. honvédelmi miniszter ur beszédében figyelmeztetett bennünket, hogy olcsó frázisokkal ne éljünk. Az én beszédem sokkal komolyabb tartalmú, semhogy ilyen duzzadó, habzó tajtékot szórjon

v (Elénk helyeslés és tetszés a szélsobaloldalon.) És mikor ma a kormány itt azt mondja, hogy véderőnk nem elegendő, azt fejlesztenünk, erősítenünk kell, mert a nemzet és a trón védelmét nem tudja kellőleg biztosítani, akkor kisül, akkor azt látjuk, hogy az nem egy sziklaszilárd szirt, nem olyan, hogy annak zátonyain bármiféle habzó, tajtékzó hullámok ereje meg ne törne, hanem az a véderő ma egy egyszerű homokhegy, a melyet a legelső vihar szét tud szórni. És miért nem sziklaszilárd szirt? Azért, mert nem tartja össze a nemzeti érzés, mert nincsen nemzeti alapra fektetve, mert annak gyökerei nem nyúlnak vissza ezredéves multunk talajába, hogy onnan a nemzeti eszme, a nemzeti dicsőség és lelkesedés öntözze és táplálja gyökerét. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez volt a frázis!) Az ujonczjutalék felemelésével igen súlyos áldozatot kíván a nemzettől a kormány. Az áldozatoknak mennyiségét ugy megmérni és ugy indokolni, a hogy azt a kormány teszi, mikor azt állítja, hogy ez egy kis létszám-felemelés, a mely költségbe sem fog kerülni, — nem lehet, ezt én komolynak el nem fogadhatom. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) 1889-ben hasonló húrokat pengetett a kormány, hasonló hűséggel és igazsággal tárta fel a magyar nemzet előtt az áldozatok mérvét. Azt mondta a kormány akkor, t. ház, hogy az áldozat, az nem lesz valami nagy, mert hogyha kifejlődik a törvény, legföljebb 168.000 lesz a póttartalékos. Az imént már emiitettem, hogy 400.000. Akkor azt mondta a kormány: szavazd meg, magyar törvényhozás, hiszen ez az emelés nem fog nagy költségbe kerülni, legföljebb 485.000 forintba. Szatmári Mór : Érre mondta azután Bolgár, hogy 4—5 millió lesz! Tóth János: Többen megtámadták a pénzügyi bizottságot akkor ezen felületes számításáért és mi lett ennek a következése? Nem 485.000 forintba került az ujitás, hanem 48 millióba. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Hallatlan !) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az idők folyama alatt! Tóth János: Mikorára a törvény kifejlődött. Azt méltóztatott mondani, hogy 10—12 esztendő alatt ennyi költségemelkedése lesz az országnak. Bartha Miklós: Egypár milliócska. Tóth János: Azt mondja a kormány, hogy költségbe nem kerül, létszám-emelésbe nem kerül. . . Molnár Jenő: 13.000 pengőbe kerül! Tóth János: Hát, t. ház, az én számitásom szerint (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) az első évben több fog szolgálni 15.114 fővel, ennek költsége Magyarországra nézve lesz tisztán csak a legénység személyes költségeire 6.045.600 korona, a második esztendőben több fog szolgálni 26.808 fővel, ennek költsége lesz tisztán csak a legénység személyes költségeit számítva 10,700.000 és egynéhány száz korona; a harmadik évben több ujoncz fog szolgálni 35.502 fővel, ennek költsége 14,200.000 és egynéhány száz korona. Ugy, hogy három év alatt tisztán csak a legénység személyes költségei 30,949,600 koronát fognak felemészteni. Most méltóztassék, t. ház, felvenni, hogy ezen létszámemeléssel a a katonai igazgatásnak minden ága. minden intézménye és minden költsége emelkedni fog. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) ügy, hogy az én hitem és meggyőződésem szerint, hogyha ennek a törvénynek az ereje kifejlődik, az tisztán Magyarországra nézve körülbelül 100 millió korona többköltséget fog okozni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalan.) És, t. ház, ha ezt így mérlegeljük, nemcsak abból, a mit mondanak, hogy ennek nem lesz költsége, de bebizonyítva előttünk nincs, mert tényeket nem állit elénk a kormány, csak egyszerű szavakat, és mikor, t. ház, tudjuk azt, hogy ez csak a kezdetnek kezdete, mert ebből még következni fognak az uj szervezések. A hadügyminiszter a delegáczióban már kijelentette, hogy igenis uj ágyukat kell csínáltatni és uj szervezések szükségesek, sőt maga a honvédelmi miniszter ur is kijelentette, hogy uj ágyuk kellenek körülbelül 200 millió korona értékben. A delegáczióban is ugy mondta a hadügyminiszter, hogy 200 millióba fog kerülni az uj felszerelések költsége, erre már a,z idén 38 milliót